Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-19 / 244. szám

Szeged, 1918. október 20. DÉLMA G YARORRZ A G 3 Károlyi förvénytervezele a teljes önáíiósáyról. A zárt ülés után Mihályi Péter jegyző föle vassa az inditványkönyvet, amelybe gróf Károlyi Mihály négy szakaszos indít­ványt jegyzett be Magyarország terjes füg­getlenségéről^ Az inditvány a következő: — Indítványozom, hogy a következő tör­vényjavaslat tűzessék ki tárgyalásra: Tör vény javaslat az osztrák birodalmi tanácsban képviselt ki­rályságokkal, országokkal fennálló közjogi kapcsolat megszüntetéséről; 1- §• (Magyarország ősi függetlensége visszaV állittatik, a törvényes kormányzás minden részben keresztül vitetik, ugy hogy ezentúl niindennemii állami ügyeit kizárólag saját törvényhozása és felelős kormánya intézi. 2- §• Az 1867. évi 12. törvénycikk hatályon ki­viil helyeztetik ós ebben a törvényben a kö­zös kormányra átruházott hatáskör a magyar kormányra száll vissza, amely ezt az 1848. évi III. t.-c. alapján oly kép gyakorolja, hogy az összes hadügyeket a honvédelmi .miniszter, az összes pénzügyeket,a, pénzügyminiszter in­tézi. A külügyek intézésére az 1848: III. t.-c. kiegészítések éppen a magyar külügyminisz­térium azonnal felállíttatik. 3. A kormány .köteles a birodalmi tanács­ban képviselt királyságokkal és államokkal fennálló jelenlegi kapcsolat megszüntetésé­nek, lebonyolításához szükséges javaslatokat ha 1 ad ék t a 1 an ul e 1 ő t e r jeszteií i. 4. Ez a törvény kihirdetése napján életbe lép és azt- a kormány hajtja végre. Miikor a jegyző fölolvasásában odáig ért, hogy 1867. XII. törvénycikket helyezzék azonnal hatályon kívül, a Károlyi-párt óriási tapsba és éljenzésbe tört ki. Wekerle Sándor miniszterelnök; Kije­lentem. hagy semmi kifogásom sincs az eile.it, hogy az indítványt yfypirendie tűzzék. Az az álláspontom, hogy a perszonáluniót csak teljes külön külügyminisztériummal, külön külügyminiszterrel és teljesen önálló külpo­litikai képviselettel szabad megvalósítani. Őfelségétől fölhatalmazásom van arra, hogy a meghatározott alapéltvek alapján megte­gyem a Magyarország önállóságáról vezető közelebbi lépéséket. ezeket 'azonban nem le­het máról-holnapra teljesíteni. Legközelebb elő fogom terjeszteni az erre vonatkozó tör­vényjavaslatot. Károlyi Mihály indítványa igen szép, de rögtönözve készült. Vigyázni kell minden szóra az ilyen fontos törvény­javaslatnál. Vázsanyi Vilmos': 'Ugy van! Wekerle Sándor: A beterjesztésre hatá­rozott időt nem szabhatok, mert a beterjesz­tendő törvényjavaslat szövegére vonatkozóan ki kell kérnem a legfelsőbb felhatalmazást. (Óriási zaj és ellentmondás a Károlyi-pár­ton.) Wekerle: Legfelsőbb helyen biztosítékot nyertem arra nézve, hogy az általunk elfo­gadott és előterjesztett ja.vas/lat szentesítése elé nem fognak akadályokat gördíteni. Az elnök bejelenti, hogv a javaslathoz két fölszólalást engedélyez az indítványozók részéről. fiock János: Nem hiszünk Wekeriének! Mi alkalmasabbnak tartjuk Tisza Istvánt a kormányon. ímert őróla tudjuk,, hogy követ­kezetesen képviseli állást tonnát. Wekeriét az események taszították bele a nyilatkozat megtételébe, nem belső lelkesedés bevitette. Lilentétet lát Wekerle és Búrba nyilatkozata között. Burián azt mondotta tegnap az osz­trák cd legációban, hogy a purszonáíünió nem je'enti a közös összetartozás folytonosságá­nak megszakítását. A íüggetkn Magyaror­szági ól van szó. Tárgyalni ke1! Káro.yi in­dítványát a legközelebbii időben. Tisza István: Majd későbbi időben lesz . (kalmár,i visszatérni arra, mennyire téves az az állítás, hogv ő volt a háború fölidézője. Ennek j,s elkövetkezik az ideje. Most az a legfőbb dolog, hogy rend és nyugalom le­gyen, nehogy sulyosiitsuk a nemzet 'helyze­tét. (Tizenöttagu külügyi és honvédelmi bizottságot váldjszf a Ház.) Simmtsits alelnök javasolja, Ihogy a kép­viselőház legközelebbi ülése kedden legyen és ez alkalommal az indemnitás letárgyalása után foglalkozzanak gróf Károlyi Mihály in­dítványával. Gróf Apponyi Albert indítványozza, hogy a jövő ülésen legelőször Károlyi Mihály in­dítványát tárgyalják, mert a nemzet legna­gyobb érdekéről van szó. A Ház holnap tart­son ülésf. InditvártyözZa, hegy a Ház válasszon •wamesnaaaiigiaiuhinuiiiwnu^h'maanaaimuiaihiimniinuiimmmahiira^^ Németország szombaton válaszol Wilsonnak. — Ausztriának és Magyarországnak a német jegyzék átvétele után váiaszo! Wilson. — itizaiiöttágu külügyi és honvédelmi bi­zottságot. Gróf Batthyány Tivadar csatlakozik Apponyi indítványához. Tartson a Ház min­dennap ülést. Wekerle Sándori miniszterelnök hozzá­liptú Appdpyi indítványához. A külügyi és honvédelmi bizottságot holnap is megválaszt­hatják. Az elleti sincs kifdgása, hogy Károlyi holnap okolja meg indítványát. Rúth Endre kívánja, hogy a Ház holnap tartson ülést. Elnök ezutáp közli, hogy szombaton dél­előtt tiz órakor a Ház ülést tart, amelyen el­sőnek gróf Károlyi Mihály indítványát, az­után Rátih Endre indítványát fogják tárgyal­ni, majd megválasztják a külügyi és honvé­delmi bizottságot. Tisza a házszabályokhoz szólalt föl, majd a Ház elfogadta az elnök javaslatát. Az ülés délután négy órakor ért véget. Azóta, (hogy Wilson legutóbbi jegyzé­két elküldőtte Németországnak, .a (béke kilá­tásai felől, sok — és egymással ellentmondó — kombináció támadt. E találgatások he­lyett most egy pozitívumról számolhatunk be. Arról, hogy —• washingtoni hivatalos; köz­lés szerint — Wilson csak a német válasz­jegyzék átvétele után (válaszol Magyaror­szágnak és Ausztriának. Az eddigi föltevések­kel szemben a hivatalos közlés magyarázatul szolgál arra vonatkozóan, hogy miért vála­szol Wilson külön és később Magyarország­nak és Ausztriának. Eszerint a Néíríetország­hoz intézett előzetes kérdések Magyarorszá­got és Ausztriát kevésbé érintik, tehát előbb Németországgal szemben kell tisztázni eze­ket a kérdéseket, mert psak ezután kerülhet a béke szempontjából egyentö nívójú helyre Magyarországgal és Ausztriával. A német válaszjegyzéket szombaton el­küldik. Wilson válasza tehát Magyarországi­nak és Ausztriának most már a közelebbi időben megérkezik és a találgatások helyett a tények ismerete alapján határozhatjuk meg követendő magatartásiunkat. Berlin, október 18. A lapok értesülése sze­rint az úgynevezett ihadíkabiniet ma este hat órakor ujabb ülést tart, amelyen határozni: fognak a német válaszjegyzék végleges szö­vegérőt. A válaszjegyzéket valószínűleg szombaton fogják etküldepi, Bécs, október 18. Washingtonból ma az a hivatalos hir érkezett, hogy Wilson Ma­gyarországnak ié's Ausztriának a német jegy­zék átvétele után fog válaszolni Wilsoni el­nök eljárásának az az öka, hogy az elnök előbb a legutóbbi jegyzékében Németország­hoz intézett 'kérdéseket akarja, tisztázni. E tekintetben elsősorban a buvárhajóharc dol­gában intézett kérdés vehető számba, amely — miután a buvá'rlhajóharcban Magyarország és Ausztria csak csekély mértékben vett részt — ez országokat kevéssé érinti. A második .'kérdés a pusztításokra, a harmadik pont a német tárgyalási bivatottságra vonatkozik, a mi szintén nem igen érdekli Magyarországot és AusZtéj<fy. Németország csak ezeknek a 'kérdéseknek tisztázása után kerül egyenlő tárgyakisi nívóra Magyarországgal és Ausz­triával. Berlin, október 18. A Wilson jegyzékére adandó válasz hir szerint éles hangit lesz. Németországban mindinkább erős ellenzéki mozgalom jelentkezik a Wilsort-féle jegyzék föltétlen elfogadásával szemben. Nagyfon­tosságú a katonai szakértők véleménye a ha­dihelyzet felől. A tárgyalások még néhány napig eltarthatnak. Valószínű, hogy a válasz azt a követelést fogja tartalmazni, hogy az antant egyszerre és ne részletekben terjesz­sze elő a maga követeléseit. Washington, október 18. A Reuter­ügynökség jelentése. Hivatalosan közlik, hogy Wilson Ausztria-Magyarországnak nem küld választ addig, amig Németország véglegesen nem válaszol Wilson legutóbbi jegyzékére. A németek kiürítik Belgiumot és Elzász-Lotharingiát Bécs, október 18. A mai német hivatalos jelentés már általiéban hlirül. pdja, hogy a mémet csapatok Észak-Franciaország és Flan­dria egyes részeit kiürítették. Részben illeté­kes katonai, részben semleges körökből ere­dő információk szerint Belgium katonai kor­mányzója már két héttel ezelőtt kiadta a pa­rancsot Belgium polgári kii\ritésére és liogy a megszállott éterületekről 'minden, a front tartására nem okvetlenül szükséges berende­zést szállítsanak el. A válasziegyzéjk, ame­lyet a németek rna vagy holnap elküldenek, hivatkozni fog arra a parancsra, amelyet a hadvezetőség a kiürítésre vonatkozólag ki­adott, amely szerint a csapatoknak visszavo­nulásnál lehetőleg kímélettel kell eljáró iok. Ezekkel a hrrekekf kapcsolatosan jelenté® ér­kezik Elzász-Lothaitngia kiürítéséről is. A P. N. értesülése szerint Baseltől Col­marig körülbelül negyven tahit űritetteik ki a németek részint ,azért, hogy az ottlakőkat megkíméljék taz esetleges harcok következ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom