Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-31 / 199. szám

(Szeged, 1918. augusztus 31. DKLMAGYARUBtSZ a o 3 5zegedi értékpapírok nagy forgalma, — Többszáz részvény cserél naponkint gazdát. — (Saját tudósítónktól.) Hat-nyolc hét óta j szokatlanul élénk a forgalma a szegedi ér- j tékpapiroknak. A forgalom nagy része a .Way-féle bankban és Neu Ernő bankházában bonyolódik le. Naponta néhány száz darab szegedi részvény cserél gazdát. A kereslet és kínálat a szegedi részvényeknél soha sem volt ilyen nagy. Érdekesek és jellemzőek azok az árak, amelyek a szegedi részvények forgalmában mutatkoznak. Egy kis összeha­sonlítás feltünteti a szegedi részvények érték ­emelkedését. _ A Szegedi Csongrádi Takarékpénztár részvényeinek 7500- 7600 korona az árfo­lyama, inig a Kereskedelmi és Iparbank 600 koronás árfolyamon áll. A Kereskedelmi és Iparbank egyébként 3 millióról 5 millióra szándékozik fölemelni az alaptőkéjét. Az újonnan kibocsátott részvényt 440 koronáért fogják kapni a régi részvényesek. A Szegedi Általános Hitelbank, amely nemrég alakúit a Szegedi Hitelbankból és a Szegedi Taka­rék- és Hitel részvénytársaságból, 250 ko­ronás uj részvényeit most 260 koronáért ve­szik, Amikor még külön voltak, a Hitelbank 200 koronás részvénye 230—240, a Takarék­•HunininiinaiiiniHniin<">nHiHniiiHni (Saját tudósít ónktól 7) A város pénzügyi és jogügyi bizottsága pénteken délután ülést tartott, amelyen a piaci helypénzdijak és fogyasztási illetékek emelésének kérdésévet foglalkozott. Az emelésből a városnak előre­láthatólag ;nintegy évi 200—300,000 korona jövedelem-többlet fog származni. Szó esett ezenkívül a villamosvasúti mizériákról is, a vállalat 1916. évi mérlegének bemutatásával kapcsolatban. Az ülés lefolyásáról az alábbi tudósításunk számol be: Dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökölt. Baiogh Károly a piaci szabályrende­let módosítására vonatkozó javaslatát ismer­tette. A helypénz díjtételeit — mondta Ba­logh — emelni kell, maga a pénzügyi bizott­ság is erre az álláspontra helyezkedett a jövő évi költségelőirányzat tárgyalásánál. A viszo­nyoknak megfelelő tervezetet készített az emelésről. Előterjeszti a javaslatot. E szerint a földön árulóknak egy hosszmétert meg nem haladó területért a helypénz hat fillér volt, ja­vasolja ennek 12 fillérre való emelését. Min­den további fél méteres terület tiz fillér le­gyen. Dr. Somogyi Szilveszter poligártmesíer szeretné kiküszöbölni az egész földön való árusítást. Wimmer Fülöp husz fillérre javasolja föl­emelni a helypénzt. A bizottság ehhez hozzá­járult. Obláth Lipót azt kérd;, hogv milyen időre szól ez az áremelés? Balogh Károly: öt esztendőre. Ha azon­ban a viszonyok változnak, ezt a dijtételt természetesen lehet emelni, vagy leszállítani, szükség -szerint. Scultéty Sándor főszámvevő azt ajánlja figyelmébe a bizottságnák, hogy egy kofa 1 négyzetméternyi teriiletért fizet helypénzt és ezen a területen másfél-két óra alatt sok­szor hnszezer koronás üzletet is lebonyolít. Ehhez kell mérni tehát- a diatételek emelé­sét. és Hitel részvénytársaságé 200 korona volt. A Kézmiivesbank 200 koronás névértékű rész­vényeiért most 380 koronát adnak, a Bank­egyesiilet 150 koronás részvényét pedig, a mely nemrég még csak 50 koronát ért, 260 koronáért keresik már. Egy szakértőtől^ a szegedi részvények nagy forgalmáról és értékemelkedéséről az alábbi felvilágosítást kaptuk: —- Annak, hogy Szegeden most eddig soha nem tapasztalt forgalma van a részvé­nyeknek, egyik fő oka a pénzbőség. Sokan nem tudják a pénzüket elhelyezni. Emellett a hadikölcsönpropaganda fölkeltette az ér­deklődést az értékpapírok iránt. Többen, akik azelőtt pénzüket takarékpénztárba vitték, most részvényekbe fektetik, mert azt gyümöl­csözőbbnek találják. A részvények élénk forgalma általános jelenség. Aradon épen a napokban nyitották meg az értéktőzsdét nagy érdeklődés mel­lett. A részvényekben ott is nagy volt a ke­reslet és kínálat és az értékemelkedés hason­ló arányokat tüntet föl a szegedi forgalom­mal. ••uniHiniiiNmnnuimHiuiMuiiiimini Rövid' vita után elhatározta a bizottság, hogy a díjtételeket a következőképpen emeli föl: galamb, csirke, kakas és tyúk után dara­bonkint 10. kacsáért és kappanért 20, puly­káért és ludért 50 fillér. -Egy bárányért, kecs­kéért és 10 kilón aluli sertésért 30, egy juhért, egy éven aluli borjúért, 10—30 kilogrammos süldőért, csikóért és szamárért tiz fillér he­lyett 50 fillér. Egv szabadott álló vagy kocsi­hoz kötött ló, ökör. tehén, egv éven felüli bor­júért és 30 kilón felüli sertésért v-olt a hely­pénz 30 fillér, ezt egy koronára javasolják föl­emelni. Egy árulás céljából kiállított szekér után 20 fillér helyett 80 fillér helypénz sze­dését javasolják. Azok, akik földön, vagv sá­torokban ruhanemüeket árusítanak, az eddigi 8 fillér helypénz helyett négyzetméterenkint 30 fillért, minden további fiél méterért 20 fil­lért fizetnek. Az állványokon' és sátorokban árulók négyzetméterenkint 12 fillér helyett 40 fillért fizetnek, minden további fél méter után 6 fillér helyett 20 fillért. Az utcai cukorka­árusok és gesztenyesütők négyzetméterenkint 16 fillér helyett 50 fillért, minden további fél méterért 12 fillér helyett 40 fillért fognak az uj rend szerint fizetni. A mutatványos sáto­rok helypénzdiját átlagosan száz százalékkal emelte főj a bizottság. A helypénzdijak eme­lése Balogh Károly szerint é.vi 150—180,000 koronás jövedelem-többletet jelent a város­nak. Elliatáfozta a bizottság, hogv az ui díj­szabást még ebben az évben, lehetőleg októ­berben életbeléptetik. Következett a fogyasztási illetékek díj­szabásának emelése. A bizottság elhatározta, hogv a fogyasztási .illetékeket a következő­képpen emeli föl: Vaddisznó és szarvas után •darabonkint az eddigi 6 korona helyett 12 korona, őz, zerge és vaddisznó után 20 ki­logrammig 4 helyett 8 korona, a nyúl darab­ja után az eddigi 20 fillér helyett 40 fillér, a kivágott, vagv földarabolt vad után mázsán­kint 8 helyett 20 korona fogyasztási illeték fizetendő. A fácán és túzok darabja után az eddigi 40 fillér helyett 80 fillért, a kacsa, fo­goly és szárcsa után az eddigi 16 fillér he­lyett 30 fillért, a vadgalamb, mezei és mocsári szalonka után 8 helyett 10 fillért, a fürj és fenyőmadár után 2 helyett 4 fillért -kell fizet­ni. A hal; mázsája után a fogyasztási illeték az eddigi 10 korona helvett 30, a déligyümöl­csök, aszalt szilva, mogyoró és gesztenye után 2 helyett 10, a kávé és sütemények utári zsája után 4 helyett 10 és a tea mázsája után 10 helyett 30 korona lesz. Az ásványvizek díjmentességét megszüntette a bizottság és elhatározta, hogy minden bel- és külföldi ás­ványvíz deciliterje után 2 fillér fogyasztási illetéket kell fizetni. A szódavíz deciliterje után egy filléres fogyasztási illetéket állapí­tott meg a bizottság. A fogyasztási illetékek ilyen emelése szintén mintegy 100,000 koro­na jövedelem-többletet jelent a városnak. Egyhangúlag elhatározta a-bizottság, hogy * a községi elemi iskotui tanítók harmadik há­borús segélyét a rendkívüli alapból kell fe­dezni, miután semmi más alap erre a célra föl nem használható. Fölemelte a bizottság a vakok intézetének évi 3600 koronás segélyét 7200 koronára, az ujszegedi vámház fölépitése ügyében azonban nem határozott. Előbb majd szemlét fognak tartani a vámháznál. Végül beterjesztetté Balogh Károlyi a közúti vasat évi üzleterediményét. E szerint 1916-ban a társaság nyeresége 385,000 ko­rona volt. A villamoson 16,600.000 utas uta­zott és a bevételek végösszege 1,068.000 ko­rona. Becsey Károly: Kifogást emel elsősor­ban az ellen, hogv az 1916. évi mérleget csak most, 1918-ban hozzák a bizottság elé. Balogh Károly: A társaság ezt a jelen­tést még . 1917. augusztus 27-én beadta. A számvevőséghez került az ügv szeptember 6-án, onnan aztán e hó 7-én érkezett vissza. A számvevőség nagyon csekélv munkaerővel óriási anyagszámadásokat végez. Becsey KárohMavasölja, hivja föl a ta­nács a társaságot, hogy közgyűléseit alapsza­bályszerü időben tartsa. Nem fogadná el a mérleg adatait sem. Olyan tételeket lát ben­ne, amelyek nyilvánvalóan nem felelnek meg a valóságnak. A jármüvek karbantartásának költségeire például 203,000 koronát vettek fői mérlegbe. Pedig a kocsik mindig rosszak. Ekkora összegből sokkal jobban lehetne kar­ban tartani a kocsikat. És például a központi igazgatás költségei összesen 114.000 koronát tesznek ki, mig a külső személyzet összesen 94,000 koronába került a mérleg szerint. Azt hiszi, a mérleget ugy készítették, hogv az már a megváltásra is kihasson. Ezenkívül ak­ciót kellene indítani újból olyan irányban, hogy az állam foglalja le ezt a vállalatot, mint amely belga pénzen létesült. , Weiner Miksa: Ez nem áll Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: A' háború kitörésekor már tett a város ilyen irányban lépéseket. Azonban akkor kiderült, hogy ellenségeink sem nyúltak hozzá a ma­gánvagyonhoz. Nem is ajkalmas ilyen akció­ra a mai idő. Weiner Miksa: A vasút tényleg belga pénzen épült, de a részvények nem szemé­lyekre szólnak, hanem a bemutatóra. Tudo­mása van róla, hogv a társaságban az egyik berlini nagy vállalat is érdekelt. A bizottság végül is ugv határozott, hogy a fölszólalások értelmében csak föntartássat veszi tudomásul a mérleget. Az upsalai nemzetközi egyházi kongresszus elhalasztása Stockholm, augusztus 3U. A skandinávok szeptember 8-úra nemzetközi egyházi kon­gresszus egybehivását tervezték Upsalában. Dacára annak, hogv számos egyházi testület bejelentette részvételét a hadyiselő államok és a semleges államok közül, a kongresszusi bizony talán időre elnapolták. Soedblon svéd bercegérsek nyilatkozatából kitűnik, hogv az elhalasztás azért történt, mert az antant nem akarja kiadni az utlévéleket. n pénzügyi bizottság fölemelte a piaci helypénzdijakat és fogyasztási illetékeket — A villamos vasút ügye. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom