Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-12 / 35. szám

DÍSLMA G Y ARORSZÁG Szeged, 1919. február hó 12. fi berni konferencia bizottságot küldött Oroszországba. — A bolsevizmust vizsgálják meg. - Buchlnger ís résztvesz a bizottságban. — Bern, február 11. Az Internacionálé | nek megvizsgálására. A részvételre Adler állandó választmánya bizottságot küldött j Frigyest, Kautskyt, Buchingert, Macdo­Oroszországba a bolsevizmus kérdésé- | naldot és Longuet-et kérték fel. Románia forradalom előtt. Brassó, február 11. Ujabb távirati jelentések szerint a hangulat Romániá­ban a végsőkig feszült. A forradalom minden percben teljes érövei kitörhet. Az utóbbi napok tüntetéseit a kormány megerősített csapatokkal el akarta fojtani. Mindent elkövettek, hogy az ottani álla­potokról semmi hir ne szivárogjon ki a külföldre. A lapokat a határon feltartóz­tatják és megjelenésük előtt szigorúan cenzúrázzák. Az izzó hangulat a bojáro­kat menekülésre késztette. Tömegesen hagyják el Romániát. Brassóban és a megszállott területeken bojár családok telepedtek le. Ellenőrizhetetlen forrásból jelentik, hogy a mozgalom következtében a román királyi család elmenekült. A menekülés alkalmával lövöldözés támadt és egy golyó Ferdinánd király egyik kar­ját szétroncsolta. Bern, február 11. A román paraszt­forradalomról szóló hir összefügg a román mozgósítással. Romániában fegyverbe szólítják az 1870—1900. évfolyamokat, hogy Ukrajnán keresztül a bolseviki Oroszország ellen vonuljanak. Ugyan­csak erre a célra szállt partra Odesszában három görög hadtest is. Berlin, február 11. A Lokalanzeiger­nek jelentik Bukarestből: A munkásság tegnapi tüntetése ismét teljesen forradalmi jellegű volt. A király automobilja épen akkor fordult ki a palota udvaráról a Viktória-utcára, amikor a tüntető tömeg odaért. Kővel dobálták meg az autót és ezt kiáltották Ferdinánd királynak: — Le a korhelyekkel, éljen a köztársaság, éljen a felszaba­dító proletárság. A tömeget katonák kergették szét. Elkészült a népszövetség tervezete. — Wilson elhalasztotta elutazását. — Newyork, február 11. (Szikratávirat.) Pá­risból jelentik: A népszövetség tulajdonképen ma született meg. A bizottság Wilson elnöklete alatt befejezte a tervezet első olvasását, azután a tömegbizottak kijelentették, hogy az összes pontokban egyetértenek. A tervezet a legna­gyobb gonddal van kidolgozva. Wilson, mint a népszövetség elnöke, csütörtök, péntek vagy szombaton megjelenik a békeértekezlet teljes ülésén, melyen a tervezet végleges szövegét el­fogadásra ajánlja. A tervezet létrejötte főleg Wilson szakadatlan munkájának köszönhető. Genf, február 11. Wilson a legújabb béke­tárgyalások miatt nem hagyhatja el Parist és Newyorkba való elutazását elhalasztotta. Newyork, február 11. (Szikratávirat.) Pá­risból jelentik: Bizonyosra vehető, hogy ha a párisi lapok egy részében folytatott elkeseredett soviniszta propagandát nem hagyják abba, a konferencia egyes diplomatáinak állandó kon­strukciós politikája nem szűnik meg, akkor a békekonferenciát Párisból valamelyik semleges országba helyezik át. A helyzet már annyira elkeseredett, hogy most már a békekonferenciá­nak Franciaországból leendő áthelyezését veszik fontolóra. A békekonferencia függetlensége ve­szedelemben forog. Az angol delegátusok ko­holmányoknak minősitik ezt a hirt, hogy a|bé­keértekezletnek a francia fővárosból való elköl­töztetését tervezik. Véleményük az, hogy mivel a francia sajtó már nem támadja Wilson poli­tikáját, ez a kellemetlen incidens el fog múlni. Pár is, február 11. Venizelosz befolyása a a béketárgyaláson napról-napra növekszik. Az bizonyos, hogy a Balkán-kérdést az ő terve­zete alapján fogják megoldani. Azon fáradozik, hogy Balkán népek között megegyezést hozzon létre, hogy ezáltal a nagyhatalmak munkáját megkönyitse. Legújabban egységet akar létre­hozni a Bánát kérdésében Szerbia és Románia között mé;* pedig oly módon, hogy Magyar­országot befejezett tények elé állítsa. Ha Veni­zelovsznak ez a terve megvalósul, ami most nagyon valószínű, akkor a bánát kérdését Ma­gyarország meghallgatása nélkül nem fogják meg­oldani. A cseh-szlovák kérdésben azonban sem­miesetre sem fognak dönteni Magyarország nél­kül. Budapest,^ február 11. (A Délmagyarország tudósítójától.) A Daily Telegrafen egy távirat­ban ismerteti a magyar sajtó felfogását a pá­risi békekonferenciának az erőszakos hódítá­sokhoz csatlakozó határozatáról. Az angol lap megállapítja, hogy valamennyi ország között Magyaország szenvedte a legtöbbet az erősza­kos hódítástól. A kormány válasza Vyx alezredesnek. — Nem ismeri el a cseh hódítás jogosságát. — Budapest, február 11. (A Délmagyaror­szág tudósitójától.) A francia katonai bizottság vezetője Vyx alezredes megkeresést intézett a magyar fegyverszüneti bizottsághoz és közölte, hogy a cseh-szlovák kormány hajlandó volna közvetlen gazdasági tárgyalásokba bocsátkozni a magyar kormánnyal, annál is inkább, mert a cseh-szlovák kormány szuverenitását — mondja Vyx — a magyar kormány már notifikálta. A kormány erre a megkeresésre a magyar fegy­verszüneti bizottság utján a következő választ adta: — A magyar népköztársaság kormánya kény­szerhelyzet hatása alatt kénytelen volt érintke­zésbe lépni egyes szervekkel és egyénekkel, akik az országnak megszállott területén tartóz­kodtak és a magyar kormánnyal érintkezést kerestek. A fegyverszüneti szerződésnek, a nemzetközi fognak és az emberiségnek meg­sértése ellen a kormány minden alkalommal tiltakozott ugyan, de kénytelenségből tárgyalá­sokat kezdett azokkal a szervekkel, egyénekkel, akiknek az utján az ország megszállott részé­nek élelmiszerekkel és szénnel való ellátását, továbbá a megszállott területeken élő magyar állampolgárok sorsának javítását biztosítani remélte. A magyar kormány kénytelen ünne­pélyesen tiltakozni az ellen, hogy az érintkezésnek oly hatályt tulajdonítsa­nak, amely a magyar kormánynak szá­mos tiltako zásában megny ; cl c:c álláspontjával egyenesen ellentétben áll. A magyar kormány ezt az álláspontját, amely a fegyverszüneti szerződésen alapszik, semmiféle irányban nem változtatta meg, a kormány semmiféle jogról le nem mondott, a fegyverszünet megsértésének, a megszállott te­rületek elfoglalásának jogosságát soha el nem ismeri és kijelenti, hogy a jövőben előforduló eseteknél, "amidőn a megszállott területek lakos­sága szenvedésének enyhítése céljából érint­kezésbe lép, ezt az álláspontját feladni nem szándékozik. A politikai helyzet. Budapest, február 11. A (Délmagyarország tudósitójától.) Az éjszakai miniszteri értekezle­ten, annak rendkívüli fontosságára való tekin­tettel Károlyi Mihály köztársasági elnök is résztvett. Jelen voltak még az értekezleten : dr. Berinkey Dénes miniszterelnök, Buza Barna, Juhász Nagy Sándor, Nagy Vince, Böhm Vil­mos, Garami Ernő és Peidl Gyula miniszterek. Az értekezlet egyik résztvevője hangoztatta, hogy a közönség egyrészében az a hiedelem terjedt el, miutha a kormány helyzete nem volna szilárd. Ez a felszólalás alkalmat adott a jelenlevő minisztereknek és elsősorban a köztársasági elnöknek, hogy részletesen, min­denre kiterjedően foglalkozzanak a kormány helyzetével, tisztázzák az esetleges vitás kérdé­seket, egységes munkaprogramban állapodja­nak meg. A hosszura nyúlt részletes tárgyalá­sok után kiderült, hogy a kormány tagjai kö­zött minden tekintetben legerősebb szolidaritás áll fenn. A szociáldemokrata miniszterek meg­állapították, hogy pártjuk kongresszusán elhang­zott mindazok a beszédek, amelyek már most egy tiszta szociálista kormány alakítását köve­telték, a nagy többségben nem találtak he­lyeslésre. A párt nem tartja alkalmasnak a mai időket e kormányzás átvételére, mert bizonyos, hogy ebben az esetben az ellenforradalmi mozgalmak még jobban megerősödnének. Megállapították, hogy épen most van szükség koalíciós kormányra, amikor a békekonferencia dönt Magyarország sorsáról. Budapest, február 11. (A Délmagyarország tudósítójától.) A Politikai Híradó jelenti: Az Országos Függetlenségi Károlyi-Párt e hó 16­án, vasárnap délelőtt országos nagygyűlés tart, amelyen nyilvánosságra hozza uj programját. Az uj országos nagygyűlésen képviseltetni fog­ják magukat a párt vidéki szervezetei is, ame­lyek már eddig is igen nagy számban jelentet­ték be kiküldötteiket. A gyűlésen résztvevők a gyűlés befejeztével tömegesen vonulnak fel a várba, ahol küldöttség fogja üdvözölni Károlyi Mihály köztársasági elnököt. Pozsonyban újra kitöri a s frájk. Pozsony, február 11. Pozsonyban és a fel­vidéken újból kitört a sztrájk. A sztrájkbizottság a csehekkel ugy állapodott meg, hogy az el­múlt szombatig teljesitik a munkások követe­léseit. Szombaton a csehek hétfőig haladékot kértek. Miután a munkások hétfő estig választ nem kaptak, kedden a sztrájk újra megkez­dődött. Pozsony, február, 11. Pozsony polgársága ma csatlakozott a po­zsonyi munkásság sztrájkjához. A kereskedők kivétel nélkül be­zárták üzleteiket, zárva vannak az összes kávéházak és vendéglők. Az utcákon sehol sem járnak em­berek, a város teljesen kihalt. A házak kapuit zárva tartják. A városban egyébként rend és nyu­galom uralkodik. Bácska, Bánság és Baranya­megye kormányzata. Újvidék, február 11. Konyovits a Bácska, a Bánság Baranya vármegye és Újvidék nem­zeti kormányzatának főnöke visszatért Belgrád­ból, ahol a szerb belügyminiszterrel Újvidék nemzeti kormányzata megszüntetésének részle­teit tárgyalta. A beszüntetett 3 tartomány egész kormányhatalma a belgrádi belügyminisztéri­umra szállt át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom