Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-18 / 162. szám

Szeged, ISIS. julius 18. IWMtAG Y A ROTBS2Á8 3 k Felemelte a közgyűlés a pőtadot. (Saját tudósit ónktól,) A rekkenő julius! hőségben negyven-ötven városatya jött ei a szerdai rendkívüli közgyűlésre. De ezek olyan széles medrii vitát rendeztek, hogy i_ nyolcig a tárgysorozat kisebbik felével tud-. tak csak végezni. Csütörtökön folytatják a rendkívüli közgyűlést. Különösen arról fejlődött ki. nagy vita, hogv a ruhasegélynek azt a részét, amelyről a városnak kell gondoskodni, miből fedezzék. A tanács tizenkét százalékos pótadót akart. Kószó István is pótadót akart, de csak azok számára, akik évi ,300 korona egyenes adót fizetnek, fíecsey Károly kölcsön felvétele mellett volt. E három javaslat körül fejlődött ki a vita. amely azzal végződöt, hogv a többség általános pótadóemelést szavazott meg. Dr, Kelemen Béla főispán a közgyűlés megnyitása után felhívta a törvényhatóság figyelmét a 8. hadikölcsönre. ' Mindenkinek hazafias kötelessége — mondta — az országot és a hadsereget 'kölessönjegyzéssel támogatni, mert ez is egyik módja annak, hogy az ellenséget meggyőzzük arról, hogy nem fogytak :ki eszközeink a harc folytatásához. És csak ezzel a módszerrel egyengethetjük az utat a békéhez. Taschler Endre főjegyző ismertette anhak a feliratnak tartalmát, amelyet a város tanácsa a főispán előterjesztésére a királyné személye eüen elterjedt rágalmak alkalmából a kabinetiroda utján őfelségéhez juttatott. A feliratot és az arra érkezett választáviratot a Délmagyarország annak idején közölte. A közgyűlés egyhangú helyesléssel vette tudomásul és köszönetet mondott a főispánnak, amiért alka'mat adott rá. hogy a város hódolatát a királyi párnak tudomására hozhassa. Ezután Balogh Károlv pénzügyi tanácsos előterjesztést tett a 20 milliós kölcsön másodiK részletének felvétele tárgyában. A két milliónyi kölcsönt a Szeged-Csongrádi takarékpénztár ma még előnyösebb feltételek mellett folyósítja, — amint azt már ismertettük — mint annak idején a 12 milliót. A közgyűlés hozzájárult a kölcsön felvételéhez. (Negyedmillió hidjavitásra.) Bokor -Pál helyettes-polgármester a . régóta húzódó hidjavitási munkálatok elvé- j gezterésére tett előterjesztést. Részletesen ismertette a hidjavitás ügyét. A javításnak; zhiár a háború e'ött kellett volna megtörténni. A tanács most intézkedett a javításhoz szükséges anyagok beszerzése iránt, miután na^L' mennyiségű festékre, kenőére és olajra, valamint fakockákra ét padlódeszkákra van szükség, miknek ára napról-napra drágul, a mellett nehezen szerezhetők be. A költségek fedezését illetőleg e helyettes-polgármesternek az a véemertye, hogy a hid renoválásának" Költségeit az államnak kellene fedezni, mivel az építtette is a hidat, de ha a kormány nem vállalna, akkor vegyen föl a város 2iö ezer korona kölcsönt a fogadalmi temploma'apbó! és azt 4 szazaié-kos kamatozás mellett több évre leosztva költségvetési téíe1ként fizesse vissza. Ohlúth Lipót a javitási munkálatokat házilag kívánja végeztetni, mivel megtörtént már egyszer, hogv a vállalkozó lelkiismeretlenül végez-e a festést és szegecseiést, ugy hogv a városnak át kellett venni a munka folytatását és házi kezelésben fejeztette be Pásztor József tel világosítást kér az 1914 ben már egyszer megkezdett munkálatra nézve. 1914-ben ugyanis szűkebb pályázat utján Pdhy Testvérek cég bízatott meg a szegecseléssel .Ámde közbejött a világháború és a város a Pálffy-oéget annak kívánságára felmentette a munka teljesítése alól A szegecseket a város akkor átvette. Kér'dy hogv megvannak-e a szegecsek és hogy ezekkel végzik-e ,a munkát. 1914-ben az egész munka nem került volna többe 26.000 koronánál, mig most a 250.000 korona sem lesz elég, különösen ha a szegecsek elveszlek. Ez esetben nem egy negyed, hanem fé! millió koronára rúgna a javítás köitsége. ToneUi Sándor aggályait jórészt elmondotta már Pásztor, de azért mégis kérdi, hogy ha 170 ezer koronába kerül csak a festés, hogv fedezik a munka többi részét 80 ezer koronából. Berzenczey Domonkos főmérnök látja, hogv a közgyűlés elhalaszíhatatlannak tartja a hid festését. Ez igv is van. Az anyagokat illetőleg szerinte igenis lehet megfelelőt kapni és erre nézve biztosították a legilletékesebb helyen. A munkálatokra már körülbelül meg van a megállapodás a vállalkozóval. A szegecselést illetőleg ismételten tárgyait a főmérnök Kecskeméti Antallal, de megállapodás még nem jött létre* A költségeket illetőleg a festékanyagra fix ajánlata van a városnak, tehát az az előirányzottnál drágább nem lehet. A szegecselési munkáknál már nem igy áll a helyzet. 1912-ben 21 ezer szegecs kicserélését látták szükségesnek. Nemrég a kormánv kiküldöttjével együtt ő is megvizsgálta a hidat és csupán 2000 szegecs Kicserélését látta föltétlenül szükségesnek. de azt pontosan megállapítani csak az áiiványökró' lehet maid. A munkálat költségen az állam annál is inkább viselheti, mivel a háború eisö éveiben a kormánv eltiltotta a hidak renoválását és éppen ez az oka annak, hogy a tatarozás ily sokba kerül. A közgyűlés ezek urán elfogadta a tanács javaslatát. Balogh Károly ismertette a belügyminiszter leiratát, amely a városi alkalmazottak segélyének köiesonből való fedezéséhez nem járul hozzá. Mintán a miniszter különben méltányosnak tartotta a segély megállapítását, a tanács a városi erdők fatermeléséből oefo!\'t összeget remii meg a segélyösszeg fedezésére. Vékes 13c talán szót emel 12 javadalmazási tisztvse.ő érdekéten, akiket nem soroznak a szorosan vett közigazgatási tisztviselők közé és elestek a segélytől. Kéri ezek részére is a segély megállapítását és annak k:fizetését fcebbezésre való tekintet nélkül. Balogh Károly kifejti az okokat, amelyek a tanácsot arra kényszeritették, hogy a szóban forgó tisztviselők segélyének kifizetését egyelőre mellőzze. A miniszter a leghatározottabban megtiltotta, hogv ezeknek a nem szorosan vett közigazgatási tisztviselőknek a segélyét kifizessék, addig, amíg erre nézve a pénzügyminiszterrel megállapodás létre nem jön. A közgvülés a tanács javaslatát Vékes módosításával fogadta el. (Vita a pótadórói.) • Balogh Károly előterjeszti az összes városi és. a nem szorosan vett közigazgatási tisztviselők ruhasegélyének ügyét, amelyet már részletesen ismertettünk. Dr. Kószó István látja, hogv állandóan kisért a pótadó ielemelése. Pedig ez leginkább a kisembereket sújtaná. Igaz, hogv a munkabérek magasak, de a megélhetés még ezzel szemben is aránytalanul nehéz. A terheket az erősebbeknek keli viselni. O azt inditvánozza. hogy a 12 százalékos pótadót csak azok fizessék, akik ,300 koronánál magasabb egyenes adót fizetnek. Ha igv nem futja 12 százalék, fizessünk 15 százalékot, de a kisekzísztenciákat mentesíteni keli az ujabb terhek alól. Fontos azonban, hogy a varos minden alkalmazottja kapja a ruhasegélyt és ezt kiterjesztendőnek tartja a belvárosi, rókusi, alsó- és felsőtanyai 6 káplánra is. Dr. Cserő Ede mindenekelőtt azt kérdi, hogy ezek után lesz-e olyan városi alkalmazott, aki ruhasegélyt nem fog kapni. Ami a segély fedezetét illeti, ahoz hozzájárulna a maga részéről, de meglepi, hogy Kószó bizottsági tag ebben a teremben, ahol eddig a pótadó szót kimondani sem volt szabad, mosr egyszerre hallgatag helyeslés mellett járul hozzá a pótadóhoz, ö híve a progresszív adónak, de nem annak, amelyik .300 korona egyenes adóban látja a létminimumot. Szegeden vannak kereskedők, iparosok, akik most évi 25—30 ezer koronát keresnek egy évben, gazdák, akiknek 40—50 hold földjük van és nem fizetnek 300 korona egyenes adót. Átlagban kevesen vannak, akik a 15 százalék pótadót fizetnének. Becsey Károlv szerint mindenekelőtt feliratilag kellene kérni a belügyminisztert, hogy ne tegyen különbséget szorosan és nem szorosan vett közigazgatási tisztviselők között, mivel mindegyik egyformán dolgozik és mind egyformán érzi a nagy nyomort. Sőt fel kellett volna venni ennek az ügynek keretébe a nyugdijasokat is. akiknek a megélhetése még súlyosabb. A kiadást nem pótadóval akarja fedezni, hanem egv rendkívüli kölcsönből. Ha ez nem lenne lehetséges, áni légyen pótadó. de ne olyan, amelyet Kószó bizottsági tag javasol, hanem akkor mindenki járuljon hozzá egyformán. Figyelmezteti azonban a törvényhatóságot, hogy ne nyúljanak a pótadóemeléshez, mert ha egyszer belemegyünk az 50 százalékon, akkor nemi fogunk megállani 100 százalékig. Ha az alig életbeléptetett vigalmi adóból — amint azt a Délmagydrország-ban olvasta — napi 1000 korona jövedelem várható, akkor nincsen okunk attól félni, hogv a város háztartásának mérlege felbillen. Dr. Sőreghy Mátvás pártolta Becseynek azt a javaslatát, hogv a rühasegélv kölcsönből fedeztessék. Pásztor József azon csodálkozik, hogy Cserö bizottsági tag Kószó indítványa fölött csodálkozik és támogat egy olyan indítványt, amely a legkisebb egzisztenciákat is sújtaná, ö Kószó indítványát tartja a leghelyesebbnek, mert ez progresszív. Most az is kiderül, hogy milyen kár volt annak idején a telekértékemelkedési adót be nem hozni a közgyűlésbe, mert annak jövedelméből fedezni lehetne a ruhasegélyt. A telekértékadót azért szavazták le, mert az csak a telektulajdonosok fizették volna, most ugyanazzal a logikával le akarják szavazni Kószó indítványát azért, mert azt csak a gazdagok fizetnék. Hát ki fizessen, ha nem azok, akik a háború alatt vagyonosodtak, vagy annak dacára megtarthatták vagyonukat. A munkás, a hivatalnok a háborúnak csak a terheit viselte, tehát csak természetes, hogv ezek ne fizessék az uj és átmeneti pótadót. Vékes Bertalan, Hoffer Jenő és Bokor Adolf felszólalása után Balogh Károly reflektált a felszólalásokra és kifejtette azokat az okokat, amelyek a tanácsot arra késztették, hogy pótadót hozzon javaslatba a ruhasegélyek költségeinek fedezésére. Megállapítja, Balogh, hogy a lelkészek, hitoktatók és nyugdijasok a miniszteri rendelet értelmében határozottan ki vannak zárva a rühasegélybőll Ova inti a közgyűlést, hogv állást foglaljon a hitel mellett, mert ezt a miniszter ugy semi hagyja jóvá és a tisztviselők nem kaphatják meg a ruhasegélyt. Bár méltányolja Kószó István ama javaslatát, hogv csak azok fizessék a pótadót, akik legalább .300 korona egyenes állami adót fizetnek, mégsem tud hozzájárulni addig, arnig egy hold első osztályú föld után 27 korona az adó és a termelő tízezer koronákat keres vele. Hozzájárulna azon ban ahhoz, hogv azok fizessék ezt a pótadót, akik 100 koronánál magasabb egyenes állami adót fizetnek. Az azonnali kifizetés lehetőségének ut.iában áll a miniszteri rendelet, a mely a miniszternek tartja fenn a döntés fogát. A tanács azonban azon lesz. hogv a tisztviselők minél előbb megkapják a ruhasegélyt. Kószó István zárszó .jogán szólal fel es hozzájárul a 100 koronán felüliek pótadójá*