Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-31 / 313. szám

9 DÉLMAG YAJRORSZÁG Szeged, 1918. deeaunlber 31. <A város vezetőségének a nyilai koseda,) •A vfirm megszállása ügyében kérdést in­i&ti'mk dr. Dettre János kormányöiztoshoz. aki igy nyilatkozott: Énnek a, megszállásnak. meni politikai, hanem kizárólag stratégiai okai vaunak.. fin nem félek áltál, bogy ta város lakossága és a francia katonák között a legenyhébb össze­ütközés is előfordulhatna, mert a magyarok és a franciák kőzött sohasem volt gyűlölet. JóbatráH érzéssel fogadjuk őket, MnmerniyLre elszomorító is, ihogy a multak biine miatt er­re a megszállásra sor kerülhetett. Dr. Somogyi Szilveszter 'polgármester a következőket mondta: A fegyverszüneti szerződés értelmében. Sognik van minden stratégiailag fontos várost megszállni. Szeged a Tisza és a Maros össze­folyásánál fekszik, fontos vasúti. esomőpon'-, teranészetea tehát, hogy a yá(r«s anégszállása megtörtént. Emialt senkinek sínes oka izgn­\ toUnak tenni, mindenki tartsa, be a megszálló csapol parancsnoka által esetleg kibocsátandó szabályokat, akkor semmi baj urat történhet. Végül dr. Temesmry Géza h. főkapitány véleménvét -kértük- ki. A következőket mond­ta: ­— Jógiik van a fa-anciaÖáik Szegedet megszállni. Nem ariint ellenség, hanem tónt rendfentartők jönnek ide. Rendkívül fontos, hogy a lakomig, - mintán úgysincs oka az ellenkezőre, a legnagyobb ny-iigfdómmal viselkedjék: mert ebben az raétíwm st hieg-szál­lák. is nyugodtak lesznek. * =s Mint -lapzártakor órtesiMnlk, a Szegedet, megszálló csapatok első szállitmánya kedden reggíel hat órakor érkezik Szeged-pályaud varra. 'J'amás Rezső. Magyar katonák véres összeütközése az aradi román nemzeti gárdával. — A román katonákat lefegyverezték. — Aradról jelentik: Szombatról vasárnapra virradó éjszakán megérkezett Büfthetőt tá­bornok. Reggelig hálókocsijában maradt, reg­igei 8 órakor fogadta a város 'hódolatát. Fél tízig,tartott a fogadtatás, akkor a tábornok kíséretével autón a Fehér-kereszt-szállóba hajtatott, ahol a román előkelőségek látogatá­sát fogadta. A szálló előtt nagy tömeg áll­dogált, magyarok, románok vegyesen. Ber­thelot szobájába ment román diszörség elvo­nult és csak néhány fegyveres román gár­dista maradt ott. A románok nemzeti dalokat énekeitek és magasan lobogtatták a különböző antantországok zászlóit. A magyar közönség soraiban fegyvertelen fiatal katonák is vol­tak, akik hangosan követelték. hógy magyar zászlót is tűzzenek ki és egy kis csoport a nem messze levő Lícyd-klubhoz ment, nagy diadallal elhozta az ott lengő magyar zászlót. Néhány román fiatalember felszólította őket. hogv vigyék el a magyar zászlót és amikor ennek a felszólításnak; nem engedelmesked­tek. sárim taposták a magyar lóbőgót. Amint híre ment, hogv a Péhér-kereszt­szálló előtt a románok meggyalázták a ma­gyar zászlót, határtalan lett a fiatal magyar katonák izgatottsága. Rövid idő múlva már több száz főnyi fegyveres csapat kisebb cso­portokra oszolva cirkált az Andrássy-téren., Egy harminc főnyi kis csoport magasra tar­.folí't nemzeti szinü lobogóval Pop-Csicsó Ist­ván lakása előtt várta Berthelot tábornokot, akiről tudták, hogv látogatást tesz Pop-Csk csónál. Valaki belőtt a lakás ablakán. Pop­'Csicsóné és gyermekei szerencsére a másik A magyar csoport éppen két román eső­sem italált. A lövés után a tüntetők elvonuj­ttak. Tiz percig tartott csupán Berthelot lá­togatása, azután kiment az állomásra és ke­véssel tizenegy óra után, két órával előbb, mint tervezve volt. elutazott Nagyváradra. Ezalatt a főtéren leírhatatlan izgalom uralkodott. Berthelot távozása után a román diszbandérium és a román gárda zászlóerdők közepette megindult a vasút felé, hogy bucsut vegyen a tábornoktól. Kivonultak a magyar -catonák is. A Salacz-utea és az Andrássy-tér sarkán a gárdisták szakasza összetalálkozott a vasút felé haladó román csoporttal, akik antant-zászlókat cs román zászlót lobogtat­tak. itt utolérte őket a magyar katonák és polgárok csoportja is a nemzeti szinü zászló­val. A magyarok és románok kölcsönösen szi­dalmazni kezdték egymást, de a szóhajcot pár pillanat múlva fegyverropogás szakit ót ka félbe. Marcutescu Tivadar hadnagy, a román gárdaszakasz vezetője kiadta a parancsot: Tüzelj! szobában tartózkodtak és igy a golyó senkit port között állott, amikor a román gárdisták három sártiizét adtak a. magyarokra, a go­lyók azonban a pályaudvar felé igyekvő ro­mán bandériumot találták el. A sortűzre a nuigyatidk is fegyverrel Válaszol tok, mire a román gárdisták szétoszlottak, Han.yat-ho.m­tok menekült az Andrássy-téren levő nagy törtreg. is. a városban pedig még' egyre ro­pogtak a fegyverek. Egy halott és tizennégy sebesült maradt a Saiacz-utca és az An­drássy-tér sarkán. A sebesülteket a kórházba szállították, aho még három meghalt. Meglakolt a vérengzés okozója; Marcu­lescu hadnagy is. Még mielőtt a román gár­disták szétszéledtek. Igna Dezső, egy mosó­intézet tulajdonosa, megiiagadfa Marctüescu torkát, kicsavarta kezéből a fegyvert és ezt kiáltotta: — Ez a t/imán vezényelte a sortüzel! Erre a tömeg megroháiiiía a hadnagyot, iitötték-verték, ki hol érte. Marcuiescu a rendőrségre menekült. Fisch Mór a közkór­házba szállíttatta, mert számos belső sérülést, szenvedett. A magyar katonák és polgárok ezután dalolva, feltűzött szuronnyal járták be a várost, eltávoUtóttaU Minden román zászlót, megállították az 'utcán a román jetvéntiyéi. vágy a rámán mmzetiszmü szalaggal jáft>­kglö émbérekét és kényszerít ették őket a jel­vények levételére. A véres események hatása alatt Pop ro­mán főhadnagy még a délelőtt folyamán meg­jelent a katonai áliomásparauCsnökságon és kérte a parancsnokságot, hogy fegyverezze le a román gárdái, mert különben ujabb, még súlyosabb összeütközés támadhat a román­magyar fiuk között. Az áliomásparancsuok­ság Erdős hadnagyot küldte ki a Ferenc­iére n levő román laktanyába. A magyar Ka­tonák megálltak a laktanya előtt és sortüzet adtak. Benn éppen ebédeltek a román kato­nák. akik a városban történtekről és a lefegy­verezésről semmit sem tudtak. Azonnal fegy­vert fogtak, de amikor az ablakon át látták, hogy a magyarok túlerőben vannak, ellenke­zés nélkül letettek a fegyvert. A gárdisták elvonulása után a magyar katonák elfoglalták a laktanyát. Délután már helyreállt a rend. Pop-Csi­csóék lakását magyar csendőrök és katonák őrzik. A polgármester hirdetményt tett közzé, hegy este hat óra után senkinek sem szabad az utcán járni. Bulgária szövetséget köt Jugoszláviával. Bécs. december '30. Berni jelentés szerint a Bemer Bund szófiai táviratot időzöl; amely szerint Bulgária egy balkáni szövetség létesí­tése céljából csatlakozni kivan ftígosziáviá­hoz. Gróf Festetich Sándor az uj hadügyminiszter. Budapest, december 30. A kormány 'teg­nap este nőmsztejüíiuáewrt, tartott, amelyen, h «d ügyimijpráterré kineveztek gróf Festettek Sándort. :Ftisteti«b hadügyminiszter a. tegnap '-•sti 'min isKteriímáe-Mm már részt is véti. Ugyanesaik a tagnap esti miniszfortanaösou rutén1 miniszterré Ikinnvezték dr. Szabó Oresztészt. Gróf Festetich egy ujrágiróiiaik nyilatko­zott (programjáról és terveirőu. A hadsereg a köztársaságé — mondotta — és teljesen megengedhetetlen, hogy egyes párták a. ma­guk céljaira használják föl a hadseregeik A mig ón hadügyminiszter leszek, ia hadsereg esak az ifeszesróg céljait és érdekeit szolgál­hatja, kütei eáTdkat, külön érdekeket nem Ismerek. Ábrahám Dezső államtitkár nem mondott le. B-uda-pcftt, dmnnber 3& Politikai körök­ben ma hiré járt. hogy Ábrahám Dezső igttö­ságügyi államtitkár .lemondott állásáról, Mupkatársumik kérdésére az állaijritítikáa* kije­lentette, hogy a hir ttern felel meg a valóság­nak. A siovjet- kormány meg­ismételte békeajánlatát az antantnak. Stockholm, december 30. Az orosz szovjet­kormány volt londoni követe: WHimK aki ozidő szerint Stockholmban tartózkodik, egy interjúban elmondotta, hogy néhány nappal ezelőtt az antant stockholmi követeinek- jegy­zékét adott át. ,Ebben a jegyzékben a szovjet,­kormány megismétli az antanthoz intézett régebbi békeajántatát. A bókéajánlat átadásáyal egyidejűleg Litvinov az orosz kormány nevében' hosszabb távii'atot. 'küldött Wilisofinaik Londonra és eb­ben a táviratban rcxzJetaseu beszámolt a szov jet körtáinsaság flidyzetéról. Rátör vagy ok hangsúlyozni mond­ja & Wilsonihoz intézett -tápárat, —• hogy a* úgynevezett vörös .terror, amelyet, külföldön hallatlanul túloztak és tfótorói-tettek nem oka, hanem közvetlen következiménye. vagy ered­ménye volt az antant oroszországi beavatko­zásának az önök számára. Az egyik nt a nyilt vagy leplezett, beavatkozás folytatása a mostani, vagy még nagyobb mérték!vn. Bn­ndk következménye az orosz tömegeik további elkeisevedt'-se lenne, a, mostaninál kiterjedtebb poílgárháboru: (példátlan vérfürdők. A másik Mt, hogy- a szovjetek Oroszországa «Een emelt egyrádalu vádat pártatlanul mérlegeljék és inegv-izsgáiják ós ta szovjetkortniányny-al köl­csönös megértés alapján ímegogyeazenek. A1 munkásak és földmivesek diktatúrája önma­gában nem cél, hanem csupán esttköz az uj társadalmi rendszer félépitéséhez. atmelybeiu minden polgár, bár azelőtt bármely osztály­hoz tartozott is, hasznos munkája esetén egy ­forma jógákat, fog elérhetni. Az orosz munkások ós folctmivesek nem tudják megérteni, hogy az idegei) országok, amelyek azelőtt, amikor a cárizimus. ibaiihár­ság és imilitarizmus egyedül uralkodtak OrCS7x«r.szágban, >oha sem gondoltak arra, •bogy bearvatkoKzianák az orosz ügyekbe, hogy ezek az idegen államok most jogosítva érez­zék magukat az oroszországi beavatkozásra. Az orosz .muüktksők és földmivesek él vannak rá szánva, hogy minden eszközzel szabadsá­gukért a betolakodókkal szemben megvédd mezik. Hajőszülés ellen csakis az ártalmatlan Leinzingcr-félc „Hajrestorert* használja, Ara 2.— K. Kapható Leiftzlnger Gyula gyógyszertárában Szeged Széchenyi-tér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom