Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-01 / 1. szám

2 DÉLMAG YAROítöZÁG fSzeged, 1919. január 1 • gy fraueia csapat fojj Áradna érkezni. lúxek a francia csapatok mindössze egy hédjf ma­radnak Aradom. aantán román csapatok vált­jak fel őket A franuia katonaság átmegy a Bánátija. tthcm»/m <t szerbek elvonulnak. 'Mióta a román gárdát lefegyvereztek. Aradon kizárólag magyar fegyveres erő volt. Ezt a fegyveres erőt mostanig nem fegy­verezték le. Előbb az aradi rendőrség fogja megkísérelni a csajia/tok lefegyverzését és csak ha ez nem sikerülne, lép közbe a fran­cia megszálló csapat Alsólendva, december 31. Tegnap szerb irreguláris csapatok megszállták a várost, az ott állomásozó csendőröket lefegyverezték és megbúiozták. A csendőrség lefegyverzése Után fosztogatni kezdtek a szerbek. Menekülő lendvaiak beszélik, hegv a szerb parancsnak tize/löt csejuíőrt kivégeztetett. Nagyszeben, december Mint a ma­gyarországi román 'korntánv félhivatalos táv­irati irodája jelenti, az ideiglenes kormány néhány nap múlva kinevezi Erdélv és Ma­gyarország román részei számára a kerületi prefektusokat. Becs, december 31. Lembergből közlik: A lengyel külügymúniiszter megerősítette a szepesi cseh-szlovák katonaság parancsnoka és a lengyelek tnegb'zottai kö'zötrmegkötőn fegyverszüneti szerződést. A demarkációs vo­nalat ugv állapították meg. hogv Szepesme­gye háromnegyed része a cseheké marad, a lengyeleknek csak néhány falu jut. A csehek megszállották az egész Poprád-völgyet va­lamennyi városával együtt. Lengyel mozgositás Posen miatt. — Harmincezer lengyel vonul Berlin ellen. ­Hern, december 31. A Morningpost tudó­sítója ugv értesül, hogy egész Lengvelország­ban elrendelték a mozgósítást a posfeni zavar­gások miatt. Berlin, december 31. Arra a hirre. hogy .^i.iXH) főnyi lengyel katonaság vonul egye­nesen Berlin irányában, a népbiztosok taná­csának végrehajtó bizottsága az 5. hadosz­tályt a lengyelek ellen küldte. A lengvel csa­patok megszállották Beuthent. Bécs, decembet 31. Berlinből • táviratoz­zák a Zeft-nak: Egész Pozenbeti nagy anar­chia és mindjobban fejlődő terror uralkodik. Majdnem az összes városokban harcra került a sor a németek és a lengyelek között. A ha­lottak és súlyosan sebesültek száma napról­napra növekszik. Berlin, december 31; A Berliner Tage­blatt a poseni eseményekről a következő tu­dósítást közli: A lengyelek által szított és vezetett za­vargások, amelyek ürügyén most Lengyelor­szág a németek ellen mozgósit. így foly­tak le: Szombat délelőtt négy teherkocsi tartott Posenben a Wilhelmstrasse felé. A teherko­csikon fegyverek voltak, amelyekkei csakha­mar 15—18 éves iskolás fiukat és inasokat fegyvereztek föl. Ezek a fiuk végigvonultak az utcákon és minden németet megtámadtak, de leginkább a nőket. Ezután több ezer fegyveres lengyel ember megtámadta a tüzérség rak­tárát és kézigránátokat s fegyvereket rabolt, amelyeket az egész nép között szétosztott. Most ultimátumot küldtek a német helyörség­nek, hogv kitűzött határidőre a német katonák hagyják el a várost. Mivel ez nem történt meg. körülzárták a vadászkaszárnyát és ar­ra lövöldöztek. Agyúval is lőttek. Eddig a harc kimeneteléről semmi biztosat sem lehe­tett tudni. Estig 200 volt a halottak száma. Bics, december 31. Berlini távirat sze­rint a lengyel csapatok Shaimierzicé-nél át­lépték a német határt. A német katonaság kénytelen volt a túlerő elöl meghátrálni. Berlin, december 31. A poseni helyzetből arra lehet következtetni, hogv Posen városá­ban kétségtelenül a lengyelek az urak. A né­met polgári hatóságok, bár hivatalosan funk­cionálnak. rendeleteket csak a lengyel ható­ságokkal közösen adhatnak ki. Posen a távíró és telefonforgalomtól el van zárva. Két német ezred elhagyta a várost. A franciák őrizet alá vették Mackensen tábornagyot. Budapest, december 31. A ma reggel 8 órakor Budapestre érkezett francia csapatok közül mintegy 800 főből álló különítmény ki­•onult Fóthra. körülvette gróf Károlyi Lásaló .astélyát, amelyben a magyar kormány ren­delkezése alapján jelenleg Maekensen tábor­nagy és kísérete tartózkodik és a táborna­gyot őrizet alá helyezte. Amikor Mackensen a francia katonák megjelenéséről és a kastély körül zárásáról értesült, azonnal tiltakozott, és tudatta környezetével, tlvogy szobájába francia tisztet ne ÍH>e8áw?anak be. mert ő a magyar kormány Tendalkezései alá helyezte magát. A környezet tudatta a tábornagy határozatát a csapatokat vezénylő francia tiszttel, ez azon­ban kijelentette, hogy a tábornagy óvását nem vcsai figyelembe és bement Mackensen szoliájába, ahol személyesen tudatta, hogy fel­sőbb parancsra zárta körül a kastélyt és inter­nálta a tábornagyot. Mackensen újból óvást emelt. azonl»an a francia tiszt az óvást ismé­telten visszautasította és nyomban kiadta a rendeleteket az őrség számára. Mackensen a francia körüljárásról értesítette azonnal Ká­rolyi Mihály •miniszterelnököt, akitől oltal­mat és elégtételt kért. íKárolyi Mihály Ma­cken'sen értesítésének kézhezvétele után azon­nal felkereste gróf Festetich Sándor hadügy­minisztert és tanácskozott vele, hogy a kor­mány milyen magatartást tanúsítson. Budapest, december 31. A hadügymi­nisztériumban ma Károlyi miniszterelnök. Festetich hadügyminiszter. Nagy Vince bel­ügyminiszter és Bőhm Vilmos államtitkár megbeszélésre ült össze. A megbeszélés tár­gya volt a Mackensen-ügv is, amely ma is­mét ujabb stádiumba lépett azért, mert a fran­cia parancsnokság ujabb intézkedéseket kért Mackensennek és társainak internáltatása dol­gában. Az a hír. hogy Fóthot, ahol Macken­sent internálták, megszállották volna a francia katonák, tévedésen alapul. Az éjjel érkezett 4—500 francia spáhit Rákospalotán szállásol­ták el. Rákospalota Fóth vasúti állomása és a községtől nyolc kilométernyire van. Fóth köz­ségben nincs francia katonaság. A német bolsevizmus ellen. - Az első munkásszovjet Angliában. — Berlin, december 31. Rotterdamból jelen­tik: A Daily Te'egraph párisi jelentése sze­rint a versaillesi haditanács mu'lt heti tanács­kozásán arról volt szó. milyen intézkedéseket tegyenek a megszállt területek határain a tre­met bolsevizmus átcsapááa ellen. Elhatároz­ták, hogv- az okupáló hadsereg létszámát négy hadosztállyal emeÜK. Bern, december 31. A Daily Telegraph­nek jelentik Manchesterből, hogy az ottani munkásszövetség orosz mintára szovjetet, munkástanácsot alakított. A* lap ehhez a kö­vetkező megjegyzést fiizi. Ha a németországi bosevizmussal gyorsan nem végeznek, annak terjedését lehetetlen lesz megakadályozni. Rabok szökési kísérlete. Nagy küzdelem a szökevények és katonák között Budapest, december 81. Ma este fél 7 óra­kor Budajx -teji a helyőrségi fogházban föl­lázadtak a rabok és ki akartak tömi az épü­letből. A vasajtót kifeszítették. az őrség azonban, amelyet alarmiroztak fegyveresen támadt elleniük és közéjük lőtt. Majd segítsé­gül hívta'az őrség a közeli laktanyából a va­dászezred etgy századát. A katonák körül­vették az épületet és a rabokat visszaszorítot­ták. A küzdelem a katonák és a ral>ok kö­zött eltartott este 10 óráig. Ekkor az épület­be ismételten visszaszorított rabok közül né­hányan a tetőre másztak s onnan a szomszé­dos házakra igyekeztek átjutni, de ebben az e.rős katonai kordon megakadályozta őket. Tiz órakor a cellákba zárták vissza a szöke­vényeket. A küzdelemnek két halottja ós egy sebesültje van. Újévi üdvözlés a miniszterelnöknél Budapest, december 31. A miniszterel­nökségen ma délután Károlyi Mihálv gróf el­nöklésével minisztertanács volt! amely dél­után két órától esti fél kilenc óráig tartott. A minisztertanács után a kabinet tagjai meg­jelentek a miniszterelnök dolgozószobájában, ahol Berzenczey Dénes igazságiigyininiszter kireiezte a kabinet jókívánságait a miniszter­elnöknek az u,iév alkalmából. Károlyi Mrháiy megköszönte a jókivánatokat. de mint motr dotta. a mostani időkben csak az ország ré­szére kívánjunk mindnyájan valóban boldo­gabb újévet 5 mindannyiunk törekvése az le­gyen. hogy pártokon feliilémétketfve a több jövőt ki is vivjuk országunknak. Az antant bevonul Pétérvárra. Kopenhága, december 31. A Daily Mai! jelenti, hosrv az utolsó diplomaták is eltávoz­tak Pétervárról. A pétervári szovjet Kron­stadt-erődbe menekült, ahová négyszáz ps*­tervári tekintélyes polgárt mint túszt magá­val vitt. A túszokat agyonlövetik, ha a szövet­ségesek bevonulnak Pétervárra. lierlin, december 31. Az angok>k Rigán kivül Libauban és Mindenben partra szállí­tottak csapatokat. A román szocialisták eladták magukat. Budapest, december 31. A román szociá­lista kongresszus délután két órakor folytatta tanácskozásait. Auerbas volt az első ielszó­laló, aki élesen elitélre Flueras árulását. Flue­ras és társai 30.000 voronáért adták el m}i?u­kat. Azt kérdi, hogy kinek a megbízásából vettek ezek bátorságot. ' hogv Román'ához csatlakozzanak. É|>pen ezek az. urak. akik a román nacionalistákkal egvütt behozták a ro­mán hadsereget és prok'umálták az egyesü­lést azzal a Romániával, amely 1907-ben 15.000 munkást le'övetett. Avramescu köve­teli a független erdélyi és bánáti köztársaság megvalósítását. Több felszólalás után az el­nök este a kongresszus első napját berekesz­tette. 'N Ruszin küldöttség Budapesten Budapest, december 31. Az autonóm Ruszkakrajna egy küldöttsége járt ma Jászt Oszkár miniszternél, hogV) megköszönje neki azt a támogatást, amelíybe a ruszin nem­zetet az autonómia és Riiszkakra.ina megal­kotása terén! részesítette. [Szabó Simon kije­lentette. hogy nem kényszerből cselekedett, amikor a ruszin nemzet autonómiáját segített megvalósítani, csupán ré/góta hirdetett elvei­nek és belső meggyőzőjdésből fakadó nem­zetiségi politikájának gyakorlati megváltoz­tatásán fáradozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom