Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-08 / 105. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAőt. A szerkesztőség telefonja: 305. I . ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3,— K. Egye* szám ára I4 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED KARAsZ-UTCA 9. SZÁM. A k<a<lóhiv_tai telefonja: 81. zeged, 1318. ViL évfolyam. 105 szám. Szerda május 8 Végre. A negyvenuyolcas alkotmánypárt kedd «sti értekezletén végre megkezdődött az összegabalyított magyar politikai élet kibogozása. Ez természetesen még távolról sem jelenti azt, hogy sikerült nyugalmasabb vizekre kijutni. Lehet, hogy kemény és elszánt harcok következnek. De most jönni kell ezeknek a harcoknak és meg kell vivni őket, ha egyáltalán sor kerül komoly küzdelemre a választójog körül. Több mint egy éve hisszük, hogy a parlament két tábora leszámolásra áll szemben egymással. Az izgalmas megbirkózást nem a kényelmes néző feszült figyelmével, hanem a résztvenni készülő és kényszerült idegességével várfuk. Mindig csalódtunk, valahányszor azt irtnk, hogy ütött a leszámolás órája. Mindig találtak valamilyen formulát, okot, vagy jogcímet, amellyel a döntés idejét kitolhatták. Nem készült el a választójogi reform és nem készülhettek el azok az egyéb nagy reformok, amelyekre a háborús veszteségtől sújtott ország társadalmának, kulturális és gazdasági életének égetően szüksége volt. A találgatásoknak, amelyek Wekerle ujabb királyi megbizatása körül rajzottak, végre vége szakadt. A miniszterelnök beszéde, amelyet pártjában, a 48-as alkotmánypártban kedden tartott, semmi kétséget sem hagy fenn az uj kormány választójogi programmjáról. Ez a programm megegyezéses, minden kétséget kizáróan megegyezéses. A kormány, mely ezzel a prog-rammal jön, a választójogi törvény megalkotása mellett a megegyezés fogadalmát is hozza. Tagjai között nincs egy sem a széleskörű jogbiterjesztósnek a legelső sorokba állt zászlóvivői közül. Nem lesz szükség tehát hivatalos cáfolatokra, mert a sajtó nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy ellentétet legyen kénytelen megállapítani a kormány tagjai között ép abban a kérdésben, amelynek megoldására vállalkoztak. Ugyanígy tisztul a helyzet, a kormánypártbaj:!, ebben a kezdettől fogva egészen furcsa és sok ellentéttől robbanó, mesterséges alakulásban. A keddi értekezleten megindult e tisztulás egészséges folyamata. Egészen mindegy, kik maradnak a pártban, kik válnak ki belőle, vagy felbomlik-e alkotó részeire ez a választójogra alapított, de választójogot nem hozott párt. Csak az lenne baj, parlamentre és nemzetre végzetes baj, ha sikerülne valami érdekeinket, és érzéseinket megcsúfoló formulával újból összetoldozni ezt a pártot, amely a keddi szavazásnál két majd egyenlő — táborra szakadt. Wekerle uj politikai vállalkozásinak tehát eddig is megvan az az üdvös f/edménye, hogy tisztulni'kezd a politikai láthatár. Egészen mellékes, hogy mutatkozik-e Vihar is rajta. Ha el kell jönni e tisztító viharnak, mert nélküle nem lesz rend, jöjjön minél előbb. Most látunk legalább kitűzött célt, uyilt állásfoglalást, hallunk határozott véleményt, A nemzet nem szorul találgatásra. Tudja, mit akar az egyik tábor, mit a inasig. Tudj'a, ki melyik táborba tartozik. Most tud dönteni is, ka. sor kerül rá. Bizonyára habozás nélkül és a nélkül, hogy tévedésnek eshetne áldozatul, .[Végre! : Wekerle lényeges változtatásokat tett a választójogi javaslaton. — A míniszlerdnök beszéde a megegyezés érdekében a 48-as alkoimánypártban. — A párt többsége Wekerle mellett foglalt állást, (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) A!z alkotmánypárt keddi ülésén Wekerft miniszterelnök nagy érdeklődés közben fejtette ki programját. Utána Vázsonyi Vilmos igazságügyminiszter szólalt fel, hogy megtegye észrevételeit azokra- a választójogi módosításokra, amelyeket az uj Wekerlekormány hoz. Zboray Miklós ellenjavaslatot adott be, mely a Vázsonyi-féle választójog válíőzatlan keresztülvitelére irányult és a mely a kormány ellen foglalt állást. Gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert felszólalása után feszült érdeklődés közben került szavazásra a sor. Végül is 46 szóval 43 ellenében a többség Wekerle mellett foglalt állást. Budapest, május .7. A 48-as alkotmánypárt kedden délután 6 órakor Székely Ferenc elnöklésével értekezletet tartott. Az elnök bejelentette, hogy a király Wekerle Sándort bizta meg kormányalakítással. Az értekezletet a miniszterelnök kívánságára hivták egybe, hogy alkalmat adjanak programja kifejtésére. Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök szólásra jelentkezett s a következőket mondta: — A választójogi törvényjavaslaton két lényeges változtatás történt. Az első szakaszba felvétetett az állandó lakóhely; a második paragrafus azt a változtatást szenvedi, hogy választójogosultsággai bir az, ak! négy elemit végzett és magyarul tud, vagy pedig aki hat elemit végzett. Változatlanul marad a 2. pont, amely a 10 koronás adócenzust állapítja meg, továbbá a 3., amely iparengedély vagy iparigazolvány alapján ipartiizökre, kereskedelmet folytatókra vonatkozik. Ide én beleszúrtam, — mondotta Wekerle — hogy aki legalább fél éven át ipart üz. Változatlan az 5. pont is, ahol érintetlenül marad az ipari munkások választójoga. A másik nagy eltérés a Károly-kereszteseknél van. A kiskorú Károly-keresztesek azon feltétel alapján kapják meg a választó jogot, ha megfelelnek az általános kellékeknek. Ez kiegészítést nyer azzal, hogy akkor is választójoggal bírnak, ha csak irni-olvasni tudnak, de írni-olvasni tudás mellett kisegítő családtagok. A nagykorú Károly-keresztesek ellenben csak az esetben bírnak választójoggal, ha különben is megfelelnek az általános kellékeknek. Elismeri, ha a megszorításokkal a választók száma apad, ha nem is annyira, mint egyes feltevések túlzott számban mutatják. De nem fektetek túlságos suiyt erre a számításra, mert hiszen én nem adom fel álláspontomat, csak elhalasztom annak teljes érvényrejuttatását. (Élénk helyeslés.) — A felfogásbeli különbség e tekintetben az, hogy én helyesebbnek tartom, ha a valamivel szűkebb mértéket azonnal megalkotjuk, mint a nagy kérdéshez képest elenyésző különbség miatt a reform megoldását elodázzuk. — Az átdolgozott javaslat szerint az irni olvasni tudóknak általában 92 százaléka, a magyarul tudóknak 97 százaléka jut választójoghoz és ami, azt hiszem, mindanynyiunkra nézve szerfölött döntö befolyással bir: a magyarság százaléka lényegesen javul. Az eredeti javaslat szerint a magyar1 elem 61.7% lett volna képviselve, a módosított javaslat 65.1%-ával szemben, tehát a magyarul tudók százaléka 3.4%-kai javul. A német nyelvű választók ugyan veszíteni fognak 0.1%-kai, ellenben Erdélyben a ma-? gyarság aránya az eredeti javaslattal szemben 48.9%-ról 53.6%-ra emelkedik. Az ottani és az erdélyi német nyelvű választók száma 15.1%-ról 16.2%-ra emelkedik, mig az oláh nyelvűek 36helyett csak 26.6%kai lesznek képviselve. Ezután kifejti, hogy a megegyezés és megértés politikáját követi. Erre utalnak bel- és külpolitikai kérdésekkel összefüggő vitális érdekeink. Nagy érdekeinket veszélyeztetjük, ha a mai szenvedélyes és egész közfelfogásunkat uraló küzdelmeinket nem váltja fel a rendszeres, folytonos, hatványozott tevékenység. Meggyőződése az, hogy az ország nagy része, az egész közvélemény kívánja, hogy mielőbb térjünk át a munka és cselekvés terére. Ezután hangsúlyozza, hogy minden izében változatlanul fentartja azt a programot, amelynek alapján a 48-as alkotmánypárt egyesült. — Sajnálatosnak tartanám, mondotta végiil — ha kisebb jelentőségű kérdésben