Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-11 / 34. szám

DELMA G Y ASOESZÁO Szeged, 1919. február hó 11. Nagy Vince visszavonta lemondását. Budapest, február 10. (-4 Délmagyarország tudósítójától.) A Politikai Hiradó jelenti: Nagy Vince belügyminiszter a lemondása körül for­galomba került hírekről ezeket mondotta : A szociálista miniszter urak meggyőződtek arról, hogy előzetesen sem a pártvezetőségnek, sem a katona tanácsnak nem volt hivatalos tudomása a tervezett rendőri nyomozásokról. Kijelentették továbbá, a szociáldemokrata minisz­ter urak, hogy a rendőrségnek azt az eljárását, hogy a nyomozást és házkutatást nekem előze­tesen be nem jelentették, helytelenítik és biz­tosítottak róla, hogy a párt az én irányomban semminemű bizalmatlansággal nem viseltetik. Végül épen ezért a szociáldemokrata miniszte­rek is szükségesnek jelezték, hogy ezt az ügyet a miniszterelnök és a minisztertanács részle­tesen vizsgálja meg és vonja felelőségre mind­azokat, akik a bejelentés körül mulasztást kö­vettek el. Ezeknek a körülményeknek tisztázása hozott abba a helyzetbe, hogy ma este lemon­dásomat visszavontam. Székely zászlóaljak zavargása Szatmáron. Debrecen, február 10. Szatmárról érkezett I nek éle a szociálisták ellen irányult. Bővebb jelentések szerint az ott állomásozó székely j részletek még hiányoznak, zászlóaljak zavargásokban törtek ki. amelyek- I A függetlenségi és 48-as párt egyes tagjai szervezték az ellenforradalmat? — Vagaszt rendőrkapitány nyilatkozata. — Ujabb letartóztatások. — Budapest, február 10. (Délmagyarország tudósítójától.) Vagaszt rendőrkapitány ma dél­előtt Kornay István fővárosi számtisztet letar­toztatta, később pedig Kertész István főhadna­gyot és ifj. Bezsilla Nándor előtt hirdette ki a letartóztatásokról szóló végzést. Körnayt állam­ellenes izgatásáért, Kertészt és Bezsillát a bün­tető törvénykönyv 157. §-ába ütköző lázadás büntette miatt fogták pörbe. Vagaszt József rendőkapitány a nyomozás részleteiről a következőket mondotta: — Véleményem szerint a nyomok összes szá­lai a függetlenségi és 48-as párt egyes tagjai­hoz vezetnek. A nyomozás nehezebbik részén már tul vagyunk. Az ellenforradalmi akció leg­fontosabb részleteit kideritetük, ugy hogy ma már jelentést tehetnek a főkapitánynak, aki az eredményeket ismerteti a belügyminiszterrel. A Kornaynál és Kertésznél tartott házkutatások során, mindkettőnek iratai között 1—1 névjegy­zéket találtunk, amelyen több mint 50 név sze­repel, akiknél házkutatás tartottak. Az egyik névjegyzékben szerepelt Maczánszky Kálmán, a földmivelésügyi minisztérium segédtisztviselője is. Néla egy érdekes papírlapot találtak, ez volt ráirva: „Kosztka Árpád rendőrfőparancsnok, gentri, a rendőrség szereti, kiki engedelmeskedik. MegnyeriUgy látszik, hogy Kornayék jegyzé­ket vezettek a fontosabb pozícióban lévő és megnyerhető egyénekről és a rábirás szerepét dgymásközött kiosztották. Értesülésünk szerint a rendőrség holnap ismét több házkutatást tart, mert a nyomozás az ellenforradalom szövevé­nyes labirintusában uj utakat fedezett fel. Megalakult az Országos Magyar Polgári Párt. Budapest, február 10. (A Délmagyarország tudósítójától.) Budapesten megalakult az Or­szágos Magyar Polgári Párt. A párt helyiségeit zsúfolásig töltötte meg a közönség. Förster Aurél volt országgyűlési függetlenségi képviselő megnyitója után Heinrich Ferenc kereskedelmi és iparkamarai alelnök a polgári párt megala­kulásának szükségességét hangoztatván, hogy a Magyar Polgári Párt a közszabadság védelmé­ben az anarcia elleni küzdelmet- és a forrada­lom lényeges vívmányainak védelmét irta zász­lajára. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után kimondották a párt megalakulását, elfogadták a párt programját, amely mindenekelőtt a törvény­hozásnak az egyenlő, titkos, általános, nőkre is kiterjedő községenkénti választójog alapján való megalkotását követeli. Követeli a jogbiz­tonság helyreállítását, milícia szervezését szom­szédaink imperialísztikus törekvései ellen, de olyan miliciát, amely a köz és nem egyes pár­toknak szolgálatában álljon. Feltétlenül tiltako­zik a pártprogram a területi integritás bármilyen feláldozása ellen és a program e pontjának fel­olvasása a közönség zajos helyeslésével talál­kozott. A párt a, magántulajdon alapján áll, de küzd a kapitalizmus ellen, követeli a létmini­mum biztosítását mindenki részére, a munka­nélküliek segélyének kiutalásánál azonban ra­gaszkodik ahhoz, hogy a munkanélküliség meg­akadályoztassák. A földművelő lakosság földhöz juttatandó, a földbirtokreform becsületesen megvalósítandó, a kötött birtokok feloldása a latifundiumok ki­sajátítása utján. Gyökeres adóreformok prog­resszív irányban. A kisipari és kézműipari hi­teligényeknek kielégítése és ezeknek nyers­anyaggal való ellátása állami feladat. Szociálista szellemű, az ipari és mezőgazdasági munkásság érdekeit melegen felkaroló törvényeket a szel­lemi munkásság anyagi és kulturális érdekei­nek biztosítását, a köztisztviselők sérelmeinek orvoslását, a vallásfelekezetek egyenjogositását és függetlenitését az államtól követelik. A párt 100 tagu vezetőséget kontemplált,. 60 vezető­ségi tagot nyomban megválasztották, 40 helyet pedig a vidéken megalakuló szervezetek kül­döttjei részére hagytak. junker minisztert küldöttség üdvözölte a város nevében, (Saját tudósítónktól.) Junker Jánost, a Ma- | gyai Népköztársaság kinevezett német minisz­terét hétfőn délben küldöttség kereste föl a Táblán, hogy őt a város közönsége nevében üdvözölje. Dr. Somogyi Szilveszter polgármes­ter vezette a deputációt s beszédet intézett a miniszterhez, akit arra kért, fogadja rokonér­zéssel a város szeretetének, őszinte tiszteletének kifejezését és támogassa Szegedet törekvésé­ben. Átnyújtotta neki a város tanácsának üd­vözletét, "amely következőképp szól: Miniszter Ur! Szeged sz. kir. város közöa­sége és hatósága nevében üdvözöljük a magyar népköztársaság német miniszteri székében. Bár nem városunk szülötte, ifjúságának napjai Sze­ged falai között folytak le és férfikora legérté­kesebb munkájának e város volt tanuja. Sze­ged iskolái adták az alapot s itt nyert betető­zést az a képesség, amit a jogosultak érde­mesnek ítéltek arra, hogy válságos idők leg­nehezebb, óráiban biztosabb jövő révébe kor­mányozzák Magyarországot. E nagy tisztesség öröméből tehát az évtizedes összetartozás egész melegével kérünk részt és nagy megnyugvással tölt el bennünket, hogy országunk németsége a Miniszter urat — azt a férfiút — találta mél­tónak érdekeinek képviseletére, akit mi a ma­gyarság ősi fészkében büszkén vallunk magun­kénak, élő cáfolatául a rágalmaknak, amikkel jogosulatlan önzések megértésre és e'gyetértésre törekvéseinket elhomályosítani igyekszenek. Fo­gadja Miniszter Ur őszinte nagyrabecsülésünk és tiszteletünk tolmácsolását. Kelt Szeged sz. kir: város tanácsának 1919. február 10 napján tartott Üléséből. Somogyi Szilveszter polgármester. Junker János urnák a Magyar Népköztár­saság német miniszterének. A miniszter válaszában megköszönte a fi­gyelmet. Elmondta, hogy bár nem a város szülötte, két évtizedet töltött el itt, iskoláit is Szegeden végezte, ahonnan elkerült egy időre, de ahová, mint biró újra visszatért. Eletének delelőjén, akkor érte munkájának elismertetése, amikor nem is sejtette. Szegedet ismeri és sze­reti, mint második szülővárosát s ha módjában lesz, mint a magyar népkormány tagja, kész­séggel fogja törekvéseiben támogatni. A választ nagy éljenzéssel fogadták. A miniszter a küldöttség tagjaival hosszabban el­beszélgetett. Az amerikai bizottság vezetője Kolozsvárott. Budapest, február 10. (A Délmagyarország tudósítójától.) A Politikai Hiradó jelenti. Mr. Storey az amerikai bizottság vezetője Zerkovic Emil miniszteri tanácsos és Dawison kíséreté­ben ma este az aradi vonattal Kolozsvárra uta­zott. Storey előreláthatólag még több erdélyi várost is fel fog keresni. Franchet d' Esperey Konstanti­nápolyban. Pár is, február 10. (Szikratávirat.) Franchet d' Esperey tábornok a Balkánon befejezte szem­leutját és Szalonikiben egy francia gőzös fe­délzetére szállt, amelyen február 8-án Konstan­tinápolyba érkezett. Az országos szociálista kongresz­szus hatázozatal. — Gyökerében kell megtámadni a régi rend­szert. — A szakszervezetekből kizárták a kom­munistákat. — Budapest, február 16. (A Délmagyarország tudósítójától.) Vasárnap a szociáldemokrata párt országos kongresszust tartott, amelyen Bu­dapestről 334 és 22 » községéből 300 megbí­zott vett részt. A kongresszust Garbai Sándor nyitotta meg. Amit a királyok, bankárok, mág­nások és főpapok a háborúban elvesztettek — mondta — Bernben visszaszerzik a szociális­ták. Ezután Weltner Jakab szólalt fel. A kor­mányban nem résztvenni — mondotta — egyenlő lenne az árulással, de hogy tiszta szo­ciálista kormány vegye kezébe az ügyek inté­zését, arra még nem érkezett el az idő. Éppen igy nem érkezett él az ideje annak, hogy a termelőeszközöket társadalmositsuk. Az októberi forradalom még nem jelenti a szociá­listák győzelmét. A régi rendszer oszlopai nem tudnak sorsukba beletörődni, az ellenforradal­mi mozgalom itt-ott feltűnik s a helyzet már­már az, hogy a kormánynak kötelessége volna az egész hivatali apparátust nyugdijának el­vesztésével elcsapni. Ahol a munkásság mun­kanélküli segélyt ^kap, annak az országnak el kell pusztulnia. Éppen ezért meg kell változ­tatni a kapitalista termelési rendet, mert amig kapitalizmus van, addig nincs demokrácia. Nem szabad elitélni az igazi kommunista-moz­galmat, mert az oroszországi kommunisták sokkal közelebb állnak hozzánk, mint a világ bármely burzsoáziája. A kommunizmust azon­ban nem Kun Béla és Samuelly fogják meg­csinálni, hanem a szociáldemokrata párt. Az elnöklést ezután Molnár Miklós kassai főispán vette át, ami után megindult a vita. Több felszólalás után Pogány József kifogásol­ta, hogy a kormány még mindig nem rendel­kezik az országgal és még működik a régi ura­lom gépezete. Landler Jenő a beterjesztendő határozati javaslathoz kiegészítésül hozzáfűzni javasolja, hogy a kongresszus szólítsa fel a kormányt a legerélyésebben, hogy haladéktala­nul léptesse életbe az összes intézkedéseket az ellenforradalmárok ellen. Végül beterjesztették a határozati javasla­tot, amely megállapítja, hogy az uj magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom