Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-12 / 109. szám

miMmk'AMit&zÉb I H I Hím.... -- , szeged, 191*. május m és rajztanítás tanterve is uj csapásokon halad. A testgyakorlás tanterve gazdagsá­gával és sokoldalúságával tűnik ki. Uj tan­tárgy a kézimunka. A tantervi óraszám "a törvényben előirt óraszámot meghaladja, de ez az indokolás szerint nem volt elkerülhető. Az uj tanterv — tekintettel a mostani rendkívüli állapotok­ra — és azokra a nehézségekre, amelyek az uj tankönyvek előállításából eredhetnek, év­ről-évre egy-egy osztállyal lép életbe. Az első osztályban tehát az 1918—19. tanévben már az ui tanterv szerint kezdődik a taní­tás. •b<va»aaaaeaaaa«ite«aaa*aasse«««aaa*aacabeaaaca8s8a«s# Emeljék fel a városi átiratási illetéket. — 150.000 korona jövedelem-többletet jelentene a városnak évente. — (Saját tudósítónktól.) Néhány nappal ez­előtt történt, hogy a város jogügyi és pénz­ügyi bizottsága egyiittas üléséit napirendi"® tért Bokor Adolfnak a telekértéíkadó beho­zatala ügyében tett indítványa fölött, amely évi 900,000 korona jövedelmet jelentett vol­na a városnak. Történt ez éppen akkor, ami­dőn a város háztartása már csaknem össze­roppant a háborús terhek sulva alatt, akkor, amikor napról-napra uj .jövedelmi fioarásira volna szüksége a városnak és milliós uj lei­adások állnak közvetlenül küszöbön. Az in­dokolás — mint ismeretes — az voít, hogy az uj adónem nem igazságos, mert a város­nak csak egy társadalmi osztályát sújtja, « telektulajdoniosakat, mig a többi polgár adó­zatlan marad. Akkor határozták el azt a mély bölcsességre valló dolgot, hogv inkább a pótadót fogják a közgyűlés utján fölernel­tetni. Mindezeket abból az alkalomból kell föl­eleveníteni, hogy Balogh Károly pérwsügyi ta­nácsos mérlegeiive a város anyagi helyzetét, ujabb pénzügyi természetű javaslatot ter­jesztett szombaton a város tanácsa elé. A javaslat egyébként teljes egészében itt kö­vetkezik : . 1 , ! , i: — A város háztartása a háboríts élet alatt olv nagy miértékben terheltetett meg, hogy a rendelkezésre álló bevétellekből inár nem lehet fedezni a halaszthatatlan kiadá­sokat. Nemcsak uj jövedelmi forrásokat kéli teremtenünk, hanem a meglevő jövedelmein­ket is kell fokoznunk, mert másként a pótadó felemelése kikerülhetetlen. A meglevő jöve­delmek közül fokozhatónak tartom a városi átiratási dijakból eredő bevételeket olv mó­don, ha az eddig megállapitott egyszázalé­kos kivetési kulcsot fél százalékkal fe'emel­jüik, illetőleg a szabályrendeletet ennek meg­felelőleg módosítjuk. Ezzel a létminimumot nem érintjük, a termelést nem sujtjuk, mert az ingatlant vásárló tőkeerős osztályt terhel­jük meg, vagy azokat, akik örökség vagy ajándékozás utján jutnak ujabb ingatl'anva­gyonhoz. Más törvényhatóságok a jövedelem sza­porításnak ezt a módját a háború alatt be­hozták. A legutóbbi hónapokban Nagyvárad város törvényihatóságának hagyta jóvá a belügyminiszter a városi átiratási illetéknek fél százalékkal való felemelését. Megjegy­zem, hogv Nagyvárad egy százalékkal emel­te a kivetési kulcsot, azonban a miniszter csak fél százalékot engedélyezett. Javaslatom az, hogy a szabályrendelet módosítása a május havi közgyűlés elé ter­jesztessék. A városnak ez a módosítás mint­egy évi 150,000 korona jövedelem-többletet Ismét van tehát egy indítvány, amely fö­lött 'a közgyűlés bölcsessége napirendre tér­het. Ha őszül a haja használja a Fiára hajvizet, tttó ' adja a hai­eredeti színét. Kis iiveg 3 kor. 50 f. nagy üveg 7 IbSfiafS BRaCSlií sflsaay cuéaifszepiaraáaa üzáihenal-tip 12. TELEFON : 11-85, Korzó Mozi R.-T. Igazgató: |TE™ VASS SÁNDOR." 1 ö3­••• Május 12-én vasárnap. Két nagy sláger. regényes színjáték 4 felvonásban. Főszerebben Mia May. Az énekkiséretet ba'ász LiÜy budapesti hangversenyénekesnő látja el. vígjáték 3 felvonásban. Rendes helyárak. Előadások pénteken és szombaton 5, 7 és 9. Vasárnap 2, fél 4, 5, 7 és 9 órakor. URANIA jflagy. Tudományos Színház naisti t • Vasárnap május 12-én. A Star-filmgyár legújabb remeke. f tfiz dráma 4 felvonásban. Irta: Pakots József. Személyek: Sehulz Tibor, festő .... Túrán Gusztáv Roffner, bankár .... Kornay Richárd Rolfnesné Peterdy Klára Mari • Hollay Camilla. Előadások d. u. pontosan 5., 7. és 9 órakor, vasárnap d. u. 2 órától kezdve, jegyek előre vá­lthatók d. u. 3 órától kezdve, vasárnap d. u. fél 2-től. kezdve. és más értékpapírokat :-: vesz és elad a :-: SZEGEDI NÉPBANK Kossuth Lajos-sugérut 13 Beszélgessünk. A fahonvéd: Az újságok arról irnak, hogy rövidesen megindul a Hindenburg döntő of­fenzívája. Nem kell a harctérre menni, hogy az ember lássa a nagy offenzívát. Itthon már megindult a legszélesebb vonalon. Én: Az emelési offenzíva. Az emberek szótárában már nincs is más szó, csak az eme­lés. És aki emel, az bírja még mindannál, csak a szegény osztály roskadozik már rég az emelés súlya alatt. A fahanvéd: És soha annyi leleményes­ség, mint ezekben a véresen nehéz napokban. Minden portékának megvan a nyomtatéka. Dohányt ha adnak, hüvellyel adnak, cipőpert­lit fény mázzal, fogport kefével, vagy megfor­dítva, fésűt loknival és púdert vazelinnal. Én: Még a szerelemnek is van nyomtaté­ka. A fahonvéd: Annak van csak! Hiszea nincsen rózsa tövis nélkül, Ámbár már rózsa sincsen, csak tövise. Én: De azért hajrá a tánc! Uccu ma, nem lesz holnap soha! A fahonvéd: És fenékig ürítjük az élveze­tek habzó italát. És minden annál kapósabb, minél drágább. Én: A „drága" is akkor kívánatos, ha drá­ga. A felszínes dolgok után törtetnék az em­berek, akik nem tudják a tiszta búzát megkü­lönböztetni a konkolytól. A fahonvéd: Nagy kabaré az egész világ, amelynek nincs most nézője, csak közremű­ködője. Én: Péntek este ste volt, mert nem volt, aki kabarézzon. A fahonvéd: A jó vidék várhat. Ha meg nem akar várni, oda mehet, ahol a part sza­Kitünő hdzikoszt, frissen csapolt sör, kitűnő borok kaghíjtó. < Szívás pártfogást kér a_tulajdonos. Én: Arra vagyok csak kíváncsi, hogy en­nek a naivan jó vidéki közömségnek mikor szakad el a türelme? fahonvéd: Türelem rózsát terem. És amire hiába várunk pénteken, megkapjuk szombatom. Sosie volt jó az a nagy sietség. Én: Amondó vagyok magam is. És ha megakarom tudni, hogy az italos ember érin­tetlenül hagyta-e a boros üveget, nem arra vagyok kíváncsi, hogy hozzányúl t-e az üveg­hez, de hogy hiányzik-e belőle az ital? A fahonvéd: Vagy hogy ki ivott belőle? Mert most sok a szomjas ember. Ki erre, ki ineg arra szomjas. Van aki a tejet szomjazza. Én: Bolond ember, aki arra szomjas, ami nincs. A fahonvéd: Mielőtt az Isten a viüágot megteremtette, semmi sem volt és most sok minden van. Lám, a városnak sincsenek még tyúkjai és csirkéi, de óljai már vannak. Én: (De azért a város nem szűkölködik tyu kokban és csirkékben. Ez a kettő, ami nine* és mégis van. A fahonvéd: És lesz, amíg a világ végi lesz. Én: Szentek azonban már nem lesznek, csak voltak. Teszem azt, a fagyos szentek. A fahonvéd: Szentségtörés lenne, ha a zöl­dé lő életben kárt tennének. Ámbár szentek most is vannak, akiknek szintén maguk felé hajlik a kezük. Én: Néha másfelé is, de csak azért, hogj§ meleg szentnek higyjék őket. A fahonvéd: Május hónapját járjuk, a nyár közeledését- érezzük, de bár ugyancsak siií a nap az égről, még sem lehet meleg mert Erzsébetünk szobra még mindig a téli gulibá* ból néz szét merengve a Stefánián, Én: Téli álmukat aludhatják azok, akik­nek már ébren kellene lenniük. A fahonvéd: Vannak itt so'kan, akik mini a négy évszakban alusznak és akik azt se tud­ják, hogy lehet borsón is szépet álmodéi . . «

Next

/
Oldalképek
Tartalom