Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-31 / 199. szám

4 DÉLMAGYARGKSZAG Szeged, 1918 .augusztus 31. R vidéki diákok elhelyezése Szegeden. — Mennyit kérnek a kosztadók a gyerekek után. — (Saját tudósítónktól.) íEgy-ikét nap és megnyílnak a szegedi iskolák. Sok ezer vi­déki szülő készülődik ezernyi gond között, ' t'ogy a gyermekét Szegedre, hozza, itt elhe­lyezze ismét egy tanévre. A gyermekektől va­ló elválás, az idegenben, való tanáttatás soha­sem volt könnyű oldala a szülői életnek. Most (különösen nem az. Ott, ahol a családfő távol a harctereket járja, a .serdiiltebb gyerekek már számottevő tényezők voltak a vakáció alatt. Dolgoztak. .Különösen a gazdaságokban. A szülők nélkülözni fogják őket a munkában és nélkülözni fognak miatt ok a megélhetés lehetőségében. Mert a vidéken való olcsó gyer­mekneveltetésnek a háború ötödik esztende­jében egészen befellegzett. Szegeden a béké­ben 50)—60—100 koronáért igen 'jcfl: lehetett, elhelyezni a tanulókat. A háború esztendőként való előlialadásával az elhelyezési dijak fok­ról-fokra emelkedtek,.ugy, hogy ma már nin­csen olcsó hely. Szegény emberek, akik a íkosztosdiákok tartásából élnek, maguk is bi­zonyos tartózkodással kérik a 200—300 koro­na havidijat, mert olcsóbban tnem vállalhat­ják a diákokat a mai rettenetes árak mel­lett. Pedig ezek az olcsó helyek — az inter­nátusok is ilyenek — több gyermek eltartá­sára vannak berendezve, vagyis tömegielláf tásra, erre alapozzák számításaikat és még­sem lehetnek olcsóbbak. Jobb családoknál pedig 400—600 koronán alul egyáltalában nem vállalnak el gyermekeket gondozásra. Most már elképzelhető az. hogy mily nagy megter­heltetéssel küzd egy olyan vidéki szülő, aki­nek 2—3, esetleg 4 gyermekét kell középisko­láztatni Szegeden. Eljártunk egy Kossuth Dajos-sugáruti családnál, amely szerényebb körülmények között él és több, nem nagy igényű diákot hajlandó ellátni. A diákokat, négyet, egy tisz­ta szobában helyezik el. Katonásan egyszerű berendezés mellett, iá következő étrend (sze­rint. (Reggeli: kávé (amig tej kapható), vagy* rántottleves. Ebéd: főzelék, vagy tészta, he­tenként kétszer husfeltét. Vacsora: főzelék, vagy leves, esetleg tészta. 280 korona. Ha a szülők havonta egy kilogramm zsdrt, 5 kilo­gramm nulláslisztet és egy kilogramm szap­pant adnak, akkor .230 korona. Egy Tisza Lajos-körúti családnál egy leányka elhelyezése iránt érdeklődtünk. Itt Angol jelentés 26.000 fogolyról és nagy ágyuzsákmányról Az angol vezérkar jelenti augusztus 29.: A Sommetől délre levő csapataink az éj fo­| elsősorban szintén a naturalék játszották a j főszerepet. Ezenkívül ágyneműt is kértek és j a fehérnemüeik otthon való mosatását. Regge­li, három fogásos ebéd, meleg vagy hideg va­csora, hptenként. négyszer lius: 400 korona. Ugyancsak egy belvárosi családnál külön szoba és zongora használata mellett 550 ko­rona. Egy iRómai-köruti kis családnál, mester­embernél, egy vagy két gyermek elhelyezé­. seórt bavonkint .10 kg. lisztet, tizenöt kilo­gramm burgonyát, két kilogramm zsirt, két kilogramm (szappant, két liter habot, két ki­logramm kőolajt és 150 koronát kértek. Találtunk ezeken kivül minden rentlü és rangú (igényeket. Néhol egy fél sertést is óhajtottak, ha a gyermek pasztáról való . . . Igy festenek Szegeden a gyermekek elhelye­zésére vonatkozó igények. És ha elgondolko­zunk a tények mai állása mellett, ugy még csak meg sem lehet botránkozni a kivánságok fölött. Elvégre, amikor egy tojásért egy ko­ronát. egy liter tejért 2 koronát, egy diny­nyéért 3—4 koronát kérnek, amikor az áru­kat és anyagokat, csak uzsoraáraik mellett kerülő utakon lehet beszerezni, akkor a koszt­adóknak nem lehet emberségesebb számítási alapokon dolgozni. Ők maguk is élni akarnak és a vergődésüket megfizetve szeretnők látni. /Ez csak az ellátás kérdése. 'Hol vannak most még a tankönyvek, amelyek tetemes drágulá­son mentek keresztül, hol vannak a tansze­rek, a füzetek, a rajzeszközök stb. és a fel­emelt tandijak? Valóban nincsen rn.it csodálkozni azon, hogy igen-igen sok vidéki, szerényebb viszo­nyok között élő család kénytelen a gyermekei közül nem egyet az iskoláztatástól visszatar­tani, a tanulmányát a gyermeknek félbeha­gyatni, hogy efölött is elsírja a szülői sziv háborús könnyeit. Kár, vétek pedig a sok félbenmaradt, exiszteneiáért és éppen azért a tandíjmentesek számát nem csökkenteni, ha­nem emelni kellett volna, mert a magyar kö­zéposztályt ez a gyermeknevelés terén igen erősen sújtja akkor, amikor az illetékes té­nyezők semmifélekép nem ejtik módját an­nak, hogy a vidéki gyermekek iskoláztatása céljából ezek elhelyezését megkönnyítsék, le­hetővé tegyék. együttműködve, vitéz (és igen hasznos szol­gálatot tettek. Oroszország londoni követe tiltakozott az antant oroszországi foglalt állást, elfogadta a bresztlitovszki bé­keszerződést, amely talán nem a legkedve­zőbb az ország szempontjából, de kizárólag az orosz népre tartozik, ha ezt a szerződést megváltoztatandónak tartja. A kongresszus a Németországgal való ellenségeskedéseket nagy többséggel elitélte, az antant beavatko­zásának igazi eéiia tehát nem lehet más. mint az, riogy meg akarja buktatni a szovjet-kor­mányt. A német szövetségtanács küüígyi bizottságának ülése. Berlin, aug. 30. A szövetségtanács külügyi bi­zottságát -hétfőre ülésre hivták essze. Mün­cheni. jelentés szerint az ülésen a keleti kér­déseket fogják megvitatni és nyilvánosságra hozzák a bresztlitovszki békeakta orosz-né­met pótszerződését is. Kétségtelen, hogy a megbeszéléseken" szóba kerül a nyugati ese­mények következtében beállott uj helyzet is. A német-spanyol tárgyaiások ügyében rendkívüli miniszter­tanács Madridban Genf, augusztus 30. A Havas-ügynökség san-sebastiani távirata szerint Dato spanyol .miniszterelnök a király tartózkodási helyéről j Madridba utazott, ahová rendkívüli miniszter tanácsot fúvott egybe. A fontos tanácskozás a német-spanyol tárgyalásokkal! van összefüg­gésben. §£ : Clemenceau októberre katonai döntést vár ~ Genf, augusztus 30. A Journal de Peuple jelen lése szerint Clemenceau iclkérte a Ka­mura szocialista pártjait, hegv -békéinterpei­láűohaí halasszák el októberig, mert addig az időpontig megtörténik a katonai döntés. A Times azt írja. hogy a döntés a nyugati front m minden órában beállhat, azonban a németek el entállása annyira megerősödött, hogv kérdéses, képes,, lesz-e az antant elérni összes stratégiai céljait. A német visszavonulás kitűnő taktikája N Berlin, augusztus 30. A Wolff-ügynökség jelenti: A nyugati riagv csata nem csökkenő hevességgel folyik tovább és az ellenséget napról-napra arra kényszeríti, hogv megrit­kult kötelékeit friss erőkkel pótolja Az an­goiuk támadásainak a nagv csata nyolcadik napja sem hozott sikert. A harc sajátos jel­lege hozza magával, hogy az angolok soha­sem tudják,yajjon a németek el akarják-e fo­gadni a csatát, vagy vedig harc nélkül akar­ják föladni a taktikailag értéktelen té'epef. Olyan szakaszokon, melyeket a németek ré­lyamán is fentartották az ellenségre kifejtett nyomásukat. A Sommetől északra keleti irányban nyomultunk előre. Az éjszaka a har­ci fronton aránylag nyugodtan telt el. A Scar­petól két oldalt az -ellenség tegnap este és az éj folyamán Beintóí keletre. Visen Artoistól délkeletre és Coviell közelében nagy támadá­sokat hajtott végre. Ezeket a támadásokat az ellenség veszteségeivel súlyos harcok után visszavertük. Az .éj folyamán Oppytól nyu­gatra berendezett, előretolt állásainkat ismé­telt ellenséges támadások következtében visz­szavontuk. Augusztus 21. reggele óta több mint 26,000 foglyot ejtettünk és száz ágyút zsákmányoltunk. A Sommetől délre és észak­ra lefolyt legutóbbi harcokban a tankok min­den lehető alkalommal tevékeny részt vettek és a gyalogsággal és más fegyvernemekkel intervenciója ellen Berlin, augusztus 30. Litwinow, Orosz­ország londoni követe nyilatkozatot tett köz­zé a sajtóban. Ebben a nvilatkozatban a szov­jet-kormány angliai képviselője élénken tilta kőzik az antant oroszországi intervenciója el­len és kijelenti, hogv az orosz állam és az orosz nép semmi okot nem adott az antant be­avatkozására. — fia az angol népnek azt mondják, hegv az antant Oroszország kérésére avat­kozott bele az orosz belügyekbe, — irja nyi­latkozatában Litwinow — akkor ezt taga­dom. Egyes helyi szovjeteknek nincsen meg az a joguk, hogv egész Oroszország külügyi pohtikáját meghatározzák. A nagyorosz kon­gresszus kifejezetten a semlegesség mellett gen elhagytak, az angolok óvatosan tapoga­tóznak előre, ugy, hogy gyönge német jár­őrök kevés gépfegyverrel félnapokon át tar­tóztatják föl őket. Ezzel szemben az angolok erős oszlopokkal rontanak neki jól kiépített német állásoknak és a lesben álló gép­fegyverektől és ütegektől nagy veszteségeket szenvednek. Amit a németek a Somme-erdö­ségekben legutóbbi előnyomulásuk idején fel­építettek. most tervszerűen elpusztítják. A vasutakat, utakat, építményeket a fedezé­kekkel együtt egymásután robbantjuk fel. A Somme és Chaulnes között, Chaulnestől dél­re a franciák már kénytelenek voltak felvál­tani az angol csapatokat. Ugyancsák sikerte­len volt a franciáknak az Áisnetől északra amerikai támogatással végrehajtott támadá­sa is. (M. T. 1.) J Régi elismert kárpitos üzletemet és műhelyemet kibővítve egy nagy bútoráruházzal, melyet a Kárász-utca és Klauzál-tér sarkán (Gaál-palota) megnyitottam, hol a legjobb kivitelű uriszalonok, ebédlők, hálószobák, ugy mint teljes lakberendezések méltányos árakban kaphatók. Tisztelettel Braun Mihály.

Next

/
Oldalképek
Tartalom