Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-15 / 212. szám

Hz állam átveszi a — A közönség lábbeli ellátása. ­(Saját tudósítónktól) Megírtuk, hogv dr. Somágyi Szilveszter polgármester csütörtö­kön Budapestre utazott, hogv befejezze a tárgyalásokat a kormánnyal a szegedi vegy­vizsgáló állomás' államosítása ügyében. iA polgármester ezenkívül még több fontos ügy­ben járt el a különféle inmiszteriumokban és tóctepprvtqknál. Szombaton este (Budapestről hazaétkezett és utjának eredményéről a kö­vetkezőket mondotta a Délmagyui'drázág munkatársának: — A vegyvizsgáló állomás államosítása ügyében a. földmivelésügyi minisztérÜambati folytak a tanácskozások. Részt vettek ezen az államtitkár, Steinecker Gyula miniszteri osztálytanácsos, aki az ügy előadója volt, Bokor Pál helyettes polgármester, Tódor vegyész éfe éa, A tárgyialáscik eredíménye, •hogy az állam átveszi a szegedi vegyvizsgá­ló állomást, amelyet növényi, kísérleti s pap­rika vizsgálati állomással bővít' tót. Az állo­más egyelőre megmarad mai helyiségében, később azonban külön épületet emelünk ne­ki. A szegedi vegyizsgáló állomás körzetébe csatolja az állam Toron tűi és Csanád megyé­ket és egyelőre Csonigrádmegyét is. ' Cscin­grádimegyét azért egyelőre, mert Szentesen van vegyvizsgáló állomás, azonban az jelen­leg mem mifködjik. A vegyvizsgáló állomás mai fölsierelése az állom tulajdonába megy át. a vezetője megmarad Csonka vegyész és az állam beállítja a még szükséges munka­erőket. A város viszont néhány hold földet ad az állomás céljaira. A tárgyalások befejezése után eljárt a polgármester a közélelmezési miniszternél, akitől még ct vagon liszt kiutalását kérte, miután az eddig kiutalt 55 vagon liszt nem elég a város ellátására. A tárgyalások során kiderült, hogy a szükséges öt vagon lisztet a 'köztisztviselők beszerzési csoportjától kell a városnak visszakérni. Ugyanis a köztiszt­vegyvizsgáló állomást A polgármester budapesti útja. — viselőket eddig a város látta el. de az állani uev utalta ki az ellátásukra szükséges meny­nyi séget most, mintha még egyáltalán nem kaptlák volna m,eg járandóságukat. A kőz, élelmezési miniszter leiratban fogja utasíta­ni a csoportot ennek a mennyiségnek vissza­adására. Így tehát a közönség ebben a hó­napban is megkaphatja a 7 kiló 20 dekás fej­kvótát. ' ' '-rnf^míi Ezután a Bőrelárusitó Rész\énV<íársa>­ságnál járt el a polgármester. Itt előadta, hegy Szeged utoljára júniusban kapott bórt. összesen 1200 pár cipőre valót. Azóta sem­mit sem utaltak ki Szegednek, holott a szük­ség óriási. Kérte a polgármester, hogy most legalább 3200 pár cipőre való bőrt utaljanak k.i a városinak. A bőrközpont igazgatója el­mondta. hogv szó sem lehet 3200 pár cipőre való bőr 'kiutalásáról, azonban szívesen me'g­igéri, hogv a lehetőséghez mérten többet fog Szegednek leküdeni 1200 párnál. A bőrki­utaiáist egyébként egy-két héten beiül újra megkezdik és — legalább megígérték — el­sősorban Szeged igényeit fogják kielégíteni. A kereskedelmi minisztériumban kész ci­pők kiutalása iránt kopogtatott a polgármes­ter. miután ez az iigv a kereskedelmi mi­niszter hatáskörébe tartozik. Itt azonban ki­jelentették. hogy az ország rajoiúrózva van, egyik a másik után. kap kész cipőt, ha ráke­rül a sor, majd Szegednek is utalnak ki. Egyébként ne tápláljunk vérmes reményeket, mert az ország cipősziikségiete ló millió pár lenne és ezzel szemben a készlet alig 1 mil­lió 600,000 pár cipő. Végül a belügyminisztériumban a nem szorosan vett közigazgatási alkalmazottak ruhabesáerzési segélyének ügyét sürgette meg a polgármester. Megígérték, hogy a le­hető leggyorsabban feküdik a város hatásá­gának ebben az ügyben a miniszteri leiratot. l !Wf. ni *!*-.» . I sftflawaeiunbassssaea luihhinain öszi csemegék. A szőrme, babértevéi, meg a tud. Nincsen drágaság, — mondják a jól szi­tuált pénzemberek — csak a pénz értéke ve­szett el. Keresd meg nyomorgó polgártárs, vagy ha nem találod, kelj fe^ korán reggel: -anyat lelhetsz. De te biztosain elkésve fogsz felébredni és néni tlálsz semmit, csak a drá­gaságot. Az pedig kora reggeltöl egészen ad­dig, amig behunyod a szemeidet, egyebet sem tesz, mint viszi iaz aranyaidat. Hasztalan tö­röd! a fejedet, hogy mitévő légy,, milyen szőr­telenítő szett találj fel:, milyen üzletbe fogj, elkéstél. Elkéstél mindentől, el a. szőrteteni­lésitŐl is, .mert tekints körül, az üzletek kira­kataiban sohasem láttál még annyi szőrmét, mint (most, hogy a nyárvégi hűvös éjszakák sápasztani kezdik a fák leveleit. Délnek: Nu­biának, északnak: Kamcsatkának összes vadjait lelőtték, megnyúzták, kiváaiyolták, hogy magadra, vagy kedves nődre aggathas­sad, nem azért, högy a vadbőrökbe öltözött Káinhoz légy hasonlatos, em, hanem azért, hogy téged megnyúzhass • ak. Nem is té­ged, hanem az erszény, . Mert hihetetlen értéke lett a nyulbőmek, ioly alkalmas mó­don festhető és még hihetetlenebb ára lett a rékiífiak, amelynél csak a prémkercskedők ravaszabbak és aranyaknál drágábbak a co­boly, a perzsiáner, (amely Erdélyben is szü­1 lethetett) és egyéb vaclbörök részei muff és | boa alakjában. És ne csóváld a fejedet, hogy j drágák. Nem drágák. Meleget adnak. Megóv­j nak a spanyolbetegségtőh az influenzától, szé­pek és kecsesek, egészen szelídek, nem harap­nak. [Legalább is a harapásukat nem te ér­zed. Te csak a feleségedét érzed, aki lágyan, szieliden bebizonyítja, neked, hogy egy öl fát. csak .nem hordhat a nyakába melegítőül; pe­dig annak az ára ötszáz korona. Egy vala­mire, vagy kire valő boáé pedig csak két­ezer korosra. Hát peimze, hogy egy boát veszel négy öl fa helyett, ami nincsen is az egész városban a te részedre. Addig használd az élet savát, borsát, a mag telieted. Jó öreg bölcsesség, amelyet ala­posain tönkrevert a háború pergőtiize. Keres­sük a sósavat, a-z ecetsavat, a sót, a borsót, a köménymagot, a kocsikenőcsöt, az acélt, ko­vát, taplót é» mindent, amit azelőtt sohasem kerestünk, mert minden ki® grájzelnéT bőven feltaláltunk. Így ősztájon a háztartások mo­zogni kezdenek és [Ponciustól Pilátusig ese­deznek különböző fűszerek után. A babérlevél sohasem volt olyan drágít, büszke, mint mos-' tanában és ne is csodálkozzék bájos gazclasz­szony akkor, amikor a savanya krumpliba »2»gd<3, 4018. ízeptomfor 15. fojtott babérlevél illatából ismeretlen luüyg. szi ihlet lengedez felénk. Én tudom, hogy hj. tői származott hozzád az a babérlevél. Me», siigom neked, ba rosszmájúnak mondasz jg. egy sokszorosan babérokkal elhalmozott szerzőtől és egy halovány areu, méla költőtől kerültek azok a spece rajoshoz és tőle hozzád A zenész és -költő olcsón váltak m-g a faahér­.iáiktól (bár vérzett a szivük), d* a speeerá, jos már drágán adta el neked. Ne fájjon ez neked, hiszen egy deka borsnál, tiz deka ke­aményitőnél. egy deci (kékítenél, két pakli gyn. fánál többet ugy sem kaphatsz egyszerre, ha u térdedről lekopik is a bőr és igy mondj köszönetet a költőnek, aki mégis csak nagy. lelkű volt akkor, amikor a babérjait meg­osztotta véled. Á Papit olt egyszer ludak mentették meg, Jut eszedbe, amikor a városon keresztül szép, nagy, fehértollú ludfalkát hajtanak föl sze gényes kinézésű paraszti asszonyok. És ifi. gyeíed őket aranyos asszonyom és szidod őket, — nem a ludakat hogy miért is ©em juthat ÍM öle most neked kettő-három, tiz vagy busz. Jfiu ábrándok, drága ludak ezek a tó, dak, libák, amelyekhői pecsenyét csak azok ehetnek, akik szőrmét árulnak. Mer.t most ha megveszed őket soványan, párja 1.60—200 ko­rona. Mit tesz vele? Tömöd? Ahhoz kukorica és szakértelem kell. Az utóbbit manikűrözött kézzel - sohse volt aiinyi, mint a bábára alatt, van — nem lehet szakérteJmezni, ku­j koriéihoz pedig csak aranyakért lehet jutni és a kukoricának a Inddal kaix-solatbaa meg­van az a veszedelmes tulajdonsága, hogy a Ind gégéjébe téved és mo-t .nem bírod olajjal lekenni, mert olaj nincs és a lud idő ejőtt megfullad. Nincs más hátra teliát, mint a piszkos tollú, kitömött ludakat megvásárolni, ha Imizsinhoz, pécsenyéliez é® finom májhoz óhajtasz jutni. Elérheted ezt i-. Adj el a szó keid közül egyet. JfehetőJeg bőrrel legyes fedve. Egy ilyennek az ára háromszáz koro­na. Ez egyenlő egy kövér luddal. hl A „Szegedi Testgyakorlók Kőre" mélyen megrendülve értesült szeretett volt elnökének és örökös tiszteletbeli tagjának, Meák Gyulának hirtelen bekövetkezett haláláról. Midőn az emberi sors ezen meg­másíthatatlan végzetében fájdalmas szívvel megnyugszunk, azon hő óha­junk száll az Egek Urához, hogy az e földön a legideálisabb célok küzdel­mében eltöltött élet után adja meg Neki a jól megérdemelt földöntúli örök nyugodalmat és békességet 1 ® A Szegedi Testgyakorlók Köre, Karbid lámpák, karbid gyertyák, R. A. G. varró gépek kerékpárok, gramofonok benzines öngyújtók, villamos zseblámpák, friss száraz ele­mek, összes géprészek, stb. Nagy javitó műhely DÉRY EDE Szeged, Kiss-ntca Keleti-palota. kis szí a í a tel há na dő tői ke m< be tai ah re séi sz: en év es la. n\ le ju ro ez nt m ja ísz tó la le te lm ki <s i á: v á U Ú k n s< a s: 11 •ÍJ e v i h Á ii d « ­t s 4 i i j i Hajdú József, Kollár Rudolf, fényező-mesfer. Iparművészeti rajzoló. Telefon 2-87., SZEGED. Telefon 2-87., , . „ Mintaraktár és rajziroda: Takaréktár-utca. 8 sz. Festő-mühely: Horváth mihálu-utca 9 sz. IDj Csongradi-palota.) , . Tanoncok fizetéssel felvétetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom