Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-12 / 209. szám

Szeged. 19.18. szeptember 12. DÉLMAGYARORSZÁ G 3 József főherceg szózata a szegedi polgársághoz — A 46-os altisztek békéscsabai örmepe. — (Saját tudósítónktól.) Közöltük, hogy szept. 22-én a 46-os altisztek nagyszabású népünnepet rendeznek Békéscsabán, az ezred rokkant- és árvaalapja javára. Meghívták az ünnepségre József főherceget és Auguszta főhercegnőt. Ő Fenségeik nemcsak a fővédői tisztet vállalták el, de ki­látásba helyezték, hogy személyes látogatásukkal is kitüntetik az ezred békéscsabai pótzászló­alját. József főherceg legutóbb sajátkezű levél­ben köszönte meg a meghívást. Harctéri elfog­laltságára való hivatkozással lemond arról, hogy „szeretett, vitéz fiait" most viszontlássa, mert nem akarja, hogy jöveteiére hiába várjanak. Mindazáltal ujabb értesítést kér az ünnepség időpontjáról. Épp ezért nem mondott le a 46-os altisztikar végképp a reményről, hogy őfensége magas látogatása nem fog elmaradni. József főherceg a tőle kért emléksorok helyett gyö­nyörij fölhívást intéz a hadkiegészítő kerület áldozatra kész polgári lakosságához. A fenség előljár az áldozatban és 3000 koronát küldött a csabai ünnep jótékony céljaira. Fölhívása, melynek sajátkezüleg irtott eredetijét az ezred legszebb relikviái közt fogják megőrizni, egész terjedelmében igy szól: Nézzetek a Doberdóra ! Ott látjátok, hogy mire volt képes a legmagasztosabb erkölcsű, legönzetlenebb hazaszeretet. Ott látjátok a legelsők között Szeged fiait, az én 46-osaimat, akik megmutatták az egész világnak, hogy dicsőbb náluknál nincs. Ott van a Vallonéban, Vizintini mellett a sok ezer hős sírja, elfeledett, névtelen, min­denekfölött dicső hősök lassan enyésSő, sze­gényes sirjai, a korhadó fakereszteknek be­láthatatlan hosszú sorai, melyek burjántól és j kórótól belepve múlnak el. E földön nincsen rám nézve szentebb hely, mint az, amely csendes, de örök tanuja a hallhatatlan magas dicsőségnek. Ha azon a hallgatag, sivár völ­gyön áthaladtam, könnybe lábadt szemem és áhítattal tellett bánat borult lelkemre, melynek mélyéből fakadt a fohász: „Nagy Isten! Bár ne kellett volna nemzetünk javának itt alig kivirult szirmait elhullatnia, a tenger ártatlan vérnek elfolynia s e siváran bus nagy teme­tőnek magyarságunk virágával megtellenie! Küld vissza hőseim dicső seregét abból a nagy kereszterdőböl, hogy szent hazánk bol­g«aaffikaa»»ah*«bk«baatrahmmasmbbmmbamnmeaaaaiia«pi (Saját tudósítónktól.) Az őszi gondok kezdenek tolakodóan' sürgetővé válni. Min­den elmúló nap közelebb hozza hozzátok a hcrvadas időszalkát, amely meglehet, hogy poétikus a szerelmesek és költői hajlamúi em­bereik szeméhen. de annál súlyosabb gondjai­ban. És ez lerontja a poétikámat is. a ruház­kodás és fűtés örök problémái minden szép­séget megsemmisítenek, a mainál sokkal könnyebb időben is. A Délmdgyanország munkatársa szer­dán sétára indult az őszi gondok legsúlyo­sabb ja, a ruházkodás kérdése körül. Mert a gyereknek, feleségnek, de jómagánknak is sok minden kell; a ruhatárat túlságosan ks kipusztította a háború még ott is. ahol nagy ruhatárak álttak hajdaor készenlétben, Hát még ott, ahol sohasem marakodtak egymás­sal a ruháik az elsőségért. Szóval kell a ruha, az őszi ruha, a felöltő, amely aztán igen sok helyen téli és tavaszi is lesz, de amely most gomd, súlyos gond nagy-nagy, 'szinte borzal­mas drágasága miatt. A sok és felesleges be­vezetések helyett ideifk tatjuk hát sétánk eredményét, amelyet a szegedi szabók és' mhaüzlethiiaidoüiosök körében tettünk kér­déseinkkel. Íme; A Holtzer S. és fiai cégtől Szász András üzletvezető felelt kérdéseinkre. Azzal a pa­nasszal kezdte, ami általános ma már és a mi legközvetlenebb oka a borzasztó drágu­lt gn/ak, hogy nitocsen szövet, cérna, nincs j dogitásán, fölépítésén ugy vegyenek részt, ahogy megvédték azt." Visszatérnek ők gyermekeikben, kik az otthon siró hitvesek kebelén tán alig sejtik, hogy mit hagyott rájuk a megdicsőült apa. Azok elmentek a Mindenhatóhoz, ki szentei seregének élére osztotta be őket és vissza­hagyták mint testamentumot kis családjaikat és ránk a szent hivatást, hogy az ő dicső szellemükben neveljük föl azokat. Hazám Fiai! Én aki láttam, nap-nap után szemtanúja voltam az ő nagyságuknak, én fordulok Hozzátok, meghatott szivvel kér­lek mindnyájótokat, kiknek nem volt meg­adva, hogy velük bizonyítsátok nagy hazafi­ságtokat a harcok véres mezején: rójátok e kötelmeteket oly módon le, hogy elhunyt hő­seinknek özvegyeit, árváit istápoljátok, hogy örökbehagyott nemzedékükben az ő dicső lelkük újból föléledve, ne haltak legyen meg hazánkra nézve is! Segítsetek rajtuk! Azokon, kik életüket áldozták értetek, tudva, hogy szeretett család­jukat is nyomorban hagyják vissza! Segítse­tek, hiszen azt, amit nekik adtok, azt hazánk oltárára tettétek le, melynek nagyobb szük­sége van ma igaz hazafiakra, mint bármi másra. Küszöbön a tél! Hőseim nevében kérlek mindnyájótokat, jó hazafiak, hogy hátraha­gyott, fázó és éhező kis árváikat segitsétek fölruházni és ellátni! Áldozzon mindenki, akinek szive, lelke van, azokért, akik a legnagyobb áldozatot meghozták! Olasz harctér, 1918. IX. 4. József főherceg s. k., vezérezredes. A szeretett főherceg e fölhívásának bizo­nyára meglesz az eredménye. Vidékről is töme­gesen rándulnak majd át a békéscsabai, szep­tember 22-iki ünnepségre. A rendezőség fölkéri azokat a szegedieket, akik az egész napra ter­jedő népünnepen résztvenni akarnak, hogy ebbeli szándékukat lehetőleg előre jelentsék be (46-os pótzászlóalj, Michl Ferenc őrmester) s jelöljék meg hány személlyel érkeznek. Minden jelentkező már a békéscsabai állomásnál kap jegyet, amely elszállásolása és étkezése helyét biztosítja. •••••r«( 4bhbeaa0»aaa«a*a»uii«bbjmitaua«uhabt»a0ii>a>>«iii* anyag. Senfini limesen, kell, tehát hogv • ami van, az drága legyen. Konfekciós üzletekkel már. egyáltalán nem foglalkoznak, nincsen miből. Miég van négy-öt darab ötítony, há ezt eladiiják, vége lesz az üzlet eme algának. Hogy ezek a meglévő öltönyök mibe kerül­nek? Ezek nagyon olcsók, mult szerzemé­nyek, amikor még jobban volt minden, tehát olcsóbb vált minden, ennek a meglévő öt öl­tözet ruhánák az ara öttaUyönMrít 7—800' korona, bár jó .minőségűek. Vannak azonban női kabátok, amelyeknek az ára 600 koroná­tól számol, .egészen 2000 koronáig; persze a 600 koronás nem valami príma, hanem egy kicsit hadis. Viszont az egységár a 600 koro­na. ennél az összegnél, kezdődik a vásárlá­sok lehetősége. Szövet? Hát az már régen nincsen, de ugyan honnan is lenne? Az Első Szegedi Szabóipari Szövetkezet uriruha-osztályánál mar precízebb fölvílágo­sitásokat kaptunk. Ezt ugy kell érteni, hogy jobban szdttwjfetíaí beszéltek előttünik. Egy öltöny máma 1300 korona, de van jobb is, ez finomabb szövetből való, ennek az ára 1500 korona. Azonban a rendeléssel sietni kell na­gyon, mert csak rövid ideig lesz ilyen olcáó a ruha. A szövetkészlet fogytán van. kap­nak ugyan uj szövetet Ukrániából; ez a szö­vet fésületlen gyapjú. És urétere — igazán bagatell — 375—400 koronájába v'asn magá­naik a szövetkezetnek. /Nyilvánvaló tehát, hogy egy ruha nem tehet olcsóbb az u.i szö­vetből ezernyolcszáz, kétezer koronánál Egy felöltő átlagára — Istenem, ki tehet róla — 1500 korona ... A Kárász-utcai Föides-íéle cég tulajdo­nosnője elmondotta, hogy a ruhanemiiokhez való anyag rendkívül drága. Nem lehet a ke­reskedőnek és szabónak árat csinálnia a ré­mes, elviselhetetlen drágaság mellett. A tisz­tességes kereskedőnek szégyenkeznie kell, hogy ilyen árakról beszél. Egyébként iime az árak: egv öltöny férfiruha 800—1500 koro­na, felöltő 600—4200, a gyermekruha ára nagyság szerint váltakozik; 200 koronától följebb, 800 koronáig. A gyermekfelöltö ára 250 koronánál kezdődik. Ha már gyenmekruhúkró 1 esik szó. meg­néztük Tarján Illés női konfekció üzletének kirakatát. Bemenni nem mertünk, /megállí­tottak bennünket a kirakatba tett árak. Egy nagyon egyszerű kis selyemruha. 7—8 esz­endős gyermeknek való, 200—210 korona; a nagyobb gvermekruhákról nem is beszélünk. Eddig van. Kettőezer korona egy öltöny és ezerötszáz egy felöltő. És még mindig akadnak háboríts uszítók. Rémuralom egy Írországi angol fogolytáborban Berlin, szeptember II. A Berliner Mtí­tagblatt a következőket inja: A poresi (Íror­szág) fogolytáborban; Hawks őrnagy, a tá­bor parancsnoka, valóságos rémuralmat foly­tat. Ez a veszett fickó revolverrel lőtt rá egy német fogolyra, aki cigarettát kért. Egy ártatlan foglyot megölt és másik kettőt meg­sebesített. Két foglyot, akik szökést kísérel­tek meg, megkorbácsoltatott. Néhány fögoly az őröktől engedélyt kapott, hogv egv össze­omlott szünibőj /tűzifát szedhessen. Miikor a ' többiek abban, a feltevésben, hogv általános engedélyről van szó. ugyanonnan fát akar­tak vinni, Hawsk parancsot adott, hogv szu­ronnyal kergessék el őket. mire az ausztrá­liai őrök kiímétet nélkül nékirontottak az em­bereknek és egv szöges dróttal elkerített térre terelték őket, ahol éppen amn/vi helyük volt. hogy egyenesen állhattak egymás mel­lett. Ebben a rettenetes helyzetben voltak kénytelenek tölteni tizenkét mipot és éjsza­kát, részben heves záporesőben és egy lé­pésnyire sem távozhattak el semmilyen kö­rülményék között. A rémséges durvaságok annál fájdalmasabbak ránk nézve, mert az ausztráliai táborban az Ernáén cirkáló em­berei és ,a estiig tarnak vannak fogságban. Áz egykori íegyeineállam durva utódait csak ugy lehet emberi magatartásra kónyszerite­m, ha a legszigorúbb ellenintézkedésekét tesszük a /kezünkben lévő angol és ausztrál lat foglyokkal szemben. (M. T. I.) . . Az orosz kormány foglyoknak tekinti az antant oroszországi alattvalóit. Genf, szeptember 11. Parisból jelentik: A Demain danái lap levelezője ujabb részle­teket közöl az oroszországi eseményekről. Ezeket árja: A pétervári rendőrhatóságok ki­jelentették, hogy az urjjaJit Oröszajszágbitit lévő dattFalóié foglyoknak tekintik és épp olyan! bánásmódban fogiák őket részesíteni, mint ahogy az Arcban gelszfebe és a Mar­tinán* partvidékre érkezett angolok és fran­ciák báninak /az oroszokkal. > > Francia lapok beismerik, hogy megállt az antant offenzívája Genf, szeptember 11. Parisból jelentik: A harcvonal egész hosszában uj stádiumba lépett a csata/, amit a francia hadvezetőség előre látott. A Hindenburg-vonalban elhelyez­kedve, a németek mindenütt' a legnagyobb ellenállást fejtik ki és a végsőkig ki akarnak ott tartani. Ebből önként következik, hogv a szövetségesek támadása egy ideig szüneteim fog, mert a csapatoknak a nagy és megernt tető menetelés után időt kell engedni a lé­legzetvételre és az uj támadást elő kell ké­szítem. Szegeden kétezer korona egy öltözet ruha.

Next

/
Oldalképek
Tartalom