Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-25 / 310. szám

ÉLMAÖYARORSZAG Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAffi. A szerkesztőség telefonta: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 48.— K. negyedévre 12.— K. félévre . . 24.-- K. egy hónapra 4 — [ Egyes szám 18, vidéken és pályaudvarokon 20 fül. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZA/n. 'A kiadóhivatal telefonja: 81. VII. évfolyam, 3(0. szám. Szerda december 25. Uj szöuetség. Irta: Juhász Gyula. Hipokrita vezércikket írni békességről és szeretetről, nem, erre nem fanyalodom. Majdnem kétezer év óta annyi gyűlölettel beszéltek és cselekedtek a szeretet nevében, hogy ideje volna már utána nézni, hogyan is gondolják azt a békét és szeretetet? Szívtelen számítással bevásárolt karácsonyi ajándéknak talán, amelyet ünnepélyesen és közönyösen oda lehet rakni a karácsonyfa alá, mint a krampuszt és a paprikajancsit, az ólomkatonát és a fakardot, nagy gyerekek egynapos örömére? Háromszázhatvannégy napig egymást ölni, qpró tüszurásokkal, a modern technika minden vívmányát igénybe véve és egy napon szépen odaállani az aranyfüstös fenyő alá, amely örökzöld, mint az emberi naivság és elhitetni a világgal, hogv az evangélium nem csupán ige. hanem vér és valóság? Oktalan jóságot, jogtalan jámborságot veszni hagyni, pusztulni engedni, hőssé és vértanúvá avatni, milliók vérét és velejét megcsapolni, hogy az okos ravaszság és számító óvatosság tovább vezesse a nagv üzemet, amelynek firmája és cégére századokról századokra változott. de hazugsága és embertelenségc maradt a régi kipróbált módszerek mellett. Egyszer már föl kellene ébrednie, öntudatra eszmélnie, önérzetre kapnia és hatalomra jutnia a jóságnak is.- a szeretetnek is, az emberségnek is. amely nemes, dicső, szent és oktalan és szerencsétlen. Tragédiák hőséből diadalmas úrrá kellene válnia a szeretet és igazság emberének, hogy necsak a költök dalolják és a Máriák sirassák, hogy necsak a sírja legyen virágos és a mennybemenetele sugaras, de elismerjék és engedelmeskedjenek neki. a hipokrita írástudók és a nagyhatalmú farizeusok is, hogy az élet asztalánál is helyet foglalhasson a győzelem lakomáján. Zaratusztra mondotta a szomorú Ember Eiáról, liogy kár volt neki harminchárom éves korában eltávoznia a földről, mielőtt megtanult volna mosolyogni. A Ootamo Buddhok, a Jeremiások és Messiások, a Giordano Brunok és Spinozák, a Nfetzschek és Tolsztojok elvonulnak, ki a be 11 a részi rengetegbe, ki a pusztába, ki a magányos remeteségbe, ki a sils mariai csöndbe, ki egy elhagyott állomásra, példabeszédekben és szimbólumokban szólallak, sáskát esznek és gyémántot köszörülnek, jámbor halászokat és pásztorokat, lelki szegényeket és kisdedeket engednek magukhoz, szenvednek és meghalnak és azt hirdetik, hogv az ő országuk nem e világból való. Közben pedig a római imperátorok tiizzel-vassal világbirodalmat szerveznek az ige nevében, papi fejedelmek és kondottierek a művészet és hatalom cirádáival elnyomják a I lényeget és egy óriási formába kényszeritik | a világot, a Napoleonok a gondolatból ágyút 1 öntenek és az eszméből fegyvereket kovácsolnak. amelyekkel nyájjá teszik a népet és farkascsordává a hadsereget. A jóságot és szeretetet pedig beszélték, dalolták, zenélték és faragták és festették és játszották és az erőszakot, a hatalmat gyakorolták. Mi volna és mi minden lehetne, ha egy megváltó napon ez a jóság és szeretet, a krisztusi igazság és spinozai bölcseség egy hatalmas és diadalmas puccsot szervezne és átvenné az uralmat a világ felett és proklamálná a hatalmát és nem engedné, hogy a hipokriták, a világ emberei 364 napon arculüssék és egv napon a jóindulatukról biztosítsák? Mi lenne, ha a betlehemi gyermek, mint egy uj Héraklész*, megfojtaná kígyóit és elnémítaná a szamár és ökörbőgést? Mi lenne, ha a jóságnak és igazságnak szunnyadó ereje fölébredne és megindítaná a hegyeket? Mi lenne, ha ez az uj szövetség, a jóké és igazaké, nemcsak szent irás, de szilárd valóság lenne végre valahára? Ne csüggedjetek m Irta: Hollós József. Krisztusok járnak a Földön. Nem ma jár- , beriség megérzi a zsibbadt tagok iöiszabadunak először azóta, liogy az Első Nazaréthben j lását és az égboltozat messze pirosságát nem megszületett. És valamennyit az a sors érte utol, amely az Ige első hirdetőjét, a szocializmus első apostolát: a ínegfeszittetés. Kereszt, máglya, száműzés, börtön, koldusbot... minden. minden szenvedés kijutott az Eszme hirdetőjének. De a lelkük, az üdvözült. Mert minden Krisztus a jövőbe látott és látta ott a Menyországot megnyílni az Emberiség előtt. Látta az őt üldöző gonosz, ostoba tömegeket, amint szelíd, szerető Emberré átalakulva megteremtik a Testvériség boldog birodalmát. De érni kellett a társadalomnak, átvergődni tűrések és szenvedések végtelen sorozatán, megedződni harcok, háborúk és forradalmak tiizén. amig végre elérkezett a Megváltó álmának beteljesülése, elérkezett az Igazság, az Egyenlőség Napjának hajnalhasadása. Krisztusok járnak a Földön és szakgatják a emberiség évezredes láncait. Ám a Júdás ok csak a lánc csörgésit hallják és megriadva és halálra válva remegnek az ő társadalmuk összeomlásától. De a Megváltóra váró Etnpusztitó tűzként, hanem az ő várva-várt Napja derengéseként fogadja. Keletről fölkelt pirosan a Nap és csodálatos uj fénnyel kezdi beragyogni a világot. Sugara világit, gyújt és hevit, az elzárt lelkek kinyílnak hatására s az emberszivekből szabadság, igazság, szeretet vágya lobog. Mindenki megérzi, hogy Krisztusjárás van, amely békét, megértést hoz az emberekre. Ám a Herodesek még nem haltak ki s a keleti Napra reáhuzódnak Nyugatról a gyásznak, reménytelenségnek, krisztustagadásnak sötét fellegei. Testvérek, ne csüggedjetek! Útban van már ott is a szent Forradalom tisztító vihara, a mely rongyokra tépve kergeti szét a sötét fellegeket s a fölkelő sugarak ott is, mindenütt, pirosra festik az arcokat, a zászlókat. Jön. jön a Megváltás, útban van és mi. saját kicsiny világunkért, zengzetes nyelvünkön beszélőkért remegők különösen epedve óhajtjuk, várjuk, akarjuk gyors eljövetelét. Testvérek, magyarok, ne csüggedjetek! Budapest, december 24. A Pe'ster Lloyd jelenti, hogy a- Fremdenblatt holnapi száma hágai jelentést közöl, amely szerint Wilson megbízásából egy amerikai misszió javaslatot dolgozott ki a békekonferenciára, amely az osztrák kérdés megold arával foglalkozik. A javaslat szerint az osztrák határ az Ortlernél kezdődik, Tirolt Salurn-nál átszeli, majd a Dolomitok felé húzódik, azután Karinthián át a Drau folyó felé vonul és hegyes sarokban a magyar határt szeli. A továbbiakban általánosságban a vonal Alsóés Felső*Ausztria határán húzódik egész a bajor határig. A cseh erdőnél a cseh állam közvetlenül szomszédja Bajorországnak, de Eger, valamint Aussig, Teschen és Reichenberg nem tartoznak a cseh államhoz. Az informátor ugy nyilatkozott, hogy ^Franciaország minden megoldást üdvözöl, a A j mely alkalmas arra, hogy Német-Ausztriát, gazdaságilag és nemzet ileg elválassza Németországtól cs egy dunai föderaHon dolgozik szláv túlsúllyal. Olaszország Német-Ausztriának Németországgal való egyesülését támogatja ós kész Német-Ausztriának a trieszti kérdésben engedményt tenni. Anglia a várakozó figyelő álláspontján van. Amerika a békekonferencián természetesen a Wilsonféle formula alapján fog haladni, de előre megmondani nem lehet, hogy ez a formula keresztülmegy-e. A szövetségesek közt véleményeltérések vannak a Wilson-féle formula tekintetében, ezenkívül a szövetségesek érdekei nem mindenben egyeznek, ugy, bogy nem lehet megmondaná, vájjon az alapvető formulákat egyes kölcsönös kornpensaciák nem fog jak e befolyásolni. y»