Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-11 / 183. szám

V Szeged, 1918, augusztus 11, MLMA8YA10MA1 (A Héderváry—Fényes affér.) Héderváry Leheli országgyűlési: , képviselő a Fényes László képviselővel támadt ügyiéből kifolyó­lag a következő nyi'fatkozatoV tette: .A képviselőház nyilt ülésén fetiivtam Fényes László képviselő urat, hogy áijota elő férfiasan yádjalíVal, Wzonwjsékaival, A képviselő ut ,a Házban hallgatott, mái hír­lapi nyilatkozatában pedig kibújik a bizonyí­tás -erkölcsi kötelezettsége alóli. Bizonyték és adatok helyett- piszkolódik és azt kérdi tő'le'm, hogy miből élek. Válaszom rövid. 16 'évi -ügyvédi munkásságomból éis nem .rágal­mazó közlemények megírásából Miután Fé­nyes László szokásához hiven újból cstak gyanúsít, -ahelyett, hogy !a bizonyítást még csak meg is kísérelné, nem teheték egyebet, bumt 'azt, hogy megismétlem a Házban tett kijelentéseimet: , Fényes László Mtvtfnyjtai Mgalnifíztd Héderváry Lehel országgyűlési képviselőt. . 5 • ' Fényes László a nyilatkozat miatt pert indított Héderváry Lehel ellen. ­HIREK 000 — A miniszterelnök Bécsben. Buda­pestről telefonálja 'tudósítónk: Wekerie Sándor miniszterelnök szombaton délután 3 óra 10 perckor titkára, báró Kizy kíséreté­ben Bécsbe utazott. A miniszterelnök Vasár­nap a királynál kihallgatáson jelenig meg és az eddigi tervek szerint ,még vasárnap visz­szautazik Budaipestre. • , — Közös miniszteri értekezlet. Buda­pestről telefonálja tudósi tónk: Hétfőn dél­utáto közös miniszteri értekezlet lesz, ame­lyen magyar résziről! iherbeg Windischgmetz Lajos közélellmezési miniszter ós báró JBótt­Uk István iföl-dmivelésügyi államtitkár vesz­nek részt. . — Kitüntetések. A király Barkász Emil 46. gyalogezredbeli számfeletti századosnak az ellenséggel .szemben repülői minőségben telje­sít ett vitéz magatartása elismeréseül a kato­nai érdemkereszt 3. osztályát a hadiéikitmóny­nyel.és a kardokkal, Márton András népföl­kelő őrvezetőnek, Gyovay Lajos őrmesternek, Kis Bálirat népfölkelő őrvezetőnek, Eremie György népfölkelőnek, Nagy István népföl­kelő tizedesnek, Borsi József népfölkelőnek, Molnár János tartalékos őrvezetőnek, Sár­kány János népfölkelőnek, Prébay József uépfölkelő szakaszvezetőnek az 5. bonvéd gya­logezredben, Hegedűs Lajos népfölkelő mun­kásnak az 5. népfölkelő parancsnokság nyil­vántartásában az ellenség előtt tanúsított vi­téz magatartásuk elismeréseül a 2. osztályú ezüst vitézségi érmet adományozta. — Népgyűlés a krtrházépités ügyében. A szegedi szociáldemokrata párt tudvalevő­leg vasárnap délután 4 órakor tartja a kór­ház ügyéhen nagyszabású népgyülését a Kor­zó-mozi nyári helyiségében. A munkások ne­vében egy fővárosi -szónok fog beszédet mon­dani, valószínűleg dr. Kunfi Zsigmond, kit a párt e népgyűlésre meghívott. A iSzegedi Or­vos-egyesület nevében d-r. Mackánszky László, a munkásbetegsególyző pénztár megbízásából dr. Hollós József fognak beszédet tartani, amíg a szegedi sajtó képviseletében Juhász Gyula, a Délmagyarofszág munkatársa. Sze­ged nagy poétája szólal föl. A népgyűlés ha­tározatát egy küldöttség fogja a polgármes­ternek átnyujtaini. — Rendkívüli közgvülés. Szeged törvény­hatósági bizottsága e hó 14-én a kórházépítés és királylátogatás ügyében rendkívüli köz­gyűlést