Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-22 / 44. szám

Szerkesztőség: SZE6EO, HARáSZ-UTCA SZAífl. A sxevkeszfösés telefonta: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egesz évre 72 — K. negyedévre 18.— K. félévre . 36.— X. e?y hónapra 8.— K. Egyes szám ára 24 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAfN. A kladóiilvjtat telefonja: 305. Szeged, 1929. VIII évfolyam 44 szám Szombat, február 22. Agyonlőtték a bajor miniszterelnököt. — fóerénylet a müncheni tartománygyiilésen. - Több miniszter megsebesüli. — BoSseviki kormányfanács Münchenben. München, február 21. Eisner Kurt miniszterelnököt, amint lakásából a közeli tartománygyülés épületébe gyalog ment, az épület közelében, röviddel 10 óra álőtt agyonlőtték. Egy fiatalember feléje ugrott és többször rálőtt. Két lövés Eisner Kurt fejét érte és rögtön meghalt. A merénylő egy diák. A tartománygyülés megnyitása alkalmából hullámzó tömeg­ben nagy pánik keletkezett. Magát a gyűlést Eisner halálának közlésével nyi­tották meg és féi órára nyomban félbe­szakították. Kiderült, hogy Unterleitner miniszter, aki Eisner Kurt kiséretében volt, szintén megsebesült. A tettes gróf Arco-Valley, a legrégibb bajor nemesi család sarja. A merénylőt elfogták. El­fogatása közben egy matróz lelőtte. A merénylő az ellenforradalmi monarchista mozgalomhoz tartozik. Münchenben forradalom van. Bécs, február 21. A Neue Freue Presse-nek jelentik Münchenből: A tar­tománygyülés zsúfolásig telt üléstermét és karzatát a miniszterelnök halálhíre mint villámcsapás járta át. Nyomban bezárták az épület összes kapuit, kikap­csoltatták a telefont és rövid időre fel­függesztették az ülést. Röviddel 11 óra után az ülést ismét megnyitották. Auer belügyminiszter rövid nekrolózban meg­emlékezett Eisnerről. Utána a néppárt egy tagja akart nyilatkozni. Alig mon­dotta ki azonban az első pár szót, ami­kor a miniszteri székek mögött lévő ajtó­drapéria mögül előugrott egy hosszú tábori szürke felsőkabátbau levő ember és revol­verrel Auer minisztert mellbelőtte és rálőtt Osel bajor néppárti képvise­re is, aki szintén a földre bukott. A harmadik lövés Gerei őrnagy hadügyi kormánybiztost érte. A kar­zatról is lövöldözések hangzottak. Óriási tumultus keletkezett,% amely­ben a merénylőnek sikerült a terem­ből kimenekülni. Frankfurt, február 21. A Bureau Europeen Presse müncheni jelentése szerint Auer és Rosshaupter minisztere­ket is megölték. Berlin, február 21. Ép most az a hir érke­zett Münchenből, hogy Spartacus és bolseviki kormánytanács alakult. Az összes lapokat meg­szállták. A városban óriási az izgatottság, amely dél óta óráról-órára növekszik. Megmozdult a szociáldemokrata párt. Erélyes intézkedés a kommunisták ellen. — A bolseviki vezérek letartóztatása. — Budapest, február 21. (A Délmagyarország tudósítójától.) Dietz főkapitány az éjszaka folya­mán, miután a tüntetésről szóló kimerítő jelen­tést megkapta, felment a várba, ahol jelentést tett a minisztertanácsnak az eseményekről. A minisztertanács azonnal behatóan foglalkozott a főkapitány ^jelentésével, amelynek alapján elha­tározta, hogy a Kommunista párt vezéreivel, agitátoraival szemben most már a legszigo­rúbban fog eljárni. A rendőrség előkészületei. A határozatot közölték a főkapitánnyal, visszatérve a főkapitányságra, kiadta a paran­csot a nagyriadó jelzés megadására, összpon­tosította a főkapitányságon a védősereget és a népőrséget. A főváros területét 46 szakaszra osztotta fel és a riadóra egybegyűlt karhatal­mat ezeken a szakaszokon belül helyezte el. Hajnali 2 órakor a detektivtestület összes tagjai már együtt voltak a főkapitányság épületében. A Setartőztatások. Ekkor Dietz főkapitány kiadta az utasítást a kommunista vezérek letartóztatására. Detek­tívek mentek szét a városba és sorra felkeres­ték a kommunista vezérek lakásait. Először Kun Béla Ügynök-utca 17. szám alatti lakásán jelentek meg. Kun otthon volt és aludt. A detektívek felköltötték és felszólították, hogy kövesse őket. Kun Béla nyugodtan felöltözött, feleségétől és gyermekeitől elbúcsúzott és azzal nyugtatta meg őket, hogy hétfőre már hazajön. Szamuelly Tibort Visegrádi-utca 17. szám alatti- lakásán keresték a detektívek, de nem találták. Találtak azonban nála egy frissen írott levelet, amelyet apjához intézett Szamuelly, kö­zölve benne, hogy baj van, gyorsan el kell utznia. A detektívek ezután Vágó Béla Zárda-utca 34. számú házban levő lakására mentek, de nem találták otthon. Szamuelly Tibort később a Keleti-pálya­udvaron találták meg és elfogták. A detektívek később dr. László lakásán jelentek meg. Lász­lót is letartóztatták. Vágó Bélát az utcán is­merték fel és elfogták. Letartóztatták ezenkívül dr. Fanta Pál ügyvéd kommunista agitátort is, továbbá Lékai Leitner Jánost és Nánási Ernőt. Reggelig összesen 42 kommunistát állítottak elő a detektívek. Az előállított vezérek a következők: Kun Béla, Vágó Béla, Nánási György, Lékai Leitner János, dr. László Jenő, dr. Fanta Pál, Hafdu Pál, Szántó Béla, Szamuelly Tibor, Boros László, Jancik Ferenc. A Vörös Ujság-ná! Ma kora reggel a detektívek megjelentek a Vörös Újság Visegrád-utca 15. számú házá­ban levő szerkesztőségének helyiségében, ahol házkutatást tartottak, hogy az újság mai pél­dányait lefoglalják. A szerkesztőségben tartóz­kodott a Vörös Újság 14 főből álló fegyveres őrsége. Az őrségben csak 5 magyar katona volt, a többi idegenajku, főképen cseh. Ezt az őrséget lefegyverezték. Az előállítottak ellen a népköztársaság védelméről szóló törvény alap­ján fognak büntető eljárást inditani. Mi volt a kommunisták terve. A beérkezett jelentésekből ma reggel nyil­vánvalóvá lett, hogy a kommunistáknak az volt a terve, hogy ma átvonulnak Budára, megtámadják és lemondásra kényszeritik a kormányt. A rendőrség ezért már a kora reggeli órákban elzáratta a hidakat, erős örséget, gépfegyvere­ket állított fel és csak igazolvány ellenében és megmotozás után engedték át a Budára igyek­vőket. Kun Béla a toloncházban. Az előállított kommunista vezéreket egy­előre a toloncházba szállították, ahol a pincé­ben elhelyezett cellákba zárták őket. Ma reggel, amikor az egyik felügyelő megkérdezte Kun Bélát, mit gondol, ki a felelős a tegnapi nap áldozataiért, Kun Béla azzal mentegetődzött, hogy ő nem tudott az egész dologról semmit, nem érzi magát bűnösnek. Az egész dolgot a leszerelt katonák csinálták. A kommunista pártnak — mondotta Kun Béla — a tegnapi eseményekhez semmi köze. A rendőrök bosszúja. Később a toloncházban mintegy 600 rendőr Jakab tanácsostól azt köve­telte, mutassa meg nekik Kun Bélát. A tanácsos ellenkezett, de végül is engedni volt kénytelen. Két rendőr erre elővezette cellájából Kun Bélát. A rendőrök elke­seredett dühvel fogadták. — Gyilkos! Gazember!Mersz-e a szemünkbe nézni? Azután rárohantak. Ököl l, puska­tussal ütötték. A súlyos csapások alatt Kun Béla a falnak tántorodott. A rendőrtisztviselők és őrmesterek hiába csititották a rendőröket. Végre egy rendőr fel­kapta a vérző embert és cellájába vitte. Onnan később felvitték a toloncház 11. emeletére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom