Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-25 / 310. szám

DÉLMAG YARORSZ AG Szeged, 1918. december 25. R földbirtokreform tervezete a minisztertanács előtt. Budapest, december 24. Tegnap éjjel a minisztertanácson előterjesztette Búza Barna föklmive'ésügyi miniszter a földreformra vo­natkozó törvény tervezetét. A minisztertanács azonban a tervezetet nem tárgyalhatta, mert az idő igen előrehaladt. A tervezet szerint az állammk korlát­lan kisajátítási joga vén minden köztukij­donbcat vagy magántulajdonban levő és 500 katasztrális holdnál ifiigyobb kiter­jedésű inezögdzáásági földbirtoknak öt­száz holdon felüli részére, illetve ott, ahől a földre a nép jogos igényeinek kímgitése végeit nagyobb szükség várt a 200 holdon feliül részére is. A kétszáz hokinál kisebb földbirtököt nem lehet kisajátítani. Aki­nek több birtoka van. ott együttesen kell a számítást megejteni. A tulajdonos tár­saknál minden társtulajdonosnak joga van 500, illetőleg 200 holdba. de csak az olyan földbirtokra nézve, amely 1918. november előtt tilekkönyvileg az illejő nevén állátt. A tulajdonoson kivül minden nagykora gyermek is megtarthat a birtokból 500, illetve 200 hóidat. A kertek és erdők nem esnek a felosztás alá. A szőlőbirtokból az 50 holdon felüli rész szintén kisajátít­ható. A felosztásra kerülő földbirtokokból családi kisbirtokokat kell alaki tani. ame­lyeket egy-egy föUtmivelő család a maga erejével meg tud művelni. Ahol lehetsé­' ges, ott középbirtokok s létesítendők, de a 200 katasztrális lufidnál nem nagyobb te­rületen, vúrpsok és ipartelepek közeiében fél katasztrális hold területűt háziélkek legfeljebb egy hold területű, u családi kértek legfeljebb három hold területű mwíkásbirtokok és legfeljebb tiz hold te­rületű kerti kisbirtokok is létesíthetők. A családi kisbirtokok szerzésére igénye van minden magyar útiampolgárnak aki a törvény életbelépte előtt földmiveléssel foglalkozóit. Az igény jogosultakat a kö­vetkező sorrendben kell kielégíteni. 1. Azok a nős gazdasági cselédek és állandó munkások, ákik a kisajátítás idején az illető birtokon dolgoztak és ákik rokkantak lettek, de még munkára alkalmasak. 2. Ugyanezek, ha nem is váltak rokkantakká. 3. Ugyanezek, Ha semmiféle katonai szolgálatot sem telje­sítettek. 4. Azok a nős férfiak, akik általában rokkantakká lettek. 5. Akik a háborúban vol­tak, de nem lettek rokkantak. 6. Azok a hadi­özvegyek, akiknek férje a 'háborúban elesett és azok az asszonyok, akiknek férje rokkant lett, hadifogságban volt. internálva volt, vagv mint kivándorló, külfölden tartózkodik. 7. Azok a nőtlen férfiak, akik rokkantak lettek. 8. A nőtlen férfiak, akik katonák voltak, de nem lettek rokkantak. 9. Azok a nagykorú férfiak, akiknek apja elesett, vagy hadifogságban van. illetve mint kivándorló külföldön tartózkodik. 19. A nagykorú hajadonok, akiknek atyja el­esett, vagy hadifogságban van. illetve kiván­dorolt-. 11. A nagykora nőtlen férfiak, akik nem voltak katonák. 12. A nagykora hajado­nok. törvénytelen gyermekei a törvényes gyermekkel egy rangsorban van. Középbirtok szerzésére csak annak van igénye, aki gazdasági akadémiát végzett, vagv önálló gazda, legalább öt évig műkö­dött, vagy ha akadémiát nem végzett, mint gazdatiszt legalább 15 évig működött. Háztet­ket és kertbirtokot szerezhet az olyan nagy­kora állampolgár, aki mint aprómunkás ki­sebb javadalmazása köz-, vagv magánalkal­mazott szőlőmunkás, vagv belterjes mezőgaz­daságban dolgozó cseléd és munkás működik és sem telke, sem kerti birtoka nincs. Mun­kásbirtok szerzésére igénye van műiden nagy­korú munkásnak, aki valamely belterjes bir­tokon állandóan dolgozik. Kerti kisbirtoko­kat kaphat az. aki kertészeti iskolát végzett. Az országos birtokrendezés ügyének in­tézésére országos birtokrendezési tanács ala­kú'. amelynek ügykörét a fökdmivelésügyi miniszter állapítja meg. A tanács minden év­re meghatározza az országban végzendő bir­tekfeiosztásek rendjét. Minden községben, a hó! a munkálatokat megkezdik, birtokrende­zési bizottságot kiild ki. A kisajátítási ár álta­lában annak az éitíago's évi fix jövedelenaiek 4 százalékkal számított tőkeértéke, . arrtit a földbirtok az 1914. évet mege'öző öt évben hozott. Ha valahol több birtok kerül kisajá­tításra, akkor előbb az egyházi, aztán alapít­ványi részvénytársasági, végül a magántulaj­donban levő oly földbirtokok kerülnek sorra, amelyeket a mostani tulajdonosuk 1915. ja­nuár óta szerzett; majd a külföldi, aztán az 1915. január előtt szerzett magántulajdonok, végül a törvényhatósági és községi birtokok. A földdel együtt kisajátítandó a felszerelés és'ha a föld bérbe van adva, a bérlőt kárta­lanítani kell. A jelzálogterheket a kisajátítási árból kell kifizetni. Nem vehető figyelembe a földosztásnál azoknak igénye, akik az 1918. november 1. után történt zavargásokban va'ó részvétel miéit jogerősen cl voltak ítélve. Az elité'teféstöl számított három évig, továbbá azok a földnrvelők és munkások, akik hiva­talos felszólításra sem álltak 1918. november után munkába és végül, akikre a községi vá­lasztmány egyhangúlag kimondja, hogy egyé­niségüknél fogva reájuk földbirtokot bízni nem tehet. A kisajátítási ár kifizetését és az uj bir­tok vételárának befizetését az országos köz­ponti hitelszövetkezet intézi, amely ebből a célból négy százalékos földváltsági kötvénye­ket bocsát ki. A vételár ilyen földváltsági köt­vényekben fizetendő. A kötvények névre szól­nak és tiz évig öröklés, vagy törvényes végre­hajtás esetét kivéve, másra át nem ruház­hatók. 4 Apáthy nem fogadia el a kultuszminiszter! [tárcát. — Baloghy Ernő vagy Kunfi Zsigmond lesz a kultuszminiszter — Budapest, december 24. Ma reggel meg­érkezett Kolozsvárról Apáthy válasza, liogy v neki felajánlott, tárcát a jelen körülmények közi semmi esetre sem fogadhatja el. Elhatá­rozását azzal indokolja meg, liogy ő, aki any­nyrra exponálta magát Erdély magyarsága érdekében, nem hagyhatja ott Kolozsvárt ab­ban a pillanatban, amikor az első román ka­tonaság a város falai közt megjelent, mert az mintegy szökésnek tűnnék fel. "Kifejezte azonban azt a hajlandóságát, ha a kormány­nak szüksége volna munkájára, készséggel rendelkezésére áll. Egyelőre azonban Kolozs­várott fogja kötelességét teljesíteni. Apáthy válasza után Károlyi miniszterelnök ismét tárgyalásokba bocsátkozott Baloghy Ernő államtitkárral, akinek már tegnap este fel­ajánlotta a kultuszminisztert tárcát. Baloghy Ernő a 8 órai újság munkatár­sának e kérdésben a következőket mondotta: — A közoktatásügyi tárca kérdésnek be­töltésénél az én személyemet is kombináció­ba vették, de nekem nem voltak erre vonat­kozó aspirációim. Én Károlyi mellett akarok maradni, vele együtt akarom szolgálni az or­szág ügyét és érdekét. Budapest, december 24. A tegnap esti minisztertanács közben Károlyi Mihály mi­niszterelnök a Lovászy Márton lemondásával megüresedett kultuszminiszteri tárcát Apáthy István erdélyi főkormánybiztosnak ajánlotta fel. Apáthy ma délig gondolkodási időt kért, ma délben pedig telefonon közölte a minisz­terelnökkel, hogy a kultusztárcát nem vál­lalja. Értesülésünk szerint a miniszterelnök Kunfi Zsigmond népjóléti minisztert fogja felkérni a tárca elvállalására és ha Kunll erre hajlandó, akkor a népjóléti és munkás­ügyi minisztérium élére is valószínűleg szo­ciáldemokrata politikus kerül. Budapest, december 24. Á kormány a tegnap esti minisztertanácson tudomásul vet. te Kértek Kornél hadügyi államtitkár lemon­dását. A szénbányák termelésének fokozása. Budapest, december 24. A magyar kor­mány megbízottakat küldött Nagyszebenbe, hogy ott a román kormányzótanáccsal meg­beszéléseket folytasson a szénkérdésről. A megbízottak vasárnap este utaztak el. A meg­beszélések a körül forognak, hogy volna le­hetséges a Zsil-völgyi szénbányák termelé­sét fokozni. A szénbányamunkások most he­tenként 2—3 napon dolgoznak, ami a mai vi­szonyok közt teljesen tarthatatlan állapot. A magyar kormány és a román kormányzóta­nács azt akarja, hogy a munka teljesítményt fokozzák, ami által a szénigénveket legalább részben kielégíthetnék. Hir szerint a románok a szént elsősorban az erdélvi közüzemek és iparvállalatok fentartására akarják lefog'ainl, a többit pedig átengedik a magyar közfo­gyasztásnak, elsősorban Budapest székesfő­városnak. Ha a jelzett irányú megállapodások létrejönnek, akkor Budapesten fog történni a Zsil-vö'gyi bányáknak központi kezelése é.s egy külön /bizottság végezné az elosztást. A rendelkezések betartásának ellenőrzésére Petrozsényban vegyes b'zottságot álMtanak fel. A köztársasági katonák jelvénye. Budapest, december 24. A hadügyminisz­térium elrendelte, hogy a népköztársaság je­lenleg tényleges szolgálatot teljesítő tisztjei és katonái jelvénnyel láttassanak el, amely a ..Magyar népköztársaság" felírást tartalmaz­za. Bonyodalmas lóárverés. Budapest, december 24. A kormányhoz az a- jelentés érkezett, hogy Serbán Miklós volt román képviselő intézkedésére a íogarasi méntelep lovait árverezni kezdték és a bo­garas környékén levő állami birtokokat a ro­mán lakosság közt fel akarták osztani! Ká­rolyi Mihály minisztereinek rögtön érintke­zésbe lépett dr. Erdélyi János követtel és feb szólította, hasson oda a román kormánynál hogy a méntelep lovainak árverezését, az ál­lami földek felosztását annál is inkább szün­tesse be, mert a magyar kormány kénytelen lesz erélyesen fe! épni. A román követ meg­ígérte sürgős közbenjárását, érintkezésbe lé­pett a nagyszebeni kormányzósággal és ma délelőtt már értesítette a miniszterelnöksé­get. hogy a íogarasi ióárverést beszünteti­tek. Friedrich hadügyi államtitkár nyilatkozata. Budapest, december 24. Friedrich István hadiigyrmniszteri államtitkár a vele foglalko­zó hírlapi közleményekre vonatkozólag a kö­vetkezőket jelentette ki: A szervezés alatt ál­ló hadsereggel kapcsolatban egyes lapok oly kijelentéseiket és oly állásfoglalásokat tulaj­donítanak nekem, amelyek távolról sem fedik a valóságot. A való tényállás a következő: A Károlyi-párt utolsó értekezletén szó volt a hadseregről is. Többen kifogásolták, hogv a budapesti helyőrség teljesen egy politikai párt szolgálatában állónak látszik. 'Ezekre a fel­szólalásokra válaszolva, kifejtettem álláspon­tomat, hegy igenis minden egves katona és katonatiszt politizálhat és csatlakozhat bár­mely politikai párthoz, de magának a hadse­regnek a pártokon feliit kell állania, a min­denkori kormány rendelkezésére kell lennie. E tekintetben teljesen egy nézeten vagvok je­lenlegi hadügyminiszteremmé', gról Károlyi Mihállyal. Ezt az álláspontomat fen tar tom, semmi hozzáadni valóm nincs. Másként had­sereget szervezni nem lehet és aki azt meg­kísérelné. csak/is ujabb gondokat okozna a népkormánynak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom