Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-18 / 162. szám

4 DMjMAJG Y AROÖSZAG Szeged, 1918. julius 18. ihoz, de ragaszkodik hczzá, hogv a lelkészek is kapjanak ruhasegélyt. Dr. Kelemen Béla főispán félnyolckor szavazás alá bocsátotta a kérdést és pedig apró részletekben. Az első kérdésre, hogv a nem szorosan vett közigazgatási tisztviselők ugyanolyan segélyt kapjanak-e, rNjnt a szorosan vettek, egyhangú igennel felelt a közgyűlés. A második kérdés az volt, hogv pótadóból íedeztesék-e a nihasegély. avagv kölcsönből? Húsz igeit szavazattal busz némi állt szemben, mire a főispán döntött a 12 százalékos pótadó mellett. A harmadik kérdés az volt, hogv azok fizessék-e a pótadót, akik 100 koronán felüli egyenes állami adót fizetnek, avagyi mindenki. A közgyűlés 22 szavazattal 13 ellen kimondotta, hogy mindenki fizesse. Kószó ama inditványát. hogy a lelkészek is kapjanak ruhasegélyt, nem fogadta el a közgyűlés. Az utolsó szavazás a birtokon kiviili felebbezés. vagyis az azonnali kifizetés fölött volt, de ezt a közgyűlés elvetette. Szavazás után az elnöklő főispán a tanácskozást berekesztette és folytatását csütörtök délután 5 órára halasztotta. Igenis a nőkről nélkülük kell dönteni, inert ők maguk nem lennének képesek erre. Ezután Csemez István szólalt fel. A nők választójoga ellen nyilatkozott. Sim ont sít s Elemér ezután délután kettőkor délután 4 óráig felfüggesztette az ülést. ( A délutáni ülés.) Délután 4 órakor Szász Károly nyitotta meg az ülést. Balogh Jenő u,i 3-ik szakaszt javasol, amelyben felsorolja, hogy kiknek kivan választójogot adni. Lakács György ugyancsak módosítást ajánl, majd gróf Aruirássy Gyula szólal fel. A nőkről beszél, akiknek a parlamentben nincs képviseletük, pedig erre feltétlenül szükségük van. Támogatja a miniszterelnök álláspontját, aki azt mondta, hogy nem a nőknek, hanem a parlamentnek van szüksége a nők választójogára. A politikai irányt a nők választójoga nem fogja megváltoztatni, mert a nők szavazatai itteg fognak oszlani. Az esetben, ha a Ház elvetné a miniszterelnök javaslatát, javasolja, hogy a nők válsztójoga külön törvényben szabályoz tassék és a miniszterelnök utasíttassák, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot még 1918-ban terjessze a Ház elé. Öt perc szünet után Wekerle miniszterelnök szólal fel. Kijelenti, hogy nem akar polemizálni az egyes szónokokkal, csatos álláspontját kívánja körvonalozni a szavazás előtt. Javaslatában oly formát választott, a mely elfogadásra számithat. Azért tette azt a javaslatot, mert ha nem volna minden megvalósitható, vigyünk keresztül annyit, a mennyi megvalósitható. A javaslatban a hadi özvegyek bent voltak, de ő mellőzte azért, mert egyrészt úgysem fogadták volna el, másrészt a hadiözvegyek jogaimé idővel meg szűnt volna. Azért ellenzi a feleségek választójogát, mert az tulajdonképen pluralitás lenne. Lukács javaslata mellé áll épugy, mint Vázsonyi javaslata mellé. Giessweiit Sándor felhívja a képviselőházat arra. hogy a szavazásnál ne a választójog mellett szenvedélyesen korteskedő nőket lássák, hanem idézzék fel édesanyjuk alakját és ne féljenek attól, hogy a választójog a családi életet meg fogja zavarni. A miniszterelnök javaslatát elfogadásra ajánlja. (A szavazás.) Ezután megkezdődött a szavazás. A miniszterelnök javaslatát 161 szavazattal 96 ellenében elvetették, úgyszintén a 11 beadott módosítást is. Andrássy javaslata felett névszerinti szavazást kértek, amit az elnök elrendelt. A szavazás eredménye, hogy 156 szóval 96 ellenében elvetették Andrássy inditványát. Elnök ezután a vitát berekeszti. Csütörtökön folytatják a 3. szakasz tárgyalását. Sntt! Cütörtökön Mim ! lép fel először. ,ra«iiI«.,a,s<ic>aii9Iaamaaulliglli,IlllllsI<I>,>)I:I»,<i,)ltl!.I«ail«>I.>IHig<ialIIU»Hl Nem szavazták meg a nők választójogát. — Interpellációk. — Wekerle a salzburgi tárgyalásokról és a békéről. — A bírák, ügyészek 1800, a jegyzők 400 korona rendkívüli pótlékot kapnak. — A képviselőház ülése. — (Budapesti tudósítónk teleiojijelentése.) A képviselőház szerdai ütését háromnegyedtizenegykor nyitotta meg Szász Károly elnök. 'Az elnöki előterjesztések során bejelentette, hogy Návay Lajos egészségi 'állapotára való tekintettel négy heti szabadságot kér. A Ház megadta a szabadságot. Bemutatta az elnök Pálfy Józsefnek, Szeged első kerülete képviselőjének levelét, amelyben bejelenti, hogy a Szeged váfosnál viselt árvaszéki elnöki állásból folyó összeférhetetlenségi helyzetét megszüntette. Bejelentette végül, hogv ifjabb Ugrón Ákos oláhfalusi képviselő mandátuma ellen panaszt emelték. Nagy Vince sürgős interpelláció előterjesztésére kért engedélyt az igazs&giigymtniszterhez és a pénzügyminiszterhez a birák és ügyészek státusrendezéséről és külön pótlék engedélyezésétől. Az elnök megadta az engedélyt az interpelláció előterjesztésére. >A békeszerződések.) Wekerle Sándor miniszterelnök beterjeszti az Oroszországgal. Finnországgal és Romániával kötött békeszerződésekről és az ezzel kapcsolatos különböző pótszerződések | becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Indítványozza, hogy az Oroszországgal és Finnországgal kötött békeszerződést együttesen tárgyalja le az igazságügyi és közgazdasági bizottság, a Romániával kötött békeszerződést pedig szintén együttesen tárgyalja az igazságügyi, közgazdasági és közlekedésügyi bizottság. A Ház az indítvány értelmében határoz. {A pénzügyminiszter törvényjavaslatai.) Popovics Sándor pénzügyminiszter hat törvényjavaslatot terjesztett be és pedig a Magyar Földhitelintézet által engedélyezett vízszabályozási és talaj-iavitási köiesönről, egy másik törvényjavaslatot a szénadóról, továbbá a sójövedékre vonatkozó rendeletek és vámok megváltoztatásáról, az OsztrákMagyar Bank által fizetendő hadinyereségadórol, a valutaalap javadalmazásáról és a közszolgálati alkalmazottak és nyugdijasok fizetését terhelő tartozások rendezéséről. (Éljenzés). végül pedig a Pénzintézeti Központra vonatkozó 1916. évi XII. t.-c. egyes rendelkezéseinek a módosításairól. Vita a nők választójogáról. Ezután áttértek a napirendre, a nők választójogának tárgyalására. Szabó István (nagyatádi): Félreértett szavainak helyreigazítása cimén szólal fel. Pénteken tartott beszédének egyes résziete.t — mondja — Wekerle miniszterelnök és gróf KárOiyi Mihály félremagyarázták. Felolvassa a miniszterelnök beszédének reá vonatkozó beszédét, amely igv hangzik: „Mindenkinek joga van felháborodni a inegpuKkadásig..." Lenyes László: Parlamenti tilus! Szubó István: ... „És csodálkozhatik a szájtátásig, de nem isineri el azt a jogot, hogy egyoldalú osztályérdeket toljanak előtérbe és nincsen joga (Szabó Istvánnak) a falu nevében beszélni." Kinek van joga a LfUi nevében beszélni, ha nem neki? Kim Béla: A bankároknak, akik kiveszik ' a földet a nép lába alól. Szabó István hosszas polémiába bocsátkozik, mire az elnök figyelmezteti, hogy csak helyreigazíthatja a szavait, ujabb polémiát azonban nem kezdhet. Ha igy beszélt volna ő, ahogyan a miniszterelnök beszélt, azt mondták volna rá, hogv igv csak egv paraszt beszélhet. Tiltakozik ez ellen az útszéli hang ellen. :Örgróf Pallavicmi Györgv gróf Bethlen István múltkori felszólalásának reá vonatkozó részére reflektál. Béla Henrik kifejti, hogy a nők munkáját sem erkölcsileg, sem anyagilag nem értékelik. Ezen változtatni kell és már ezért is liive 'a ttok választójogának. ' Béla Henrik után Meskó Zoltán szólalt fel. Elismeri a női munka érdemeit, de he'yteieniti, hogy a nőket igazi hivatásuktól eltávolítsák. Ellene van a HŐK vá asztő.i agának és azt nem is fogja megszavazni. Ezután Vázsonyi VFmos szólal tel. A nős választójogáról szolra kücet:tette, hogy a női nemben való születés nem ehet akadálya annak, hogy a nő a legfontosabb közjogi funkciót,' az uralkodást te'ies t:>e. Viktória angc' királyné évtizedekig ura k • io.i és nem rosszul. Tiltakozik a konzerv.) over; amaz állítása ellen/mintha a nők nagy része nem akarná a nők választójogát. A miniszterelnök javaslata a nők választójogáról osztály választójogot statuál. A legnagyobb felháborodássá! utasitja vissza azt az insz>nuáe:óí, m'ntha őt a választóreform megalkotásánál más szempontok vezették vona. mint a demokrácia és a nemzet érdeke. Követeli a nők választójogának oly értelemben való megadását, ahogy javaslatában ő kontemplálta. Csodálja, hogy- a mai viszonvoií közöd vannak nök, akik ráérnek a választójogért harcot csinálni. Ma nem az a nő helyzete a társadalomban, mint volt 20 évvel eze'őtr. A háborút sem tudtuk volna folyimni a nők munkája nélkül. Visszautasítja Meskó Zoltán insz miációját, hogv őt felekezeti szempontok i rányitották . Landauer Béla félreértett szavait magyarázza helyre, majd Lakatos Gyula szótál fel. Kijelenti, hogy elvi kifogást már nem lehet tenni a nők választójoga e'len is eóbbfltóbb meglesz a nők választójoga. -\ m.msztereinÖk javaslatát elfogadja. Hegedűs Kaimán ellene van a nők választójogának, mert a nők olv féktelenül izgatnak, hogv azt már nem lehet tűrni. Cáfolja Vázsonyi érvén. A nők munkáját elismeri, de ez ntas kérdés. ! Barula! idomított kutyáival és majmaival a Eiliífisi lalirílao.