Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-11 / 183. szám

V Szeged, 1918, augusztus 11, MLMA8YA10MA1 (A Héderváry—Fényes affér.) Héderváry Leheli országgyűlési: , képviselő a Fényes László képviselővel támadt ügyiéből kifolyólag a következő nyi'fatkozatoV tette: .A képviselőház nyilt ülésén fetiivtam Fényes László képviselő urat, hogy áijota elő férfiasan yádjalíVal, Wzonwjsékaival, A képviselő ut ,a Házban hallgatott, mái hírlapi nyilatkozatában pedig kibújik a bizonyítás -erkölcsi kötelezettsége alóli. Bizonyték és adatok helyett- piszkolódik és azt kérdi tő'le'm, hogy miből élek. Válaszom rövid. 16 'évi -ügyvédi munkásságomból éis nem .rágalmazó közlemények megírásából Miután Fényes László szokásához hiven újból cstak gyanúsít, -ahelyett, hogy !a bizonyítást még csak meg is kísérelné, nem teheték egyebet, bumt 'azt, hogy megismétlem a Házban tett kijelentéseimet: , Fényes László Mtvtfnyjtai Mgalnifíztd Héderváry Lehel országgyűlési képviselőt. . 5 • ' Fényes László a nyilatkozat miatt pert indított Héderváry Lehel ellen. HIREK 000 — A miniszterelnök Bécsben. Budapestről telefonálja 'tudósítónk: Wekerie Sándor miniszterelnök szombaton délután 3 óra 10 perckor titkára, báró Kizy kíséretében Bécsbe utazott. A miniszterelnök Vasárnap a királynál kihallgatáson jelenig meg és az eddigi tervek szerint ,még vasárnap viszszautazik Budaipestre. • , — Közös miniszteri értekezlet. Budapestről telefonálja tudósi tónk: Hétfőn délutáto közös miniszteri értekezlet lesz, amelyen magyar résziről! iherbeg Windischgmetz Lajos közélellmezési miniszter ós báró JBóttUk István iföl-dmivelésügyi államtitkár vesznek részt. . — Kitüntetések. A király Barkász Emil 46. gyalogezredbeli számfeletti századosnak az ellenséggel .szemben repülői minőségben teljesít ett vitéz magatartása elismeréseül a katonai érdemkereszt 3. osztályát a hadiéikitmónynyel.és a kardokkal, Márton András népfölkelő őrvezetőnek, Gyovay Lajos őrmesternek, Kis Bálirat népfölkelő őrvezetőnek, Eremie György népfölkelőnek, Nagy István népfölkelő tizedesnek, Borsi József népfölkelőnek, Molnár János tartalékos őrvezetőnek, Sárkány János népfölkelőnek, Prébay József uépfölkelő szakaszvezetőnek az 5. bonvéd gyalogezredben, Hegedűs Lajos népfölkelő munkásnak az 5. népfölkelő parancsnokság nyilvántartásában az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréseül a 2. osztályú ezüst vitézségi érmet adományozta. — Népgyűlés a krtrházépités ügyében. A szegedi szociáldemokrata párt tudvalevőleg vasárnap délután 4 órakor tartja a kórház ügyéhen nagyszabású népgyülését a Korzó-mozi nyári helyiségében. A munkások nevében egy fővárosi -szónok fog beszédet mondani, valószínűleg dr. Kunfi Zsigmond, kit a párt e népgyűlésre meghívott. A iSzegedi Orvos-egyesület nevében d-r. Mackánszky László, a munkásbetegsególyző pénztár megbízásából dr. Hollós József fognak beszédet tartani, amíg a szegedi sajtó képviseletében Juhász Gyula, a Délmagyarofszág munkatársa. Szeged nagy poétája szólal föl. A népgyűlés határozatát egy küldöttség fogja a polgármesternek átnyujtaini. — Rendkívüli közgvülés. Szeged törvényhatósági bizottsága e hó 14-én a kórházépítés és királylátogatás ügyében rendkívüli közgyűlést tart. — Bucsu a Lengyel-kápolnánál. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján bucsu Jesz -Zákányban a Longyo'VfV-Io kápolnánál. Ezen ünnepségre alsótanya népe és a szomszédos községek lakossága össze szokott gyülekezni, de a város magisztrátusa is képviseltetni -szokta magát. Az alsótanyai polgárság nevében szombaton ördög Illés gazda vezetése alatt egy küldöttség meghívta dr. Kószó István országgyűlési képviselőt, bogy választói között jelén jen meg. Ugyanezen küldöttség meghívta dr. Somogyi {Szilveszter polgármestert és dr. Zadravecz István szentferencrendi házfőnököt, a kiváló egyházi szónokot, ki ott ez alkalommal misét mond és szentbeszédet 'tart. Mindannyian megígérték részvételüket s igy előre láthatólag a bucsu igen népes lesz. A városi polgárság körében mozgalom indult meg, bogy dr. Kószó István országgyűlési képviselőt minél többen kisérjék választókerületének ezen központjára, a képviselő születési helyére. —- Kórház és csatorna. Különös, bogy valahányszor az uj kórház fölépítésének ügye -lendületesebb mozgásba jön, mindig akadnák olyanok, -akik ,a közvélemény immár egységesnek látszó kialakulását -a kórházépítés rovására befolyásolni akarják. Pár hónappal a háború előtt volt már egy népgyűlés a kórházügyben, a -sajtó is állandóan fölszinen tartotta a már megértnek látszó ügyet s egyiszer-re csak fölhangzott a jelszó: csatorna kell ide, nem kórház! A „csatornapárt" csakhamar oly erőre kapott, hogy a kórházépités ügyét csakugyan sikerült kátyúba lökni. Vájjon van-e szegedi polgár, aki azt állítaná, hogy a csatornázás nem fép oly fon. tos alaptényezője a közegészségügynek, mint a kórházi De az Istenért, ne jöjjünk ezzel mindig akkor elő, miikor ép arról van szó, hogy a már kivitelre kész kórházterveket megvalósítsuk. -Ha épen azt kutatjuk, mi a'legfontosabb iSzegeden, ugy nyugodtan kijelenthetjük, hogy még a kórháznál és csatornázásnál i-s - fontosabb egészséges lakások építése s a pár ezer pincelakás meg-szüntetése. -De, hisz ezt ép ugy sorra kell keríteni, mint amazokat, nem -szabad azonban egyiket a másik ellen kijátszani. Mert bizony igy megint az fog történni, ami 4 év előtt- történt, hogy sem az egyiket, sem a másikat. A „Friss Hírek" tegnajü számában ez-en prioritásról irt cikk mérnök-irójával -szemben nyugodtan , utalhatunk Kelemen főispán memorandumára, melyben a kórház mellett a csatornázás ós vízvezeték ügyét -szintén a város legsürgősebb féladatai közé sorozza. A -sorrend nem fontos, de igenis fontos, hogy akkor, Imikor a városi közgyűlésnek épen a kórházépítés megkezdéséről kell határozni, he mérgezzük meg a. közvéleményt a csatornázás elsőbbségével. Az elsőbbség kérdésének fölvetése a templomom, ba ilyen ki-s dologgal olyan nagy komédiát csinálnánk. Hamar belefáradna abba st embör . . . Hanem nézze csak nagylány, van-e olló a háznál? •— Van. — Azt hozza lé leiköm. Mög hozza ide a kutyát is. Majd orvo-sa löszök én ennek mindjárt- . . Igy ni, folytatta, mikor mindent oda vitt a oselédleány, majd röndbe gyün ez egykettőre. — Miit csinál János gazdal — szólt a műveletbe a házigazda, -mikor látta, hogy az öreg praíber két bárom csipetnyit lenyisszent a kutya szőréből. — Csak talán nem akarja rákötni? ' — Aggyá csaik üde azt a fehér gyócsot lelkűm, nem1 köl -evvel -sokat teketóriázni. ɧ. most ráillesztette a kutya szőrét a fehér vászonra, aztán * rákötötte a -sebre. '— De hiszen piszkos az a kutyaszőr, János bácsi. Nem lesz az jó. Előbb majd kimossuk a sebet,. János fölegyenesedett, rágyújtott az időközben kialudt pipára és mosolyra terpedt arccal csak ennyit válaszolt: •— Nem tuggya azt naeeságos ur, bogy kutyaharapást szőrivel köll gyógyítani. A nagyságos ur önkénytelenül elmosolyodott. kdlzet fogtak és János gazda elballagott. Egy hét se tellett bele, Tóth Jáno-s bekopogtatott Pongrácz Gerő kir. tan. bajdu-utcai lakására. Most komoly volt az arca ós a szemei sem voltak olyan -szelídek, mint vasárnap. A haragja kissé rekedj volt, mikor köszönt, ami a belső izgalmat szokta jelenteni. — Mi újság J-áno-s bácsi? — kérdezte szinten némi izgalommal a nagyságos ur. — Nem sok újság van naeeságos ur kérőm, •de azért mégis- begyüttem. -— Üljön le szomszéd. Zavarba jött János, bogy elfogadja-e a szive-slátást, -mert ha ezt teszi, akkor enyhülést fogad be ezzel a léik-ebe... Most pedig nem akar engedni, legalább ezzel az elhatározással jött be a városba. —Hát a lába? — Az bizony nem a legjobban áll. Éppen -azért is jöttem, bogy szót értsünk, naeeságos ur -kérőm szépen. — Szót értsünk! — hökkent meg az igazgató. — No ügön... -Egy hete mán, oszt- még roszszabb, mint vót. — Hát bog-y értsünk szót? TH Ugy* ahojgy mögégyezünk ké(röm /.;., V —- Fájdalomdíj:? . . . Gyógykezelési dij? • — Ügön, ügön. — iMknkamulasztási dij? — Ügön, ügön. — Patika-költség? — Ügön -kérőm szépen. —- Dehát ez nekem jár, mert az én kutyám adta a patikaszert. (Mosolygott Jáno-s. Érezte, bogy túlhaladt a huncutságával. — Jó van szomszéd, majd mindjárt itt lesz az orvos. lEz -már nem tetszett Jánosnak. Érezte, hogy nem ugy fog sikerülni a dolog, ahogy ő kieszelte. Az orvos, aki valamikor tanyai orvos volt, ismerte a parasztnak minden huncutságát, keményen rászólt Tóth Jánosra. — Ha -be akarja kend csukatni magát, csak követelődzőn kend, majd mögmondják odaV bent, a nagyházba, hogy mi jár a kuruz-sl-á-sért? Elfehéredett Tóth János. Ez nem rossz. iMégi-s csak furfangos az úrféle, gondolta, milyen ügyesen teríti a vizes lepedőt a má-sikra. — Majd ir a doktor ur kenőcsöt, -szomszéd, aztán minden rendbe jön —' szólt bele a házigazda. —(Lássa kend, a régi gyógymód se olyan, jó -már, mint azelőtt volt. A kutyaharapásra -sem a kutyaszőr kell már. A szőlőt is másik-épen kell kezelni, mint száz év előtt. — Hiszen ezt készakarva csinálta kend —1 folytatta mérgesen a doktor. Ez zsarolás! Azért pedig börtön jár! — Ej-nye mán no, naceságois ur . . . Majd ugy lösz jó, ahogy a mi naccságo-s urunk mondja. Nem vagyok én ekzekució! — Igy igeü — vélte1 a doktor. — Ugy, ugy János bácsi, majd kiviszem én holnap az orvosságot, azután jó lesz megint minden. Tóth János visszakötötte a rongyot a -sebre, azután nagyon illedelmesen elköszönt. A rákövetkező vasárnap njra beállított a tanácsos ur tssőlőjébe és vidáman jelentette: — Möggyógyult a lábam naeeságos ur. Tudtam én azt, hogy ebosont összeforr. II©ffer és Társa H@plsepesbeds8: Kelemcn-utca 7. sz. SiplllPB! iaiielq: Iskola-utca 18. sz.