Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-30 / 289. szám

gxsged, 1918. november 30. ©ÉLMAGYARORSZÁG 3 Heltai Viktor vendégszereplése Szegeden. . 130.000 koronát csalt ki müller városparancsnok mint csengődi (Saját tudódtónktól.) A ileghlrhedtebb „eirtzetíközii szélhámosokat is felülmúló móíjon, az is/mert bóchstapter-trülkkck felhasznJáBáiVai százharmincezer koronával károsiitta meg Heltai Viktor, a dicstelenül végzett jdtipesti városparancsnok, Miiller János isníerl: szegedi bciruágykeir'esfccdőt, akiinek nem létező csengődi birtokának, illetve szőlőjének termését eladta, Holnapokig a fegkörmanfontabb' imiodlöni hitegette a bc-rkeneskedőt. aki jiiindaddlig nem tett eíi.ene föíijeleütést, amíg d legutóbbi viselt dóiigaí napvilágra nem t, ív. Heltai: szegcdi vendégszereplésének rend-' hívül érdekes .részétélről a Délmagyarország muT-kalúrsa' a következőket jelenti: A muff év októberében megjelent MiilW János szegedi bornagykereskedő irodájában egy szegedi ügynök, aki Heltai Viktor nagybirtokos nevében nagyobb meninytségü bort kitaáit eladásra. Miután az ár konvencióit1 Maternek, megbízta egyik bipatalnckát, Ihogy utazzon e! Csengődre és nézze meg a termést. Az álKcmáison Heltai liOTiivédfchadnagyi unlfcrmisban fogadta a hivatalnokot, akit uraság' fogaton kivitt egv ottani birtokra, majd a szellőbe. Közölte a hivatal nclv kai. hogy a bortermés mintegy héti száz hektoliter ehet. A hivatalnoknak tetszett a1 szőlő, megállapcdott hát a lekötelező motíörii földbirtokossal a> hétszáz beiktoüteir megvételére vonatkozólag. A hivatalin ök visszautazott Szegedre. IHetek, majd hónapok multak el, de értesítés még mándiig nem érkezett Heltai tó' arra* hogy mikor akarja az eladott bírt i,eszállitapi. Miiller János egyszer csak megunta a bizonytalan helyzetet és egy imáísuk hivatailinoifűlt kiildte el Csengődre, hogv a bor ideszájlitása iránt intézkedjék. Heltai, akit a látogatásiról előzetesen értesítettek, Isimét az állomásén várta Müllér hivatalnokát* akivel elhitette. hegy a szüret ,még mindig miem fejeződött be. Kérte azonban, hogv az adíott v/ázezer korona emleget egészítse ki az egész, yéte órra. Ez meg is történt. Itt ismét vagy két havi szünet következik. Ez alatt a két hónap alatt Müller több ízben felszólította levélben' Héltaiit a bor leszállítására, Heltai azonban nem 'válaszolt. Ekkor már Mülior is elveszítette a türdlimét János borkereskedőtől. — A volt földbirtokos já t Szegeden — és ismét elküldte az egyik hivatalnokát Csengődre, ahol most már kiderült, hogv Heltaínak sem Csengődön, sem pedig máshol, b'r toka nhiCiS, igy tehát bort sem adhatott ei. A hivatalnok most anátr minden kíméletet 'fifiretéve, követelte a bort, mire Heltai, — valószínűleg abból a pénzből, amit előzőlegMüllertől kicsalt — Csengődön négyszáz hektoliter bort vásárolt és azt Müller hivatalnokának a rendelkezésére bocsátotta. A négyszáz hektoliter bort a hivatalnok le is szállította Szegedire. Most már csak százharmincezer koTt-navolt Holtainál, akit a hivatalnok feljelentéssé: fenyegetett meg arra az esetre, ha a pénzt v ssza nem adja. Ekkor már Heltai sem mert további trükkökre gondolni, hanem lejött Szegedre, felkereste Miiller Jánost, akinek dlődta. hogy a csenpfődi birtokra abban az időben. amikor a hivat a'indk ok nála jártak, alkudott és miután a differencia közte és az eladó közt igen csekély volti. jogosan vélt mint csengődi földbirtokos szerepelni. Nagy szabású tervekről beszélt, fényes rekompen'zédiiekat helyezett kilátásba arra az esetre, ha néhány heti haladékot kap. Heltai rendkívül szimpatikus megie'enésü, intelligens ember, típusa a pesti szélhámosoknak,- ntem csoda hát. ha .Műkert rá tudta bírni arra, liogy a feljelentés tő] elálljon. Ettől az időtől kezdve majdnem hetenkint érkezett Hettaitól levél. Minden lévdé'ben még egy kis türelmet kér, a legutolsó levetek ben pedig már' könyörgésre fogja és azt 'kéri. hogv ne tegye tönkre. Véletlenül történt, hogy Müller János éppen akikor akarta fiát. Müller Károlyt az ügy elintézése céljából Csengődre küldeni, amikor -a1 lapokban Heltai Viktornak városparancsnokká való kinevezése megjeleni. Az utazást terméssetesen elhalasztották és már éppen bízni akartak Heltai Ígéretében, amikor & volt városparancsnok szélhámosságai kiderültek. Ekkor málr b'ztosan tudták, hogv szélhámosnak estek áldozatul!* miért is elhatározták, hogy most már kíméletlenül eljárnak ellene, gyomban meg is bízták dr. Palócz Sándor budapesti ügyvédet, hogy Heltai Viktor ellen csalás miatt -,a följelentést megtegye. Tamás Rezső. Hogyan tájékoztatott 1916-ban Hazai a háborús helyzetről. „A háborút mindazonáltal a siker rrméngével folytathatjuk" Budapest, november 29. Másfél évi há- } Mninidez még megokolíabbá tette a gyors ofboruskodás után. 1916. január havában doll gozta ki Hazai Samu volt honvédelmi miniszter az akkori Tisza-kormány számára azt |uz emlékiratot, amelyben a kormányt tájékoztatta a háborús helyzetről! és a háború folytatásának kilátásairól. Az emlékirat címe ez: Bro memória a háborús helyzetiről 1916. jainuár havában. Bevezetése egy általános visszatekintés a háború megindulásának körülVnényeirei, Kezdete egy megdöbbentő vallomás. Midőn a monarchia elhatározta, hogy Szerbiának hadat üzen — igv [kezdődik az emlékirat — természetesen számításiul vette azt, hegy a hadüzenet esetlég egy oly háhoA'd vonhat maga ufón, ilmélyt>en a legtöbb európai állam részt veená. Ezért már a Szerbiának átnyújtott hadüzenet lényéből önként folyt, hogv mi a hábörut Angliának ismert szövetségeseivel, az. oroszszaí és franciiával szemben is> támadó szándékkal iigjuk megvívni. Kifejti ezután az emlékirat, hogy a támadó hadijárat elhatározásánál számba vették ézt is, hogy Anglia is beleavatkozik a háborúba és OlaszQbfízág i legjobb esetben semleges marad. í fenziva szükségét, hogy a háború gyorsan ' befejezhető legyen. Megállapítja ezután az emlékirat, hogy az offenzívának nagy sikere volt ugyan, de a háború nem Ifejeződhetett be, mert ellenfeleink folytatni akarják a háborút és arra számítanak, hogy népességük többletével és a nyakunkra tett gazdasági hurokkal végid letörnek, megsemmisítenek bennünket. Az emlékirat szerzője elismer,]", hegy az antantnak ez a számítása nehéz !feladat elé állított bennünket, de azt hiszi, hogy ezt a feladatot siheArel megoldhattuk. Az emlékibatbani foglalt rendszabályok oeg'tségével most áttekintést nyújt az emlékirat a szembenálló ellenfelek erőviszonyairól. Késiségbdejk) itaSvKásdk tömege, van ebben a számvetésben. Megdöbbentő azonban, hogy mig az antant á'íamek erejét általában a lakosság tiz százalékával méri. addig Németország lakosságából 15 százalékot vesz számításba ka tanai célokra, a monarchia, lakosságából pedig szükség esetén még többet. ilyen önkényes számítás alapján is1 csak azt az eredményt hozhatja ki az emlékírat szerzője, hogy az antant haderői már kezdetben túlerőben voltak, még pedig 1:4 dfányban $ minden erőfeszítésünk dacára is ez a túlerő m'é'g 'növekedni fog 1:5 arányig. A hábonit mindazonáltal siker keményéVei folytathatjuk mondja a szerző.' A monarchia hadereje a háború kezdetén kerekszám 2,500,000 főnyi élelmező létszám volt, a harcolók létszáma pedig kerek 1.000,000. 1915. végén az élelmező létszám 2.300,000 főnyire, a harcoló létszám pedig 900,000 főnyire csökkent, holott közben másfél év alatt havonként átlag 174,000 főnyi pótlást adtunk a felgyógyult betegek és sebesültek beszámítása nélkül, vagyis adtunk, összesen, <1915. \ égéig 3 millió embert. A; veszteség tehát először eredeti létszám ós 1915. év végén levő létszám között mutatkozó különbség, vagyis 200,000 ember, másodszor pedig másfél évi pótlás, vagyis kerekszám bárom millió ember, összesen tehát 3.200,000 ember. Ebből levonva a sebesültek és betegek felgyógyulása címén 350,000 főt, marad a következő tragikus eredmény: holtakban, foglyokban, szolgái' a tkép tel enekben, ,-az arcvonalon alkalmazott csapatok vesztesége 1915. végéig kerekszám 2.850,000 ember volt. Vagyis a hadsereg eredeti élelmező létszámának 114 százaléka, a harcolló lét•számának 285 százaléka, a küzdő gyalogságnak 356 százaléka. Az újvidéki jugoszláv nemzetgyűlés határozatai. Szabadkáról jelentik: Újvidéken a napokban jugoszláv nemzetgyűlés volt. amelyen a Bánát. Bácska és Bar,anyamegye kiküldöttei is megjelentek. A nemzetgyűlésen kimondották, hogy az emiitett területek Szerbiához fognak csatlakozni. Egy másik határozat kimondotta, liogy a Magyarországból Jugoszláviához csatolandó részeken élő nem szláv nyelvű polgároknak teljes politikai, nyelvi, faji és vallási szabadságot adnak. Kimondották azt is. hogy ötventagu nemzeti tanác-sot alakítanak, amely a végrehajtó hatalmat gyakorolja. A nemzeti tanács Újvidéken fog székelni. Az antant államokkal közölni fogják, hogy ezt a megállapodást véglegesnek ta ríják. Hiir szerint Raics Balázs plébánost a délszláv vajdaság belgrádi delegátuséiról, dr. Manojlovics János, volt képviselőt zágrábi delegátussá fogják kinevezni. A csehek megszállták Brüxet. — Véres utcai harcok a város birtokáért. —• Prága, november 29. A Narodni Listy jelenti BrüX'ből, hogy tegnap ezer főnyi csapat elkeseredett harc után megszállta Brüx városát. A pályaudvart szintén megszállták a csehek, úgyszintén az Anssig-tepliei vasút forgalmát is teljesen megszakították, a bányászok pedig a Konimottau és Brüx közti! vanalrószen szakították meg a közlekedést, hogy megakadályozzák a Komottaruiban és Egerben levő német katonák elszállítását. A németeknek hót halottjuk és tizennégy sebesültjük, a cseheknek hat sebesültjük van. Prága, november 29. Brüxből jelentik: Az utcai harcok sok áldozatot követelnek. A német népőrségből három ember esett el, a cseh-tótok részén pedig húsznál! több a halottak és sebesültek száma. Ma hajnalban ujabb lövöldözés támadt a cseh-tótok és a népőrség között, A régi kaszárnyákat megszállották a cseh-szlovákok, inig az uj kaszárnya még mimlig a népőrség kezében van. A csehszlovákok tegnap a városi képviselettel a város átadásáról tárgyaltak. Abban állapodtak nie*r, hogy az Albert-kaszárnyát, amelyet délután báromig német népőrség tartott megszállva, kiürítik és az ös>zea kincstári épületeket is átadják a cseh-szlovákoknak.. Két óra felé ujabb vad lövöldözés keletkezett a népőrség és a cseh-szlovákok között. A város minden utcájában harc folyik, de különösen a Bismarck-téren gépfegyvereket is állítottak fel és rendes utcai harc fejlődött ki..