Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-07 / 267. szám

ELÖfSZETESI ARA: egész évre 48.— K. negyedévre 12.­féléwre . . 24.— K. egy hónapra 4.­Sgyea wsm »rn !8 flllór, k. k. VII. évfolyam, 267. szám. Mladéhlvafai: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAfll. A kSadóhivJfa! telefonja: 81.? Csütörtök, november 7, Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAí». A szerkesztőség telefonja: 305. Békesség! Irta: Juhász Gyula. E szentséges, dicső magvar forradalom a nemzeti becsület és emberi igazság jelében Indult és győzött. A mi forradalmunk az erő­szak és elnyomás uralmát akarta és tudta megdönteni. Tiszta öntudattat, nyugodt ön­érzettel állunk ma már egész világ előtt. Ami eddig üldözött vagy mellőzött szépség, jóság, igazság volt, azt ma diadalra segíti egy uj rend* egy uj világ, amely szebb, jobb, iga­zabb akar és tud is lenni minden eddiginél. Ebben a szent és -jó forradalomban, amely sajnál minden csöpp kiontott vért és megvéd minden parányi életet, ne legyen szava a méltatlan, az ártalmas gyűlöletnek és ha Esz­méink végső győzelméért bátran és rendü­letlenül harcolunk, ebbe a nagyszerű küzde­lembe nem szabad és nem lehet belevinni mérgezett fegyvereket! Ugy hallom, hogv vannak, akik az utcán védtelen és ártatlan papokat inzultálnak és például a mindig hazafias és kezdettől de­mokratikus magyar kegyes tanitórend tag­jait nyilvánosan és ellenségesen a csuhások gunyszavával illetik. Az ilyen eljárás, polgártársaim, ezekben a különben is robbanékony napokban nagyon • lealázó és igaztalan:. Ha vannak papok, akik talán megfeledkeznek valódi hivatásukról és imiilyen állásban nem akadnak ilyenek, az egyének hibájáért vagy bűnéért nem szabad derék, tisztes és érdemes más egyéneket bün­tetni. Ami a magyar papokat és éppen a ke­resztény papokat illeti, ne feledjük, hogy Hock Já'nos vezére a Nemzeti Tanácsnak és azt se, hogy a magyar köztársaság diadal­maskodó gondolatának első vértanúja1, Mar­tinovics is pap volt, sőt apátur, a tüzes ma­gyar érzésű szegedi Dugonics András ike­igyesrendi szerzete? és ne feledjétek, hogy ami a magyar függetlenség eszméjet! illeti, évtizedeken keresztül a hazai piaristák voltak azok, akik a jövendő magyar nemzedékek telr foeBe" a most kivirágzó sz'abadság vágyát és akaratát elhintették. • . Én az alsópapságnak nagy demokratikus hivatását látom, de természetesen nem a di­nasztikus Arisztokrácia égisze alatt folytatott, remélhetőleg örökre levitézlett klerikalizmus irányában. De mérjünk egyenlő mértékkel és nézzük az érem másik oldalát is. Amilyen oktalan és jogtalan a! gyűlölet 01 pap ellen, aki ember és pedig igen sokszor ttagyon értékes és hasznos ember, éppen olyan oktalan és jogtalan, embertelen és igaz­talan a zsidógyűlölet, akármilyen kenetteljes és áíszenteskedő képmutatás formájában je­lentkezik is. A kapitalizmus bűneiért zsidó testvérein­ket és honfitársainkat gyűlölni, vagy éppen büntetni éppen olyan esztelenség, mint a kle­rikálizmus vagy reakció ostobaságaiért vagy hitványságaiért gyűlölni, bántalmazni ia reve­randát viselő embertársat. A kapitalizmus, amely az imperializmus és a vele szövetkezett militarizmus égisze alatt zsákmányolta ki, vérezni és verejtékez­ni, nyomorogni és pusztulni hagyta az em­beriség szinét, virágát, e bűnös és erősza­. ikos kapitalista rendszer, e régi rend, e régi Jvilág, testvéreim^ma elérkezett ahhoz az ösz­szeomláshcz, amelyet a nagy Marx megjó­solt és amely összeomlás egy minden em­beri akaraton fölülálló, vak, de vakságában is . böícs és diadalmas világtörvény parancsa és eredménye. Mi, akik e világtörvény látói, tudói és szerény eszközei vagyunk, nem harcolunk emberek