tart. — Bucsu a Lengyel-kápolnánál. Augusz­tus 15-én, Nagyboldogasszony napján bucsu Jesz -Zákányban a Longyo'VfV-Io kápolnánál. Ezen ünnepségre alsótanya népe és a szom­szédos községek lakossága össze szokott gyü­lekezni, de a város magisztrátusa is képvisel­tetni -szokta magát. Az alsótanyai polgárság nevében szombaton ördög Illés gazda vezetése alatt egy küldöttség meghívta dr. Kószó Ist­ván országgyűlési képviselőt, bogy választói között jelén jen meg. Ugyanezen küldöttség meghívta dr. Somogyi {Szilveszter polgármes­tert és dr. Zadravecz István szentferencrendi házfőnököt, a kiváló egyházi szónokot, ki ott ez alkalommal misét mond és szentbeszédet 'tart. Mindannyian megígérték részvételüket s igy előre láthatólag a bucsu igen népes lesz. A városi polgárság körében mozgalom indult meg, bogy dr. Kószó István országgyű­lési képviselőt minél többen kisérjék válasz­tókerületének ezen központjára, a képviselő születési helyére. —- Kórház és csatorna. Különös, bogy valahányszor az uj kór­ház fölépítésének ügye -lendületesebb moz­gásba jön, mindig akadnák olyanok, -akik ,a közvélemény immár egységesnek látszó kialakulását -a kórházépítés rovására befo­lyásolni akarják. Pár hónappal a háború előtt volt már egy népgyűlés a kórház­ügyben, a -sajtó is állandóan fölszinen tar­totta a már megértnek látszó ügyet s egy­iszer-re csak fölhangzott a jelszó: csatorna kell ide, nem kórház! A „csatornapárt" csak­hamar oly erőre kapott, hogy a kórházépi­tés ügyét csakugyan sikerült kátyúba lökni. Vájjon van-e szegedi polgár, aki azt állí­taná, hogy a csatornázás nem fép oly fon­. tos alaptényezője a közegészségügynek, mint a kórházi De az Istenért, ne jöjjünk ezzel mindig akkor elő, miikor ép arról van szó, hogy a már kivitelre kész kórházterve­ket megvalósítsuk. -Ha épen azt kutatjuk, mi a'legfontosabb iSzegeden, ugy nyugodtan kijelenthetjük, hogy még a kórháznál és csatornázásnál i-s - fontosabb egészséges laká­sok építése s a pár ezer pincelakás meg­-szüntetése. -De, hisz ezt ép ugy sorra kell ke­ríteni, mint amazokat, nem -szabad azonban egyiket a másik ellen kijátszani. Mert bi­zony igy megint az fog történni, ami 4 év előtt- történt, hogy sem az egyiket, sem a másikat. A „Friss Hírek" tegnajü számában ez-en prioritásról irt cikk mérnök-irójával -szemben nyugodtan , utalhatunk Kelemen főispán memorandumára, melyben a kórház mellett a csatornázás ós vízvezeték ügyét -szintén a város legsürgősebb féladatai közé sorozza. A -sorrend nem fontos, de igenis fontos, hogy akkor, Imikor a városi köz­gyűlésnek épen a kórházépítés megkezdésé­ről kell határozni, he mérgezzük meg a. köz­véleményt a csatornázás elsőbbségével. Az elsőbbség kérdésének fölvetése a templom­om, ba ilyen ki-s dologgal olyan nagy komé­diát csinálnánk. Hamar belefáradna abba st embör . . . Hanem nézze csak nagylány, van-e olló a háznál? •— Van. — Azt hozza lé leiköm. Mög hozza ide a kutyát is. Majd orvo-sa löszök én ennek mind­járt- . . Igy ni, folytatta, mikor mindent oda vitt a oselédleány, majd röndbe gyün ez egykettőre. — Miit csinál János gazdal — szólt a mű­veletbe a házigazda, -mikor látta, hogy az öreg praíber két bárom csipetnyit lenyisszent a kutya szőréből. — Csak talán nem akarja rá­kötni? ' — Aggyá csaik üde azt a fehér gyócsot lel­kűm, nem1 köl -evvel -sokat teketóriázni. ɧ. most ráillesztette a kutya szőrét a fehér vá­szonra, aztán * rákötötte a -sebre. '— De hiszen piszkos az a kutyaszőr, János bácsi. Nem lesz az jó. Előbb majd kimossuk a sebet,. János fölegyenesedett, rágyújtott az idő­közben kialudt pipára és mosolyra terpedt arccal csak ennyit válaszolt: •— Nem tuggya azt naeeságos ur, bogy ku­tyaharapást szőrivel köll gyógyítani. A nagyságos ur önkénytelenül elmosolyo­dott. kdlzet fogtak és János gazda elballagott. Egy hét se tellett bele, Tóth Jáno-s beko­pogtatott Pongrácz Gerő kir. tan. bajdu-ut­cai lakására. Most komoly volt az arca ós a szemei sem voltak olyan -szelídek, mint va­sárnap. A haragja kissé rekedj volt, mikor kö­szönt, ami a belső izgalmat szokta jelenteni. — Mi újság J-áno-s bácsi? — kérdezte szin­ten némi izgalommal a nagyságos ur. — Nem sok újság van naeeságos ur kérőm, •de azért mégis- begyüttem. -— Üljön le szomszéd. Zavarba jött János, bogy elfogadja-e a szive-slátást, -mert ha ezt teszi, akkor enyhü­lést fogad be ezzel a léik-ebe... Most pedig nem akar engedni, legalább ezzel az elhatározással jött be a városba. —Hát a lába? — Az bizony nem a legjobban áll. Éppen -azért is jöttem, bogy szót értsünk, naeeságos ur -kérőm szépen. — Szót értsünk! — hökkent meg az igaz­gató. — No ügön... -Egy hete mán, oszt- még rosz­szabb, mint vót. — Hát bog-y értsünk szót? TH Ugy* ahojgy mögégyezünk ké(röm /.;., V —- Fájdalomdíj:? . . . Gyógykezelési dij? • — Ügön, ügön. — iMknkamulasztási dij? — Ügön, ügön. — Patika-költség? — Ügön -kérőm szépen. —- Dehát ez nekem jár, mert az én kutyám adta a patikaszert. (Mosolygott Jáno-s. Érezte, bogy túlhaladt a huncutságával. — Jó van szomszéd, majd mindjárt itt lesz az orvos. lEz -már nem tetszett Jánosnak. Érezte, hogy nem ugy fog sikerülni a dolog, ahogy ő kieszelte. Az orvos, aki valamikor tanyai orvos volt, ismerte a parasztnak minden huncutságát, keményen rászólt Tóth Jánosra. — Ha -be akarja kend csukatni magát, csak követelődzőn kend, majd mögmondják odaV bent, a nagyházba, hogy mi jár a kuruz-sl-á­-sért? Elfehéredett Tóth János. Ez nem rossz. iMégi-s csak furfangos az úrféle, gondolta, milyen ügyesen teríti a vizes lepedőt a má­-sikra. — Majd ir a doktor ur kenőcsöt, -szomszéd, aztán minden rendbe jön —' szólt bele a házi­gazda. —(Lássa kend, a régi gyógymód se olyan, jó -már, mint azelőtt volt. A kutyaharapásra -sem a kutyaszőr kell már. A szőlőt is más­ik-épen kell kezelni, mint száz év előtt. — Hiszen ezt készakarva csinálta kend —1 folytatta mérgesen a doktor. Ez zsarolás! Azért pedig börtön jár! — Ej-nye mán no, naceságois ur . . . Majd ugy lösz jó, ahogy a mi naccságo-s urunk mondja. Nem vagyok én ekzekució! — Igy igeü — vélte1 a doktor. — Ugy, ugy János bácsi, majd kiviszem én holnap az orvosságot, azután jó lesz me­gint minden. Tóth János visszakötötte a rongyot a -seb­re, azután nagyon illedelmesen elköszönt. A rákövetkező vasárnap njra beállított a taná­csos ur tssőlőjébe és vidáman jelentette: — Möggyógyult a lábam naeeságos ur. Tud­tam én azt, hogy ebosont összeforr. II©ffer és Társa H@plsepesbeds8: Kelemcn-utca 7. sz. SiplllPB! iaiielq: Iskola-utca 18. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom