Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-16 / 241. szám

YARORS Szerkesztőség: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAtt. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 48.— K. negyedévre 12 — K. félévre . . 24.— K. egy hónapra 4.— K, Egye* Mám Ara 18 fillér. Xladóhlvaf ah SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAM. A kiadóhivatal telefonja: 81." S leped, 1918, tfll. évfolyam, 241. szám. Szerda, október 16. Wilson válasza Németország jegyzékére. A fegyverszünet teltételei. "Wilson válasza a legutóbbi pániét jegy­zékre, amely ellen csak a nagynémetek emel­tek heves kifogásokat, megérkezett. Wilsont, mint mondja, — az, hogy a mostani német kormány korlátlanul elfogadta az üzenetében foglalt isímeretes pontokat, nyílt és egyenes nyilatkozatra készteti. E nyilt és egyenes nyilatkozat szerint katonai tanácsadók ítéle­tére kell bízni a kiürítés végrehajtásának és a fegyverszünet föltételeinek megállapítását, az antant harctéri fölényességére pedig tel­jes és kielégítő biztosítékokat és kezességet kell adni. A német hadsereg állítólagos em­bertelen cselekedeteinek, pusztításainak és fosztogatásainak megszüntetése nélkül nem tartja egészen biztosnak a jegyzék, hogy a fegyverszünetről tanácskozhatnak-e. Nehogy télreértés támadjon, hangsúlyozza Wilson ju­lius 14-iki üzenetének azt a pontját, hogy meg kell semmisíteni, legalább is a tényleges te­hetetlenség fokára kell csökkenteni azt a ha­talmat, amely mostanáig a német nemzet sorsát irányította. A német kormánynak —• a jegyzék szerint — módjában van megcsinál­ni. hogy mostantól kezdve ne ez a hatalom irányítsa Németország sorsát/ Ezt a fölté­telt a béke előtt kell teljesíteni és a béke egész megvalósítása az erre vonatkozó biztosítékok határozottságától függ. Ezek a jegyzék szerint a fegyverszünet generális föltételei. Nagyjából, amint látható, 'megegyeznek e föltételek azokkal, amelyeket egyes — nálunk a háborús uszitó jelzővel ki­tüntetett — antantlapok közöltek. A béke ügye még sincs elveszve. A mostani német. kor­mány becsületes békekészségéhez nem férhet szó. Válaszábah bizonyára megtalálja azt a hangot, mely lehetőséget és alapot ad a to­vábbi tárgyalásokra. Budapest, október 15. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: Washington, október 14. Az államtitkár ma délután a következő jegy­zéket 'közölte Svájc ideiglenes ügyvivőjével: és a német érdekeknek az Egyesült-Államok­ban levő képviselőiivel: Uram! A német kormány október 12-iiki közlésére válaszolva, amelyet ma adott át ön nékem, van szerencsém a következő válasz átadására megkérni. Az Egyesült-Államok elnökének a 'kon­gresszushoz intézett 1918. évi január 8-i üzenetében és a következő üzenetekben közölt pontoknak a ntostmi uómet kor­1 tnány és a német birodalmi gyűlés nagy többsége által való korlátlan elfogadása arra jogosítja föl az elnököt, hogy a né­met kormány 1918. október 5-ifci és 124 közlésére nyilt és egyenes nyilatkozatot tegyen. Tisztázni ffell, azt a körülményt, hogy a kiürítés végrehajtása és a fegy­verszünet föltételei olyan' dolgok, amelye­ket az Egyesült-Államok kormánya és a szövetséges kormányok katonai tanács­adóinak ítéletére és tanácsára kell bizni. Az eínök kötelességének tartja annak a kijelentését, hogy az Egyesült-Államok kormánya semmiféle olyan rendezést nem fogadhat el, mely nem ad teljes és kielé­gítő biztosítékokat és kezességet az Egye­sült-Államok és a szövetségesek hadsere­géniek katonai fölényességére nézve a harctéren. Az elnök bízik benne, hogy felteheti, hogv a szövetséges kormányok is igy ítélnek és határoznák. Az elnök kö­telességének tartja, hogy hozzá tegye eh­hez, hogy se az Egyesült-Államok kor­mánya, se ő maga nem tartja egészen biztosnak, hogy azok a_ kormányok, a melyekkel az Egyesült-Államok hadvise­iőkül szövetségben vannak, hozzájárul­nak a fegyverszünetről való tanácskozás­hoz mindaddig, amig Németország had­erői folytatják törvénytelen és embertelen cselekedeteiket, amelyeket még nem hagytak abba. Ugyanakkor, amidőn a német kor­mány az Egyesült-Államok kormányainak békejavaslatot tett, tengeralattjárói av­val foglalkoztak, hogv személyszállító hajókat sülyeszfetteik el a tengeren és nemcsak azokat a hajókat, hanem azokat a csónakokat is. amelyekben az utasok és a hajó személyzete igyekeztek bizton­ságba jutni, A németek Flandriából és Franciaországból való kényszcrvisszavo­nulá'Suk közben olyan szándékos pusztí­tást vittek végbe, amelyet a civilizált hadviselők szabályai és szokásait egyenes megsértésének kell tekinteni. A városokat és falvakat, amelyeket nem pusztítanak el, kifosztják, sőt gyakran kirabolják. Nem lehet elvárni, hogy a németek ellen szövetkezett nemzetek hozzájáruljanak a fegyverszünethez addig, amig a németek az emberfelen cselekedeteket, a fosztoga­tást és pusztítást folytatják, amelyre a szövetségesek méltán tekintenek borza­lommal és felháborodik lélekkel. Az is szükséges, nehogy félreértés tá­madjon, hogy az elnök nagy nyomaték­kal hívja föl a német kormány figyelmét a békeföltételek egyikének megszövege­zésére és nyilvánvaló szándékára, (The language and plainihtent) amit a német kormány most elfogadott. Ez a pont az elnöknek abban az üzenetében van. me­lyet ez julius 14-én Mosnit Vernonban mondott el. Minden önkéneys hatalom megsemmítése mindenütt, ami egyedüli titokban és saját akaratából megzavarja a békét és ha ezt a hatalmat most nem lehet megsemmisíteni, legalább is a tény­leges tehetetlenség fokára kell csökken- . teni. És az a hatalom, amely mostanáig a német nemzet sorsát irányította. egyi­ke azoknak, melyre az elnök e beszédé­ben célzást tett, A német kormánynak módjában van, hogy változtasson ezen. Wilson elnök fent említett, szavai egyikét . jelentik ama föltételeknek, amelyeket a béke előtt teljesíteni kell, ha a békét a német nép a saját cselekményével akar­ja elérni. Az elnök kötelezettnek érzi ma­gát annak 'kijelentésére, hogy a béke egész megvalósítása függeni fog ezen biztosítékok határozottságától és a kö­telező jogtól, amelyek ebben az alapvető kérdésben nyújthatók lesznek. Elengedhe­tetlen az. hogv a Németország ellen szö­vetkezett kormányok tudják azt, hogy kivel tárgyalnak. Az elnök külön választ fog küldeni Ausztria-Magyáror száz csá­szári és királyi kormányának. Fogadja Uram nagyrabecsülésem ismétek kifeje­zését. Larfsing Róbert. Bécs, október 15. Wekerle miniszterelnök egy újságírónak nyilatkozatot tett. Elsősor­ban megerősítette a hírt, hogy megmarad. Ki­jelentette, hogy a parlament holnapi ülésén egy deklarációt fog tenni ugyanolyan érte­lemben, mint a 'legutóbbi pártértekezleten a kormány álláspontjáról, Wilson unai jegyzé­kéről hozzáintézett kérdésre kijelentette, hogy a jegyzéket még nem volt alkalma áttanul­mányozni, minthogy az a külügyminiszté­riumba még meg sem érkezett. Azonban ha igaz, hogy Wilson jegyzéke a német autok­rácia eltörlését követeli, azt hiszi, hogy Wil­son a német császár felségjogait akarja meg­szorítani. Rotterdam, október 15. Az amerikai saj­tó lehetetlen követeléseket támaszt Német­országgal szemben. A Newyork Herald kö­veteli a császár lemondását, Hága, október 15." A Daily Mail szerint Wílsonnak Törökország békejegyzékére adott válasza e két szóban foglalható össze: Feltét­len kapituláció. Wilson követeli, hogy Tö­rökország adja át a DardaneMkat, a Bosz­porust, szolgáltassa ki a hadiflottáját. A tö­rök csapatok vonuljanak ki a Kaukázusból, Perzsiából, Bakuból és Szíriából. Ha ezeket a föltételeket Törökország teljesítette, az an­/

Next

/
Oldalképek
Tartalom