Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-09 / 33. szám

Mi Ü f AiiöÉ^fcsé Szeged. 1ÖL9, február 9 A Házépítő R. X vezetőségének figyelmébe. ' Azt hallom, hogy. a Hazéprttető R.-T, a. két és egytized millió korona költséggel épiteridő házat a Kossuth' Lajos-sugárútnak « Ndgy-köhiton tiú eső részén, körülbelül a vá" rosi kórházzal szemben szándékozik 'felépíteni.., Ezért szükségesnek tartom a vezetőség figyelmét felhívni arra, hogy ezt meggyőződésem szerint nem jól meggondolva, rosszul cselekszi. Az.építendő 3 emeletes ház az alapítók kimondott szándéka szerint tudvalevőleg kisebb 2 és 3 szobás polgári lakásokból áiiana. Már azon körülmény tehát, hogv a Nagykörúton kivül magas' riypmásu vízvezeték .nincs, lehetetlenné tenné, hogy az emeleti lakások ' vízvezetéket kapjanak, aminek nagy hátránya szembeötlő. De ezenkívül is a részvénytársaság feltétlen kötelessége, hogy akkor, amikor a város polgárainak nagy. száma, munkaalkalom létesítése céljából, két és egytized milliót, bocsátott rendelkezésére, hogy a mai' 6—S-szoros építési költségek dacára, most azonnal házat építsen, amelynek tehát vagy semmi, vagy legkedvezőbb »ssflben 1—í fél %-os hozama es.z és amelynél . ennélí .'gva- a befizetett összes é^yhar;|ad rés?:' hek vagy felérek e vesztésével majdnem biztosan számolni keli. — az építendő házat legalább ugy és ott építse, ahol arrnaV arányi .<> legnagyobb maradandó értéke'lesz. Ezt pedig csak akkor érhetjük el. ha az épitendő házat, ha nem is a belvárosban, de legalább a két .körút közötti városrészben -építjük, ahol magas vízvezeték is van, ah:; a lakásoknak aránylag nagyobb az értéke és ahol tehát az építtető részvénytársaság a házat valamikor, évek multán aránylag kisebb veszteséggel realizálhatja. Hisz ez a társaság, amikor most áldozatok árán erőltetve jelentékeny munkaalkalmat teremt, hivatását tulajdonképpen befejezi. Azt pedig, hogy a két korút közötti városrészben is számos megfelelő telek, sőt a » váró? tulajdonában levő is van. amely a ház építtetésére teljésen alkalmas, mindenki tudja. .. Remélem, liögy a'társasás vezetősége ezen'feltétlen Indokolt figyelmeztetésemet kötelességszerűen tekintetbe fogja venni. Wimrner Fii! öv. jjü :: A szegedi egyetem. Szegednek kulturális, néprajzi, gazdasági és egyéb fekvése eddig nem igen volt tárgyalva. A régi rezsim, amely tulajdonképen rfem volt egyéb, mint elvont erőkkel az Istenkegyelem köpenyébe bujt dinasztikus emberimádai, nem igen törődött a nép, a reábízott kulturális és egyébtöm^gerők megfelelő szociális kifejtéséve). Fő volt neki a baksis, 4 hatalom, ha e hatalom alatt milliók sorvadtak, roskadoztak is. A királyt nem lehetett megsérteni, még ha milliók erkölcsi értékeit elherdálva cédák után járt is, mert'a király Istentől való volt, az Istentől valótól pedig csak kegyeket lehetett kapni. Ez a bálványimádás, azonban mostmár romba dölt. A sok millió szivéből fakadó könny és vér a cserépalapjait kimosla s a területén eddig csak üvegházi növényként pállott fü, a napvilágtól még szenvedve, de már ujült erővel zöldelve ébredez. Ottan kezdtük el, hogy Szegeddel eddig senki sein törődött. Lehet, hogy ennek ma sokan még ellent .mondanak, de ha Szegeddel a régi parlamentinek nevezett abszolult kormányok sokat törödtek volna, akkor Szeged ma nem ott volna, ahol van, hanem sokkal magasabb fokon-. Szeged akkor ina a nagy város helyett nem imitált, hanem igazi kulturális és különösen mezőgazdasági gócpont volna, amelynek homlokán toronyi gombként ott díszelegne a már oly régen vajduó közgazdasági egyetem. Szeged igazi diákváros. Hogy- egyeteme nincs, annak egy részben egy kissé maga Szeged is oka. Nem követeit és prott kciózott soha ugy mint a polyglok s az ország testére centraliküs gombként részerei Budapest. Szeged magyar város volt, és most, a forradalom kitörése után kell is, hogy mint magyar és diákváros meg kapja a magáét. E melleit szól az érvek légió sors. Talán sehol annyi alföldi diák nincs, mint Szegeden. Másodszor központja az alföldi Tisza-Duna-Maros szögi medencének, különösen központja lenne megfelelő vonatjárat kiépítésével az ország legtermékenyebb bácskai Tisza:medencének, amelynek ma egyik legtermékenyebben flukciáló előcertruma Zenta. Központja lenne egy igazi magyar és alföldi kuhurának, amelyet a budapest művészi ma már a saját polglatton ínternatiónális lelkével legfelyebb csak gúnyol vagy utánoz, de nem ért meg. Nem érti meg az alföldi magyar nitelletuejl zamatos gondolkodását. Központja .1 ehetne Szeged az alföldi mezőgazdasági szakirodalomnak és kulturának, amely a paraszt inteligenciának emelésével a többtermelést is emelné, hisz szégyen és gyalázat, hogy [debreceni, igen fiatal ivásu gazdasági akaeemía kivételével ma nincs az egész alföldön egyetlen egy valamire vaió mezőgazdasági iskolánk. Sőt egyáltalán nincs is a fölemives iskolákon kivül, amelyek mái szint* az ókor ban elalvultak. Miért nem akarja tehái Sze ged az egyetemet, mikor ez r és e^y jogcime -meg vagyon reá? Ma a világháború, nálunk különösen a forradalom eredménye átalakítja az egész eiTiberiséget. A mi hajdani, véd vámos országunk ezután valószínűleg a szabadversenynek kiszól gáltatott ország lesz. Tönkre megy egész kultúránk, ha már most nem. készülünk e békésnek nevezett, de annál komolyabb gazdasági versenyharcra. Ebben egyik legszámottevőbb szereplő lehetne Szeged. Mi csodáljuk, hogy Szeged nem, mozog. Hogy Szeged íüri azt, hogy főtáplálkozási területét a Jugoszláviához csatlakozók szinte erőszakkal elhódítsák, Szeged ttíri azt és az erőszaknál sokkal eredményesebb gazdasági és kulturális fegyverekhez még most sem nyúl. Képzeljék el, hogy az újdonsült és fegyvereinek szívóssága dacára is tvég a botbünteteség kulturálatlan Jugoszláviából mit absorbeálna ugy agrár, mint kuitur szempontból ha a jugoszláv gyerkek, mint legközelebbi és legalkalmasabb gócponthoz, Szeged köz-és mezőgazdasági egyetemére volnának kénytelenek tanulni, "ha az így szerzett ismeretség alapján nyers (anyagaikat továbbra is, sőt fokozott mértékben Szeged ipara és közgazdasága dolgozná fe}*a . piacra. De én nem gondolok mindjárt a iegrosszabra, csak nézem Bécs hatását egész nyugat Magyarországra és az eszmét felvetve elgondolom, hogy a szegedi egyetem álmának megvalósításával egyrészt Budapes tpolyglott világágából mennyi diák kerülne a szegedi egészségesebb magyar szellemű vidékre, másrészt pedig az agész Délvidék, a tna erőhatalom által megszállott Bácska-bánáti vidék mennyivel inkább hozzánk tartoznék, mint most. Szegednek népe, mikor leszel már önálló, * mikor ébredsz már fel tetszhalott álmodból? Nagy mélykúti Ferenc. HoS kaphatok anyagot ? FONYÓ soma A ^ : világítási üzlete: Telefon: 65. 229 Kölcscy-u. 4. Hamlet, dán elnökjelölt avagy — Viliink nem lehet kibabrálni. — Köztársasági szomorújáték szakszervezeti alapon Irta egy stratfordi mészáros fia, leírta (a sugópeldánjból:) Senki Vilmos elsőrendű kardalnuk. Mivel forradalom van, sőt részben ellenforradalom is valamint szabadság, egyenlőség, ' szervezettség, ennélfogva megmutatjuk, hogy igy lesznek'az elsőrendűek utolsok, tehát ma este itt először és utoljára Hamlet, statisztákkal, a nyomorgó hősök és hősnők javára, a szólisták szives közreműködésével. Első és uiosó felvonás. Dán elnöki palota. Mert a diszitő uraknak. kimenőjük és joguk van, ezúttal shasperei színpad. Az egyes szinek jelzései. A padlóra köpni tdosl Óvakodjunk a zsebtolvajoktól! A tulajdon lopás. (Zeneszerzők figyelmében.) Már most kezdődik a darab. Meghúzva becsületesen. Huzd, kitudja, meddig húzhatod. Csak a lényegét, hogy meg ne santuljon. Király, királyné, udvaroncok száműzve. Hamlet. (Télikabátját kigombolva elfekszik a pamlagon, hétszáz korona előleggel.) A lét, vagy a nemlét kérdése ez, . Akkor boldog-e az ember, ha tűri Balsorsa minden nyüjét, nyilait, \ Vagy ha kiszáll tepger fájdalma ellen S .egy erélyes s.ztrájkmozgalommal véget [vett neki. Népség, katonaság. Helyes! Ez már döfi! (Eléneklik a Má'rseillaiset. Zenekíséret nélkül A szervezett" örkeszltermüvészek ugyanis ga .t adnak Hamletnek és sztrájkba léptek.) Hamlet (mint fenn.) Meghalni, elszunnyadni, semmi több, • Egy álom által elvégezni mind A lét eredendő rázkodtatásait, Ez az, amit óhajthat a kegyes tanitórendi szerzetes, aki nem akar belépni a pártba. Ámde! Itt öt perc szünet. A sugónő ugyanis keresztényszocialista érzelmeiben ^é'ríve érezi magát és szintén sztrájkba lép. Almássy Endre, mint jó kolléga beugrik és sug, de rekedtsége miatt a tisztelt társaság szives élnézését kéri. A társulat ezt, elvei föoíartásával, megszavazza.) Hamlet (mint fenn.) De hogy mi álmok jőnek a halálban Ha majd leráztuk mind e földi bajt, Ez- visszadöbbent . . . Mert ki tűrné Utált szerelme kinját, pörhalasztást, A hivatalnak packázásait, a konzorciumos rendszer eredendő hibáit, a szinésztanács önkényét, az igazgató, a rendező, az elsőrendű tagok eljárását. Tisztelt gyülekezet I A közönség köréből. Ide nem való elemek vannak a nézőtéren. A kritikusok köréből. És a színpadon! A szinészszovjet Shakspere csendes eltávolítását követeli. Kiderül, hogy a sokat emlegetet, ur, aki annyira rázta a lándzsát, helyi szerzőt nem tagja a Hazai Szerzők szindikátusának, nem vették fel az Alkotó Művészek szövetségébe, fiatal korában Őzet lopott, idősebb korában témákat, Voltaire nyilttérben részegnek nevezte, tulajdonképpen nem is élt és a guta ütötte meg, magánzót amikor arról értesült, hogy Drégely Gábor többet keresett egy testhezálló frakkal, mint ő az összes királydrámákkal. Hosszas tanácskozás után a dramaturgtanács kimondja, hogy tekintettel arra, miszerint a Tul a nagy krivánont egyelőre csak elsőrendű tagokkal tudnák ma este eljátszani, a Hamletet tovább adják, de a kor és főleg a kar kívánságainak megfelelőleg. Hamlet beszélgetését a színészekkel igX módosítják: Hamlet. A színészet első és főfeladata mindig is az volt és marad, mintegy tükröt tartani a természet elé, hogy abban a kor önnön ábrázatát, tulajdon képét lássa meg. A mi korunk az osztályöntudatos szervekedés kora. Világot jelentő deszkák proletárjai, egyesüljetek és emeljétek föl a helyárakat! Egy nang a népből. És a nívót! Hamlet. Mi vót? Hogy mi vót, ez nem lényeges, vótra nem ad a^tót! De mi lesz, ez itt a kérdés ! Hah. nyomorult kigyó te itt maradtál! (A vászonfüggönyön át ledöfi Szabó titkárt.) Pardon, ez a Bánk bánban van! Nini, kedves jó Polonius, látja ön azokat a felhőket? Hogy micsoda felhőket? Hát azokat, amelyek az igazgató ur homlokán gyülekeznek! Vagy van gyülekezési jog, vagy nincsen! Hogy ez viszont nincsen benne a darab szövegében? Majd beleírjuk! (Beleírják.) Sugó. Záróra lesz! Mindjárt záróra leszj Hamlet, Hic et ubique, tán a Kassban is, Ugy váltsunk helyet! (Kardjába dől.) Kar részint hárisnyát kötve, részint mellékfoglalkozást vállalva:) Hugó Viktor, Gőthe, Börne, Bár az oldaluk betörne: (Függöny.) Janus.