ellen, nem törhetünk lelkek és éle­tek ellen. Itt arról van szó mindenekelőtt, hogy az uj rendet, uj világot, azt a boldogabb jövendőt, amelyről; 'annyit álmodtunk és 'da­loltunk és amelyet annyi kétségek közt hit­tünk, minden erőnk szerint és pedig a leg­jobb erőnk szerint, lehetőleg tisztán,_ vértele­nül, becsülettel, emberséggel építsük föl, kárt nem téve se telkekben, se életekben,, amelyek ma a világ minden kincsénél, az összes há­borús nyereségeknél drágábbak és szentsé­gesebbek előttünk. Tehát amint botorság és Németország eddig még a jegyzékváltá­s'oknáll tart, de alkalmasint ő is rövid időn be­lül rá fog lépni arra az útra, amel ynem csu­pán az eszmecserékhez, hanem a béliéhez ve­zeti Ma nyilvánosságra jutott az a válasz, a melyet Wiison Németország legutóbbi jegy­zékére adott. Wiison radvalevően közölte a Németországgal váltó t jegyzékek szövegét szövetségeseivel. Az antant gondosan áttanul­mányozta a jegyzékeket és 'közölte békefelté­teleit WilsonnaJ. Ezt adja most tudtul az Egyesült-Államok einöke Németországnak. A válaszban az a legfontosabb — mert Magyar­országot is közelről érinti, — hogy az antant hajlandó Wiison alapelvei szerint tekét kötni Németországgal, csupán a tengerek szabad­sága ügyében van különvéleménye, amelynek a béketárgyalásokon akar érvényt szerezni. A helyreállítás és kártérítés kérdésében W fi­sán és szövetségesei egyetértenek. Állítólag már a német békedelgálció elutazott Foch tá­hálátliamság Martinuzzi vagy Martinovics utódait ok nélkül bántalmazni akár egy rosz­szul használt szóval is, épen olyan botorság Heine és Semmelweisz, Kiss József és Makai Emi véréből valókat inzultálni bármi módon, azért,, mert annak születtek. Es, hogv pétimus, demusque vicissim, mi is elvárjuk mindnyájain, e magyar fórra­'dialom lelkes és igaz megálmodói és meghata cölÖi, liogy se a pap ne bántsa a zsidót, se a zsidó ne gúnyolja a papot, Hiszen mindenekfelett, ma elsősorban a magyarság szentséges és igazságos íorradaD mának katonája keit, hogy legyen minden te? remtett lélek ezen a földön, hol eddig ís élni és halni kellett, de ezután érdemes is lesz él­ni, álmodni, alkotni, embernek és magyarnak lenni. Ugy legyen! bernagyhoz, hogy átvegye az antant fegyver­szünet iés tekefeltételeit. fi Közben pedig bajor csapatok — a „ha­za védelme" ürügyén vagy okán betörtek Ti­rolba, városokat szálltak meg és folytatják előnyomulásukati Különös lépés ez a teke­tárgyalások fölvétele előtt. Alighanem meg­bőszülj a magát. Ugy látszik, hogy Németor® szagon is csak egy nagy megrázkódtatás se­gíthet. A mi tekénk kedvezően halad előre. Ká­rolyi miniszterelnök és Jászi Oszkár minisz­ter Belgrádba érkeztek. Magyarország jói szándéka minden kétségen felül áll; bizunik benne, hogy velünk szemben az antant ugy fog eljárni, mint azokkal szokás, akik őszinte barátai és ttem veszélyeztetői kivannak lenni a szabad népeknek és a müveit emberiség minden hasznos és1 haladást jelentő ügyének. Budapest, november 6. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti Berlinből: Wiison válasza Németországnak az antant kékejelfételeiről Az antant hajtandó Wiison alapelvei szerint békét kötni, de a tengerek szabadságának ügyében teljesen feniartja elhatározását a béketár­gyalásokra. —- A megszállva tartó t területeket helyre keli állítani és az okozott károkat meg kell téríteni. Németország bizottságot küldött ki a fegyverszüneti feltételek átvételére. Brüsszelken és Versaillesben lesznek a béketárgyalások. Bajor csapatok betörtek Tirolba. Megszállták Kufsteint, Salzburgot és Innsbruck felé vonulnak. Károlyi és Jászi megérkeztek Belgrádba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom