Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-19 / 244. szám

4' DÉLMAG YARORSZAJG Sze.ged, ,1918. október 22. ral vitába bocsátkozni, de egv képviselőnek a fennálló alkotmánnyal szembehelyezkedni meni szabad. Vajda Sándor folytonos közbeszólások között folytatja: A nemzetgyűlésien, Vagy annak a maga kebeléből kiküiuendő szervein jelenleg a román nemzeti /párt (végrehajtó bizottságán kivül senki sem lehet följogosítva arra, hogy ezen nemzet politikai helyzetére vonatkozó ügyekben tárgyaljon é's határozzon lés mindazon határozatokat és megegyezéseket. amelyek ezek hozzájárulása nélkül jönnek létre, ezennel semmiseknek és a román nemzetre nem kötelezőknek jelentjük ki. ,(Óriási zaj.) Szterenyi József kereskedelmi miniszter az asztalra csap. Szilágyi Lajos fölkiált: Most beszéljenek! Vajda Sándor; Évszázados szenvedések és küzdelmek után a magyar-osztrák monarchiában élő román nemzet teljes nemzeti élethez való elidegeníthetetlen és elévülhetetlen! jogainak érvényesülését várja és követeli. Vajda Sándor: Nem akar polémiába bocsátkozni, de reflektálni kiván néhány élhangzott /megjegyzésre. Wekerle azt mondotta, hogy a Wilson-féle tételekkel nem jutunk ellentétbe hagyományos álláspontunkkal. Tisza is azt mondotta, hogy az Itteni viszonyok közel állanak a Wilson-féle poniozatokhoz és azok megvalósítása nem involválja viszonyaink gyökeres megváltoztatását. Már most ezekkel szemben idézi Wilson 10-ik és 4-ik pontját. Wilson pontozatai és a közöss a fölfogás között, amit itt tegnap kifejtették, tátongó ür van. Barta Ödön: Hogy kinyílt a szájuk! Vajda Sándor: A hányszor 1910. óta felszólalt a Házban, nem telt bele 48 óra és Tisza mindjárt összemorzsolásróí be/szélt. Be kell ismernünk, hogv a mi ügyünknek a 'legnagyobb szolgálatot gróf Tisza István tette. Az ő politikája volt az, amely az Apponyiiés Bánfíy-íéle nemzetiségi politika alapján a 'nemzetiségek letiprását tűzte ki célul. A mi ügyünknek nagyobb szolgálatot nem lehet tenni, mint a minőt Tisza tett és ezért azt kívánjuk, hogv ö legyen a külügyminiszter és őt bízzák meg azzal, hogy Magyarországot a világkongresszuson képviselje. Az ő tegnapi besz'éde többet használt a mi ügyünknek. mint amennyit mi tiz év alatt tehettünk. (Kezdődik a vihar.) Vajda Sándor: Wekerle Sándor cinikus politikát folytat a parlament, az ország, a világ szine előtt. .Tudnia kellene, hogy mialatt a nemzetiségek fiai és atyái a harctéren harcoltak; wiyáikkVi megtöltötték a bö'rtö nőket. (Óriási zaj támad e szavakra. Szierényi és gróf Zichy Aladár hátrafordulnak a miniszteri széken és ugy kiáltoznak Vajon felé.) Sztérényi: Hazudik! Gróf Zichy Aladár: Hazugság, amit mond! Pop Csicsó István: Nem hazudik' Gróf Zichy Aladár: De igen! Hazudik! Hazudik! Vajda Sándor az elnök felé: Azt mondták itt hegy hazudom! Cúrú Szterenyi: Most Is azt mondom, hogy hazudik! Hazudik! Vajda Sándor: Akkor majd adatokat fogok mondani. Pop Csicsó István: Egy csomó tizenhat éves van letartóztatva. Vajda Sándor: Dr. Braniste Valér félesége nyolc hónapig volt letartóztatva. Vele volt még négy más úrinő is. Pop Csicsó István: Tessék vizsgálatot inditani! Nyolc bíróság Ítélkezik a románok fölött Erdélyben két óv óta. Vajda Sándor: Százszámra zárják be az iskolákat. Urmúnczy 'Nándor: Mert a tanítók elszökdösnek az országból Mi van a moldvai magyar iskolákkal? Vajda Sándor: Kísérletek történtek urna, hogy szolgabirák és főispánok utján esetleg nem magyar nemzethez tartozótól is úgynevezett hazafias nyilatkozatokat kapjanak. Ezzel szemben figyelmezteti a Házat, hogy csakis teljes őszinteséggel és megbánással, a valódi keresztényi és wilsoni elvek alapján, mint szabad nemzet 'a szabadi nemzettel foghatunk csak kezet, de elnyo'mók és elnyomottak között valódi őszinte viszony neui lehetséges. Itt most már nein hosszú vitákra van szükség, hanem meg .kell adni a jogot a nem magyar nemzeteknek is a szervezkedésre. Ez az iigv már nemzetközi ügy. ez az egész emberiség becsületbeli ügye. Legyenek meggyőződve, hogv az egész román nemzet szól az én ajkamon és gondolatoknak adtam kifejezést, amelyektől minden ro/mán sziv át van hatva. (Leül.) Juriga Sándor: Setreasca! (Wekerle válasz a.) Wekerle Sándor: Ami a letartóztatásokat illeti, hangsúlyozza, hogv a bécsi katonai törvényszék előtt folyó egyik per alapján merültek fö'l gyaniuokok arra. hogy Braniste és társai a hadviselés érdekei ellen bűncselekményt követtek el. Elődje -arra törekedett, hogv a katonai hatóságokkal egyetértően csökkentse az internáltak számát és mindent megtett, hogy az internáltak 'minél nagyobb száma szabadon maradjon. Utal arra, hogy az internáltak tekintetében a katonai hatóságok részéről állandóan szemrehányást kapott a kormány, mert vglök szemben túlságosan enyhe bánásmódot tanusitott. Gazdasági, téren sem követtük el azokat az atrocitásokat az itt élő idegen állampolgárokkal, szemben, mint a többi hadviselő állam. Ami a hazai románságot illeti, csak akkor került sor az egyesek internálására, amikor védelmi szempontok ezt megkövetelték. Élénken tiltakozom az ellen, hogy Vajda képviselő ur ugy lépjen föl, mint az összes románok képviselője. • Fráter Lóránd: Hazudik, nem az! Wekerle: A magyar állam álláspontja a nemzetiségekkel szemben az. hogv egyenlő egyéni szabadságot kell nekik adni. POp Csicsó István: Nemzátiségi szabadság kell nekünk, nem égy érit! Wekerle Sándor: A választójogi törvényben a nemzetiségek ellen nincs külön rendszabály. Tiltakozom az ellen, hogy bármely kültényező is dönthetne afelett, hogy miképpen rendezzük a nemzetiségekkei való viszonyunkat. A legmesszebbmenő méltányosság vezet bennünket ugy kulturális téren, mint az egyéni jogok egyformasága iránt. Kötelességem visszautasítani minden olyan törekvést, amely Magyarország hitegrjtdsa ellen irányul. A béke tárgyalásokon minekünk esak egy képviselőnk lehet: az osztatlan, egységes mágyár áUám képviselőiéi. (Taps a jobb- és baloldalon.) Juriga 'Nándor: Mi is Ott aktífiihk lenni, ott is leszünk! Wekerle: A magyar állam integritását és egységét mindig meg fogjuk óvni, A nemzetiségi képviselők állásfoglalását, amit itt 'kifejtettek, rosszalja, törvényeinkkel ellentétesnek tartja és csak a Ház türelmének és képviselőd immunitásuknak köszönhetik, hogv ilyeneket itt elmondhattak. (Élénk helyeslés.) (Fiume képviselője.) Ossojnac András, Fiume (képviselője: Külföldről érkező hirek szerint Fiumét föl akarják áldozni a Jugoszláviának. Ez ellen üánepétyesén tiltakozik. (Taps a Ház minden oldalán.) Tiltakozik, hogv Fiumét bárki a horvátoknak juttassa, mert Fiume olasz volt és marad. Juriga: Mosta tapsoljanak! Ossőjnac András: Ez oknál iogva, de Fiume közjogi állásánál fogva is: 'Fiume ma is corpns separatum, teljesen ellentétben van tehát ez a törekvés az önrendelkezés jogával. Ilyen értelemben deklarációt olvas föl. Fiume szerint ugyanazt a jogot kivánja az önrendelkezési jog szabad gyakorlását, mint a milyen jogban minden más nép részesül. (Nagy zaj.) . • • Wekerle Sándor: Kénytelen a konmányelnök helyéről a deklarációval szemben és annak kiegészítéséül megjegyezni, hogy Fiume. mint cor.pus separatum egyedül csak a magyar koronához tartozó lehet. Preciziro2nii kivánja Horvátországgál szemben a kormány álláspontját. A magyar kormány soha sem ellenezte, sőt elősegíti Horvát-Szlavonországnak Dalmáciával való egyesülését. Boszniát illetőleg álláspontja, (hogy Bosznia magú mondja meg, hova kiván tartozni. Anynyii't azonban ki kell jelenteni, hogy a magyar korona határain túlmenő egyesüléseket mindig ellenez 'és ellenez az uralkodó is, a mint tegnapi manifesztumából kitűnik. Fiume tekintetében a kormány álláspontja, hogy Fiume csak hozzánk tartozhatik, az odavezető ut biztosításával. (Helyeslée.) Apponyi Albert: Tiltakozom az ellen, hogy Wüson 14 pontjának elfogadásával elismertúK volna azt:, hogy nem magva:'- ajkú áoampo/géroknak joguk van a bóketárgyalásokon részt venni. Wilson teóriájában i\!agya-o.szág és A-usztráa népeiről beszéi és rem nemzeteiről;, Ha a béke ugy köttetnék, hogy Magyarország területi integritását vagy állami egységét érintené, ilyen megegyezés nem volna alkalmas a tartós béke előidézésére és a magyar nemzet még 'külső kényszer hatása alatt sem fogadná el. Juriga Nándor: Igy meg mi fiem fdgadjuk el! Fráter Lóránd: Fogja be a száját! Apponyi: Szabályozni kel a Romániában élő magyarság helyzetét is, amivel az egyenjogositás garanciái emelkedni fognak. Az eddiginél is messzebbmenő engedményeket fogunk tenni a nemzetiségeknek, de területi épségünk és politikai egységünk mágr csáfikkásálía iríem fogunk belemenni mindaddig, amig magvar ember él és lélegzik. (Általános nagy taps. a képviselők fölállnak, ugy tapsolnak.) Apponyi: A magyarországi nemzetiségek érdekeit rá keli bizni arra, aki Magyarország érdekeit fogja a béketárgyaláso'kon képviselni. Aki más képviselőt keres, az törvénytelen és alkotmányon kivül álló alapra helyezkedik. Bármennyire nincs bizalma a miniszterelnök iiránt, Magyarország területi épségének, politikai egységének megóvásában teljes erejével támogatja a kormányt. Országos szerencsétlenségnek farija azonbdn, hogy olyún parlamentünk van, amely a nemzetet nem képviseli. Pozitív támpontok nincseneK arra, vájjon mit akar a ne/mze-t és nem tudni, váljon a nemzet a parlament mögött van-e. Benső meggyőződésem, hogy békeesélyeinket a demokratikus választójog létesítése rrÁegjayitja. a demokratikus választójog elpusztítása pedig kedvezőtlénebbé teszi. Az ország kárára van, ha a demokratikus választójogot meg nem vaíósitjuk. Ezután beterjeszti ismert határozati javaslatát. fZárt ülésé Apponyi beszéde után az elnök bejelentette, hogy ötvennél több képviselő zárt ülés elrendelését kérte. A Ház ehez hozzájárul, mire kiürítették a termet, majd megkezdődött a zárt ülés, amely valamivel három óra előtt ért véget. A zárt ülésen több képviselő és három miniszter szólalt föl. Körmendiné virágosboltja SZEGED, SZÉCHENYÍ-TÉR 15. SZ. Főüztet: Budapest, VI., Teréz-körut 37. sz. (Britannia-szálló mellett.) SS.