Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-30 / 289. szám

4 DELMAGYAEORSZA® Szeged, .1918. november 30. Nem zárják be az iskolákat a spanyoljárvány miatt. — A közegészségügyi bizottság ülése. — (Saját tudósítónktól.) A közegészségügyi bizottság pénteken délután hat órakor TemeSváry Géza h. főkapitány einöklésével ülést tartott, amelyen dr. Wolf Ferenc tiszti ifőorvos jelentést tett arról, hogv a spar,ycltiárvány mjbólü íeilóbbanáisáinak a németek átyónu!lá®4 -a dómobilizádiÓs mozgalmak, a politkai gyűlések és a menekültek beözönlése az oka. Közölte, hogv járványbizottság jtnégalakitáisára szükség nrines és hogy a 'bizottság összehívására kizárólag a Tisza-szállodában előfordult 'spanyolos -megbetegedések és ezzel kapcsolatos löt halálesete adott okot. Huszonnyolc járványos megbetegedési történt a Tiszában, a súlyosabb betegeket a járványkórházba szállították, a betegszobákat fertőtlenítették. Sem az Iskolákban, sem az internátusokban megbetegedések nem fordultak elő. Amennyiben valiamelyik iskolában spanyolos megbetegedés előfordulna. Ugy csak azt -az intézetet zárnák be, nem padiig, az összes iskolákat. A Tisza-szálló kistermét tiz ágyas kóriházzá alakították, ott szeparálják a járványos betegeket a szállodai, vendégektől. A betegek rás'zlére külön ápolónő áll rendelkezésre. Bejelentette a fogorvos azt is, hogy a Tism-s2áUc,da fertőzöttnek tekintendő, ott tehát sem gyűléseket, sem egyéb összejöveteleket tartani nem szabad. Amióta a betegeiket elkülönítették és a szállodát fertőtlenítették, a meg,betegedének tetemesen csökkentek. Misután az orvosok •*. bejelentéseket most már megteszik, megállapítható. hogy a .halálozások számra nem szaporodott Véleménye szérűit sem az iskotúk, sem a mozik, vagy színház bézárására szükség nincs. A járvány különbeni sem püsztit az isk elás gye r mekek közt, ágy az iskolai tanítások szünete'tetéslének semmi értelme nem volna. A mozielőadásoik között fél órai szünet és alapos szellőztetés elrendelését is javasolta a főorvos, aki végüli 'bejelentette,'ihogy a külterületen a járvány még mindig lanr. -csökkenés .nem mutatkozik, miiért ás a külterületi iskéidk 'továbbra is zúávü tartandók. Dr. Somogyi Szilveszter (polgármester a Szeged-áLlomá'son levő katonai váróterem fertőtlenítését javasolja, mire dr. Wcfi'f közli, hogy a váróterem radikális fertőtlenítésé máifolyamatban van. Dr. Tcmesváry Géza azt szeretné tudni, hogv milyen módon történik a fertőzés. Dr. •Wc'if főorvos felvilágosítja, hogv a tulajdonképp ená fertőzés módjáról biztosat még .nem tudnak az orvosok, megállapították azonban, hogy az első .fertőzés egy még mikroszkóppal sem látható feríőzőamyag utján történ k. Ez az •nfluenza magas lázzal, Izomfájdalommal, stb. jár, ez azonban 2—3 nap alatt elmúlik, hacsak nem Ikomrpáljká őid'ilk. A mostanit viszonyok ímeljett azonban a szekunderfertőzés nagyon könnyen előfordul!, ami aztán sokkal veszélyesebb. Dr. Temesváry Géza ismerteti a szabályrendeletet, ameiv szerint az orvosokat •járványos betegségek esetén kötelezni lehet, begy az előfordult 'megbetegedéseket bejelentsék a hatóságnak. Dr. Wolf Ferenc közli, hogv érintkezésbe fog :épni a katonai egészségügyi főnökkel, hogy a hadügyminiszter rendelete .értelmében po'gátii betegeket is felvegyetek a katooakcnháza'kba. Ahogy ez megtörtént, a beutalás módját .az orvosokkal megfogja beszélni, Dr. Regdon Károly ás amellett van, hogv az iskolákat ne .zárják be, kötelezővé akarja tenni azonban, hogv az iskolaigazgatók a megbetegedésekről a főorvosi hivatalnak je/entést tegyenek. Ezután a színházi állóhelyek túlzsúfoltsága ellen emeá kifogást és rendelkezést kér arra, hogv a színházi páholyokba ne engedjenek be több személyt, mint amennyi iilőhély van. Dr. Eriit z József hasonló értelemben .-szólal te1, majd dr. Temesvárv jelenti be a I \ \ bizottságnak, liogy a váhosi közkórháznak semmi szene nincs és talán már holnap beszüntetik a központi intést és csak azokat a termeket fogják kályhákkal fűteni, amelyeiket feltétlenül kell. Az Országos Széubizottsálg kiutai!t ugyan a közikórház részére a gázgyárból harminc mázsa kokszot, de ez pontosan csak öt napra elegendő. Tekintettel arra, hogy szén egyáltalán nincs, a katonakórház aKat sem lehet igénybe venni, legfeljebb egy közpon ti ka tonakórház a t- létesíteni, illetve a már meglevőket egv heiven összpcntciBitani. Dr. Wolf Ferenc ikö'zli, hogv a közkórházi szénibiány miatt 'intézkedést kért a korimánybiztctstál, aki ügv határozott, hogy « lágsgiikségesebb esetben a privát'Szenet fogja (a közkórház részért' rekvirálni. Dr. Banéth Samu felszólalása után a bizottság elfogatlia a tiszti főorvos előterjesztéseit. A tisztviselők fizetésrendezése. Irta: Hauser Rezső Sándor, Évtizedek óta vár ez a probléma megoldásra. Kormányok mén'tek, kormányok jöttek, de a probléma mindig csak probléma maradt. Egyik-másik kormány tett ugyani vallatni,t a tisztviselők érdekében, azonban mindezek az intézkedések még a legszerényebb igényeiket sem elégítették ki. A legtöbb még, amit a tiszt,viselők a letűnt kormányoktól! kaptak, ígéretek voltak! Szép. 'sokszor biza'lomkeltö ígéretek voltak ezek, de mindannyiszor csak örökségképen maradtak egyik kormányról a másikra. Tengődés, keserves küzdelem volt ilyen körÜn ények között a köztisztviselők sorsa, detTialnlhare a mindennapi kenyérért. S ez az élet-hailálbárc a világháború alatt érte el; tetőpontját. .Hős és vitéz katonáink után •kétségtelenül a tisztviselők Iszen védtek legtöbbet aZ e'mult négy és fláH esztendő alatt. Mint közfogyasztókra, rájuk hárult az .árdrágításnak minden faja és neme. a gyújtótól a ruházati cikkekig. Igaz azonban, hogy a 400— 1000 százalékig terjedő áremelkedéssel szemben 50-től 100 százalékig eme kedíő háborús- ' segélyt kaptak! Sőt kaptak ruhasegéyt is, természetesen akkor, anfkor a segélvösz•szegbö! ruhát már nem leheftetk csMái&dtni! De 'kaptak meg beszerzési előleget is. akikor, ítmikor az élelmi cikkéket már mások összevásárolták! No, de kaptak mindezeknél még sokká1" többet is, ígéreteket arra nézve, •hogv n.áturá iákkal fogja őket a kormány -segélyezni és támogatni. Mindenkor nagy volt az ellentét a tisztviselők" és más foglalkozásnak -között, de talán 'soha még nagyobb és rikítóbb, mint a háború utolsó két esztendejében. Fogy a sok gyötrelem és e'iv'salhetetlen gend nyomában az elkeseredés állandóan nagyobb lett. csak természetes volt. Kifejezésre azonban az elkeseredés hangja nem juthatott, nem engedte a hatalom. Elkeseredésüket kénytelenek voltak a tisztviselők magukba fojtani. De várva* várták "a fölszabadulás óráját, amikor nyíltan elmondhatják pctndszaíkat, amikar nyiiiari megmondhatják, hogy ők is élni akarnak. A fö'szabadulás órája ütött. Meg is mozdultak erre a különböző tiszívise'öi osztályok az egész vonalon, kívánva a letűnt korskak mulasztásainak és hibáinak pótlását. S ez irányú mozgalmaikat az illetékes tényezők résziéről a legszebb remény, a legkedvezőbb kilátás kisen, A népkormány megértéssel és ióakaratta' karolja föl méltányos kívánságaikat s -a lehetőség szerint már is segit nyofnasztó gazdasági helyzetükön. Teljes brzalotnma tekinthetünk ezért a népkormány eddigi intézkedései a'apján jövőnk elé. nem •leszünk többé mostoha gyermekei az államnak, nem ke l többé Ígéretekből megélnünk. Azonban a tisztviselők anyagi helyzetét, még a legszerényebb viszonyok mellett is, nem tettet a jövőben sem tisztán és kizárólag íHetményeiknek rendezésével biztositam'. •ily irányú rendezés csak égydldaiu s ni>m gyökeres javítása a helyzetnek. Mert add'-' amiig a tisztviselő minden tekintetben a változó gazdasági konjunktúráknak van aláverve. bármilyen fizetősrendezés is mindenkv ezeknek kedvező vagy kedvezőtlen alakulásától fog függni. Ép azért a fizetíésrendezés mellett feltétlenül szükséges, hogy a tisztpseiő bizonyos tekintetbe®, amennyire csak tehetséges, a gazdasági konjunkburáktól menitesittessék. Ennek a mentesítésnek pedig teyelsösorbain is a lakásba, továbbá az élelrui!és ruházati cikkekre ke'J kiterjednie. Az államnak, a községeknek > a nagyobb kereskedelmi és ipari vállalatoknak feladata vo> ,na ezért ebből a célból: oh" irányú szociális és jóléti intézményeket szervezni és fentar tani, amelyeik t'sztviselöit a fogyasztókra irányuló kizsákmányolástól 'megvédenék. A tisztviselők anyagi helyzetének ily irányban való javítása és bíztoktása legelsősorban is a nagyobb várasok íeladcjta, de saját érdekükben kötelességé >s. A nagyobb városoknak ugyanis srkika! inkább van módjukban ily szociális és jóléti (intézményeik szervezésével a tlsztviséők sorsúm segíteni, mint akár magának az államnak is. 'Sajnálattal tapasztaljuk azonban, hegy ebben a tekintetben senmr. vagy legalább is vajmi kevés történt a városok részéről. Ez 41 tapasztalat s'ijilos'— Szeged várcéárla is vonatkozik. Tudomásom szerint ugyanis ennek a ram, várbsuak egyeljen egy olyan szociális 'intézménye nincsen, amely kizárólag csak tisztviselőinek 'az érdekét szolgálná. Pedig var a köztörvémhatóságnak szociá is bizottsága :s. ez .uzonbar. — ugv látszik — csak zári'üléseket tan. mert javaslata-'. legalább ezideig, még nem kerültek a m Korzó iozi 1 fi R.-T. ' II VASS SÁNDOR. | j TELEFON: 1 11-85" Vasárnap, december 1-én délelőtt 11 órai kezdettel Rifter József gordonkaművész Ocskas Kornél tenorista Csányi Mátyás karnagy és zeneszerző egvüttes HANGVERSENYE Műsor: I. a) Delibes: Ária a „Lakmé" c. operábó, j b) Popper: Tarantella. II. Csányi: a) Cselló-sonáta E moll. (Allegro moderato, Adagio Presto.) b) Berceuse. Ili. a) Popper: Spanyol táncok, b) Davidoff: Szökőkút, c) Tschaikowsky: Szerenád, előadja Ritter i József gordonkaművész. I. a) Schubert: A tengernél, b) Nyugtom te vagy. II. a) Csányi: (Ernőd Tamás) Hoffmann, b) Heine: Csak halkan. III. Puccini: Nagv ária a Tosca opeióból, énekli Ocskai Kornél. 1. a) Helévy: Zsidónő Fantázia, b) Guonod-Faust ábránd, c) Delibes: Sylvia-keringő. li. Csányi: Kis cselló koncert (f dur), a) Popper; Vito, b) Thomas: Mignon Románc, előadja Ritter József gordenkamüvész. A zongorakiséretet Csányi Mástyás szinház1 karnagy, zeneszerző Tátja el. Helyárak: Páholyülés és zsöllye 8 korona, I. hely 6, II. hely 4 III. hely 2 korona és 20 százalék vigalmi adó.