Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-09 / 33. szám

&eged, JM9. február í). DÜLMÁÖYÁEOK^ÁÖ Bojkottáltak - A szegedi vendégfősök és kávésok — sújtó keze. ­A Vendéglőstanács a pincéregylef védelmét kérte ellenem. (Saját tudásitóntitól.) Bizonyára akadnak még, akik emlékeznek néhány cikkemre, ame­lyeket a vendéglői, árak felemelése elen és a kávéházi árak leszállítása mellett irtani. Ta­lán sohasem irtam volna meg ezeket a cikke­ket, ha nap-nap után nem érkeztek volna hoz­zám részben anonim, részbvu teljes névvel és la keim mefc ellátott levelek, amelyekben fe hivták a figyelmemet azokra a tarthatat­lan állapotokra, amelyek a szegedi kávéhá­zakban, de különösen a vendéglőkben uralkod­nak, Különösen akkor kaptam sok ilyen le­velet, amikor a Munkástanács -intézkedésére a kereskedők ötven százalékkal leszállították a közszükségleti cikkek árát. Ezzel kapcso­latosan rámutattak a levélírók arra, hogv nem ártana, ha a vendéglősök is hasonlóképpen cselekednének, hiszen kerestek eleget a 'Há­borúban, ha egyeben íern, hát az öt koronán beszerzett és 40—50 koronáért eladott pezs­gőn, meg a kettő koronáért vásárolt és 25— 35 koronáért kimért boAn. Miután nekem azt a különös mestersé­get osztotta ki a szeszélyes sors, hogv ilyes­mivel töltsem az időmet, utána jártam a do­lognak és rájöttem, hogv a vendég ősök maf­fiája, amely a hossza, keserves háború alatt ujja köré csavarta a védtelen fogyasztó kö­zönséget, most syarckünszt'erj trükkel az ár­vizsgáló bizottságot akarja telhetetlen é" fe­neketlen zsebe mélyére sülyeszteni. Szinte hetenkiint ülésezett a vendéglősök kérelmére az ármegá-tapitó'biaöttsá*. amely, amikor a& utóbbi időben a vendéglősök először fordul­tak hozzá, lényeges árcsökkenéseket léptetett életbe a nem annyira választékos, mint drága ét+apon. Ml sem természetesebb, mint az, hogv a vendéglősök napokig nem teljesítették a bi­zottság rendelkezését. Ezt voltam bátor mes írni. Ugyancsak bátor voltam azt is nyilvá­nosságra hozni. hogy . a vendég ősök, amikor ezeket a leszállított árakat -nagy-nehezen vég­re mégis életbeléptették, az adagok „nagy­ságából" is lecsippentettek annyit, amennyi az elengedhetetlen profit meykaparintásához feltét'enül szükséges. Ahányszor az ármeg­áPlapitó bizottság az árakat emelte, mindig kifogásoltam ezt, mert nem tudtam belátni, hogy miért, éppen a vendéglősök azok a ki­választottak, akiknek tiizön-vizen keresztül busás nyereséget kell szerezni még akkor is, amikor az egész világ nyöszörög a fájdalom­tó!', Elkövettem azt a nagy bűnt is, hogv fel­hívtam a hatóság figyelmét a kávéházakban árusitotí !ukszussüteményekre, amelyeket egv korona hosz fillérért árusítanak és ezáltal nyakra-főre pocsékolják azt a lisztet, amiből már kevesebb van a városban, mint ahogy azt bárki is gondolná. ilyen és ezekhez hasonló bűnöket követ­tem el a vendéglősök és kávésok elen, akik ahelyett, hogy belátták volna igaz-rraim igazságát,, állandóan permancnciábm voltak ef'enem, pedig ez. a nag.v buzgóság sakkal inkább elkelt volna az adagok kimérésénél és a különböző rendeletek pontos 'betartásánál. Később, amikor a vendéglőstanács megalakult és mindenható Kass Jánost választotta elnök­ké, már külsőségekbe n nuítí! mény nélkül. Körűibe® tiz nappal ezelőtt egy furcsa dologról értesültem. Jó embereim, — mert ilyenek is vannak — bizalmasan kö­zölték velem, hogy az „elnök ur" esténkint szabad idejében, terveket kovácsol ellenem. Eleinte nem hittem el, hogy ennyire kedvenc témája lettem a vendéglősöknek, de ma az­tán nrinden kétséget* kizáró módon megálla­píthattam, hogy jaj annak, aki a hatalma­sokkal kezd, mert délután három óra tizenöt perc és három másodperckor érezni kezd­tem a vendéglőstanács sújtó, kezét. Egv ur lépett be ugyanis ekkor a Tiszába és egy névjegyet nyújtott át az ottani bizalmiférfi­nak. A bizalmi ránézett, a névjegyre, meg­döbbent, aztán hozzám lépett és átadta a kár­tyát, gett: is kezdett megnyih/á­a vendéglősöknek az a evülölé'e e le­iem, amely addig csak ellenőrizhetetlen- 'for­rásból származó pletykákból táplálkozott. Egyik igen hatásosnak vé't vitézi tettiik pél­dául az volt, bogy •felmondták az előfizetést a Détmazyaterszágra és nem is tartották a 'apót abban a hiede'emben, hogv ezáltal f ­rcak a kiadóra hatni, aki majd eltiltja nekem, hogv megírjam azokat a visszaéléseket, áme­neket elkövetnek. Súlyosan csalódtak, mert bizony nekem emiatt egy lélek s-m tett szemrehányást és a föld nyugodtan tovább morgott, mint annak előtte. Amikor látták, hogy ilyen ütőn nem tud­nak elhallgattatni, különböző rémhíreket kezdtek rólam terjeszteni, persze ismét ered­amelyen a következő irásmü diszel­Tamás Rezső hírlapírót szervezett pincérnek nem szabad kiszolgálni. Pecsét is volt a névjegyen, á. helybeli, pincéregyesület bélyegzője. Tudomásul vet­tem a közlést és azt is, hogy hasáűó értesí­tés meni a többi vendéglőkbe és kávéháztik­ba. Még talán ki se, lépett az az ur, aki hz értesítést hozta, a kávéházból, máris'hozzám: lépett az egyik szervezett pincérnő & több tanú előtt, —a főnöke is köztük volt — ki­jelentette, hösrv d bojkott dacéit ki fog szol­gálni. Természetes, hogy a2 ajánlatot hálás köszettettet visszautiánitoűmi, felkerestem el­lenben a szociáldemokrata párt egyik vezető­tagját, Ábrahám Mátyás urat, akinek bejelen­tettem a • pincérek bojkottját. Ábrahám ur érintkezésbe lépett Olejnyik József és Fürtös Sándor urakkal,, akik mindenekelőtt. megállapították, hogv # pincéreknek nem volt joguk a bojkottáló határozatot a Szociáldemokrata párt vezetőségének a megkerülésével meghozni. Azt is kidé­ritefték, hogy minden előzetes vizégátat mellőzesével és éneikül, hogv vetem még csak a vádat is közölték volna, határoz­ták el a bojkottot, amit a három ur egy háyigulag élesen hely telemtett. Fürtös Sándor párttitkár ur azt is volt szí­ves megígérni, hogy a bojkottot még a hol­napi nap folyamán feloldatja és utasítja a pincérszervezetet, hogy engem is hallgasson meg, mielőtt ítélkezik fölöttem. Hálás szívvel köszönöm a pártvezetőségí tag urak védelmét, ami annál is inkább jól esett, mert nem vagyok a párt tagja és mint ilyen — őszintén szóivá — ném számítottam, •hogy ilyen hathatós "támogatásba-, lesz • ré­szem. Bejeetitettem az ügyet dr. Dettre János kormánybiztos urnák is. valamint Móra Fe­renc urrak. a Szegedi Újságíró Egyesület, el­nökének, aki holnap délutánra ülést -hiv ossz­a bojkott dolgában.' * Az eimondot'akhoz nincs sok hozzátenni valóm. Csak azt -akireitt még ,nyilvánosságra hozni, hogy minden kétségei kizáró módon mégőBapitdst nyert, hősv a ptncérszeryézet a vendégiösianácS unszolására .mondta ki a boj­kottot és azt szeretném rtiegértetni azokkal, •akik a dolog iránt érdeklődnek, hogy ezek u tán 'miért nem vagyok hajlandó a pincér ­szervezet vizsgálatának magam alávetni és miért állok csak ükkor rend^ kezesre, ha a vizsgálatot v. szrtcmdem.okMia rtá-t folytat ja le. A válasz egyszerű': azért, meri annak as íteletében, aki egyszer már meghallgatásom nélkül bűnösnek talált, meg nem bízhatom és azért, mert azt akarom, hogy a párt állapítsa meg, hogy azt a cikket, dnelyikért a bojkott állítólag történt, vem is én irtam. Az lesz az­tán a humoros, amikor ez kiderül. , Tamás Rezső, Episíola szociálista test­v reimhez. Irta: Várossy Gyula. — Szervezett barátaim J — Ne csodálkoz­zatok a megszólításon, de én kisteleki két év­tizedes lelkészségem alatt megszoktam, hogy derék szociáldemokrata munkásaimat barátaim­nak neveztem. Ehhez társadalmi tevékenységem folytán jogom is volt. Szociális kisteleki mű­ködésemre Ábrahám és Fürtös titkár bizonyára jól emlékeznek még. A szegedi lapokban mun­kások érdekében irt vezércikkeimen kivül olvas­ták azt is, hogy a kisteleki elvtársak vörfis lo­bogóját 1907-ben, ünnepi beszéd kíséretében, több ezer ember előtt fölszenteltem. Erről az amerikai lapok ís írtak. Egyéb alkotásaimról, mint a munkásházak fölépítése szociálista községi elöljáróság és képviselők megvá­lasztása, stb. nem szólok. Tudatában voltam .és vagyok annak, hogy nemcsak a nemzeti, hanem a vörös zászlóra is szent eszmék vannak irva: a nincsetien és munkásemberek Istentől nyeri örök jogai! Emberbaráti nemes szociálizmust soha ném bántam meg s büszke vagyok rá, hogy ezek a hálás és szegény elvtársaim szo­ciálista körük örökös diszelnökévé választottak meg. Tehát én is szociálista elnök vagyok^ Ezekről azért kellett megemlékeznem, hogy alább adandó véleménynyilvánításomnak jogo­sultságát előttetek is megállapítsam. A dolgokat tehát megértem és jól látom. Ti a keménydolgokat üzenitek a helyi­lapok révén az idevaló katholikus papságnak. Azt, hogy a papok a templomot né tegyék a tőkések és a királyság reakciós fészkévé; ne népszerünitség az uj rendszert. Ne politizáljanak és ügynökösködjenek a templomban, mert, e' politizáló helyről kikergettek őket s ti fogtok ott prédikációt tartani. Ellenben hirdessék az Isten igéjét uj szellemben. Mi a vallást mindenki' szabud belátására bizzuk. Én nektek teljesen igazat .adok. A pap akár katolikus, akár protestáns vagy zsidó, a r ~ " $ Korzó Mozi R-T. TELEFON 11 -SS. Igazgató; VASS SÁNDOR. I TELEFON 11-85. Vasárnap JŐKA1 mÓR világhírű regénye a filmen : Masadik rész 4 felvonásban. Filmre átirta : Vajda László. Rendezte : Korda Sá n d or. : x Szereplők : Beregi GsZkér R. Lenkeffy ka Szöreghy Gyula Rajnai Gábor Bartos Gyula Kürti József 6, Berky Lili fflakay Margit j 5. fáy Szeréna \ K. Dcmjén /iriari • Előadások vasár- és ünnepnapon fél 2, X fél 5, 6 és fél 8, köznopon fél 5, 6 és fél 8 óra

Next

/
Oldalképek
Tartalom