Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-05 / 29. szám

Szeged, 1919. február 5. DtLMA G YÁRORSZÁG 14 hónapos kálvária Károlyi politikájáért. - Török János szenvedései. ­— Tárgyalás a szegedi tiszti esküdtszék előtt. — Egy darab magyar háborús történeti drá­mát elevenítettek tföl kedden délelőtt a .Mars­tér nagy vsárga házában, az ötödik magyar ezred tiszti esküdtszéke előtt. Abbéarcu, tin­tát magyar tábori pap állott a katonai es­küdtek előtt, akit; a pacifista eszméhez és Ká­rolyi Mihályhoz való rendületlen hűsége ko*z­ezti kálváriajárás után anajdneni 'Martinovics apátur sorsára juttatott. Dr. Tűrök János a vádlott neve, aki azon­ban az izgalmas fordulatokban gazdag tár­gyalás során a régi rend, az osztrák szolda­fcaszlka vádlója gyanánt jelentkezett. Dr. Tö­rök Jánosnak személye és sorsa egyaránt rendkívül érdekes. lEz a lelkes fiatal tábori lelkész a római Collegium fíraecum tanára, világlátott és nag.vtndonnányu férfin, minden európai nyelven beszél, magával ragadó szó­nok és története valósággal egy magyar fan­taszta tollára kívánkozik. Fegyelmi ügye tár­gyalásán Horváth Géza őrnagy elnökölt és Bielek százatlos volt az előadó. Dr. Török János tábori papot 1917. szep­tember 20-án előzetes letartóztatásba helyez­ték, állítólag azért, mert bizonyos pénzeikről nean tudott volna elszámolni. A hadbíróság előtt e vádak alól annak.idején teljesen tisz­tázta. inánál a vádlott és mégis, keretk 14 hó­napig volt tovább is előzetes letartóztatásban, majd vizsgálati fogságban,' inig most, miután a hitdbiróság fölmentette, három fegyelmi vétség vádjával a tiszti esküdtszék elé ke­rült. Bielek „százados minden részletre kiterje­dő előadása után dr. Török János a dolog érdemére nézve \a következő jelentős vallo­mást tette; —t Az ügyész ur a megszüntető végzésben iiem is tett említést arról, hogy ellenein haza­árulás miatt is folyt eljárás. E politikai eljá­rás dolgában megszüntető határozatot én* neon kaptam. Az egész ügy lényegében arról van szó, hogy Károlyi Mihályra mindenáron i-á akarták bizonyítani a hazaárulást. Bjeleik százados ur most 3 nap alatt meggyőződött ártatlanságomról, az ügyész urnák 14 hónap kevés volt err^ A dolog ott kezdődik, hogy a, Nemzeti Népszövetség 1914-ben ímeg akarta szervezni az országot Károlyi 'Mihály politikája szellie­mében. íEz ügynek voltaim én egyszerű, de ren dületlen katonája. A bábom kitört, ifin nem akarok Ikatolicitásouira hivatkozni, de paci­fista .is vagyok a szó régi jó értelmében. iA há­ború legelején, Beck Lajos birtokán 3 bará­tom előtt kijelentettem, hogy antajatpárti va­gyok: .Elitéitenn a német törekvést, a Drang muli, Östent, mórt, hazám sírásójának láttam. Három nap múlva esendőnfe dezettel akartak Budapestre vinni, fin anagaim jelentkeztem a rendőrségen, ahol barátságos intelmek után elbocsátottak. Ezután püspököm. utasítá­sára Rómába mentem, ahol a. Colle­gium Graeoum tanárává neveztek ki. 1914. decemberében Károlyi iMiihály olasz misszió­val és bizalmával tisztelt meg. Valahányszor Rómáiba mentem, az osztrák határon mindig pőrére vetkőztettek, egyszer Görzben letartóz­tattak év 2 napig fogvat ártották. 1915. máju­sában, az olasz hadüzenet után a római főis­kolát, Svájcba helyezték, odamentem. Francia lapokban cikkeket helyeztem el « béke és megértés érdekében. 'Mint pap, mint pacifista és mint. magyar, akinek a lelke vérzett, 1911!­han Miksa, szász királyi herceg megbízásából, •mint diplomáciai útlevéllel utaztam Svájcba és csomagjaimat .a külügyminiszter -pecsétjé­vel látták el, amelyet nem szabad feltörni. A határon erőszakkal, kézrátevéssél kényszerí­tenek, hogy Freiburgba menjek. Itt napokon át vallatnak Károlyi Mihály személyét ille­tőleg. Miből él. a gróf. mennyit kap az angol kormánytól? A pecsétet feltörték, leveleimét elszedték, végül eredmény nélkül elengedtek. Száz ilyen esetet hozhatnék fel. 1916-ban, a román háború kitörésekor hazajöttem és je­lentkeztem katonának a 301. honvéti gyalog­ezredhez. 1917. augusztusában ezredparancs­nokom megbízott a tisztikonyha vezetésével és bevásárlásokkal. Kénytelen voltam vállal­ni. Az ezredparancsnoknak éppen offenzí­vaiban voltunk — nagyon hiányzott a fran­cia pezsgő vs a média szivar — föl akarta ja­vítani uz ezredtörzsi konyhát . . . [Ezután dr. Török behatóan ismerteti elő­zetes letartóztatása előzményeit, amelyekre a vád ürügyét építették, amelyet a hadbíróság megszüntető végzése dr. Török javára telje­sen tisztázott. — fin >az ügyész ur ellen — folytatta dr. Török János — kétszer tettem bűnvádi följe­lentést, még a W«kerÍe-kormáuy idején. Nem először történt ilyen ügyészi tévedés a régi rendszer alatt, de nála — remélem, utoljára! 14 hónapon keresztül áltattak azzal, hogy dr. Palóez Sándor volt a följelentőm. és csaik szabadonbocsátásom után tudtam ,meg magá­tól Palócztól, hogy ellenkezőleg, ő teljesen ártatlan ebben a dologban, ő tanúskodik is mellettem, hu kell. Én nem embereket, dr a rendszert vádolom. Az ügyész ur eljárt: a régi rendszer szolgálatában, amelynek legfőbb becsvágya egy volt, hogy Károlyi Mihályt bitóra juttassa! .Nem részletezem fogságaim történetét, ezt. az uj 1 mei prigionit. Neon tud­tam aludni, folyton őrködtek minden lépé­semnél, kegyetlen hajsza volt, nem is én el­lenem, de Károlyi politikája ellen! A Zita kórház idegosztályán feküdtem, mikor egy ismeretlen ur keresett fel és arra alkart rá­venni, hogy adjam el a Károlyi féle olasz akció leveleit. Bűntelenség, büntetlenség, pénz és útlevél Svájcba: csekélység, ez lett volna az ára a .becsületemnek. ígértek erélyesebb eszközöket is ellenem, ha nem engedek. És ekkor követtem el a legnagyobb bibit, amivel vádolva vagyok és amire büszke vagyok: fegyveres örötk közül a rácsos ablakon ke­resztül kiszöktem haza, hogy a leveleket, ame­lyeket félre akartak magyarázni, magamhoz vegyem! Ezt én magyar becsületem ügyének tekintettem. Másnap egy esti lapban egy cikk félhazaáridónak nevezte ki Károlyi Mihályt. És ekkor esőd a, történt, én csodának neve­zem: végre vizsgálati fogságba helyeztek a hosszú előzetes letartóztatás után. Tették az­ért, hogy házkutatást tarthassanak nálam, hogy letartóztassál,- apámat, anyámat, két htj^, gomat, az egyik- a menyegzője előtt volt, a mási-k 13 éves kis diák volt az állítólagos ha­zaárulás elkövetéséhez. Nekik ezek is a ha­zát árulták Károlyi .Mihállyal együtt. Letar­tóztatták védőügyvédemet, letartóztatták dr. Diener Dénes Józsefet. Engem Szegedre hoz­tak, uz előbbinél rosszabb niagánzárkába tet­teit, két őr járt az ajtóm előtt, négy őr vitt sétára az udvaron. Újságot nem engedtek ol­vasni. de mégis, az ügyész ur végül megen­getle, hogy a B. 11.-t. előzetes cenzúra után olvasba-ssam. Hogy .mennyire politikai volt ez a hajsza, mutatja, hogy mikor éti az Az Estet, a Magyarországot és a Népszavát kér­tem írásban, a felelet az volt, hogy nem ol­vashatok semmi mást. csakis a. B. IL-t. Köz beu irtani egy levelet az iigyés7. urnák, amely ben kérve kértem, adja át ezt az ügyet más­nak, nnert aki ezt az-ügyet végigcsinálja, az vagy a gerincét töri végül, vagy pedig ne­vetségessé lesz. Az ügyésznek nem szabad gyűlölnie a vádlottat, ez a vádlott- szuverén joga! Én csak sajnálom az ügyészt, .«•» pap vagyok és csupán igazságot akarok! Ha ta­lán elragadott az indulat, gondolják e.l. 14 hó­3 napi' kálvária nagyon megviselte az idegei­met. Matráetalan ágyon álmatlanul virrasz­tottam, szorongtam, aggódtam, hosszú hóna­pokon keresztül, -micsoda éjszakákon, micsoda, töviseken, Istenem! Egy ember állt csak mel­lettem biztatva, bátorítva, erősítve, a gyónta­tom, a lelki atyáin és most itt vagyok, ítélje­nek telettem! A tárgyalás során elmondotta még dr. Török János, hogyan kezdett, éhségsztrájkot 9 napig, hogy romlott le 1 gészsége, az orvo­sok véleménye szerint, végül gyoiuorvérzésö támadt és gyomorfekélye, amelyet elhozott a fogság szenvedéseiből. A 1 íróság ezután ki­hallgatta Barabás Bélát, Az Est munkatár­sát, aki az ügy együk politikai részletéről tett, szenzációs vallomást. Hallomásból tudja,hogy a hírhedt Wild kapitány, vezérkari hírszerző osztály vezetője megjelent az ügyészségen és amikor egyedül maradt dr. Török Jánossal, igy szólt hozzá: —• Nézze, ikedves főúr, azt hiszem, önnel lehet okosan beszélni! Károly iék, akik ilyen nagyok volta, (a plafonra mutatott) ma ilyen •kiesik leltek. (Most. a padlóra .mutatott.) Rö­viddel ezelőtt az égben, ma a föklön, holnap a föld alatt lesznelk. Károlyi Mihály ellen 7 bűnvádi eljárás folyik. Tud-e ön Károlyi, sze­repéről Stürgkh gróf megöletésében ? No lát­ja. nem tud! Tud — ön arról, hogy Cattaró­ból és Kiéiből föllázadt matrózok szikratáv* iratban fordultak Károlyihoz, és Fiitz Adler­hez! No látja, nem tud! Lássa, nekünk mind­egy, hogy Török János a szegedi fogházban iil-e. vagy a berni üellevue Palastban! Ez. öntől függ! Megismételjük a három szót: bűntelenség, büntetlenség. pénz! Török erre kikelt magából: fin nem va­gyok gazember! Wild megmagyarázta, hogy a katonai büntető törvény 331. e. a. denun­ciánsnaik büntetlenséget biztosit. Ezt a. kísér­tést egy hét múlva megismételték Törökkel szerében, de hiába. Bielek százados előadó rövid rezüméje* után az esküdtszék tagjai visszavonultak. íté­let. szerdán délelőtt lesz e históriai érdekessé­gü pörben. Fegyveres Spartacusok utaztak Weimarba. — Brémában döntő harc lesz. — 11'elmar, február 4. Vasárnap délután 3 óraikor körülbelül 100 főnyi fegyveres csapat indult el Wcimar felé. A jelszó az volt, hogy meg kell buktatni az Ebert-Scheidemann kor­monyt és el kell kergetni W eimarból a testőr­csapatokat. Gothából, ahol szintén sok a fegy­ver,' .szintén, ugyanannyi fegyveres katona és munkás géppuskákkal indult el Weimarba. Erfurtból tüzérséget, sok karabélyt és fegy­vereket küldtek Weimarba. Néni lehetetlen teliát. hogy a nemzetgyűlés színhelyén a Spartacusok meglepetést fognak okozni. Bécs, február 4. Berlinből jelentik: Az éj­jel Brémába; Hamburg és Bremerhafenbe Spartacus erősítések érkeztek, még pedig mi­szerint 2000 ember. Ugy látszik, hogy Brémá­ban fog megtörténni u döntő összecsapás. Ber­linből egy ujabb dandár indult erős aknave­tő csapatokkal a Gersteoberger hadosztály segítségére, amely az éjjel befejezte Bréma teljes körülzárását. Hamburgból állítólag még 2000 katonát indítottak a brémai munkások segítségére, akik ma este édkeztek Bréma, alá, A 1 özvetlen hadiköltségek meg­térítését nem követetik. Bécs, február 4. Baselien át jelentik Am­sterdamból: Eddig 'még nem. erősített hirek szerint az angolok hozzájárultak Wil-orrnak ahhoz a javaslatához, lipgy a közvetlen hadi­költségeket nem vzabad az ellenséggel színű­ben támasztott 'kártérítési- követeíésekbe bele­foglalni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom