Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-16 / 112. szám

Szeged, 1918 imájus 16. imíMA GY AJiOBfciZ vu a R városi közgyűlés a tisztviselőkéri (Saját- tudósiiónjdól.) A szerdai közgyű­lés tárgysorozatának legfontosabb részé; képezte az a döntés, amely a tanárok hely­zetének megjavításáról és a tisztviselők meg­jutalmazásáról szólt. Ezzel itt külön foglal­kozunk. A legutóbbi városi közgyűlés elhatároz­ta. ihogy a városi iskoláknál alkalmazott óraadó tanárok óradijait mérsékelten föl­emeli, még pedig ez év januárjáig vissza­menőleg. A határozatot a város hatósága fölterjesztette jóváhagyás végett .a belügy­miniszterihez, üc eddig nem jő t meg i jóvá­hagyás. Dr. Tir.clU Sándor másod'k indít­ványában rnosv azt kérte, a közgyűlés hatá­rozza el, hogy a fölemelt óradijakat még a .miniszter iévahagyása előtt kifizeti a taná­roknak. A tanács napirendretérést javasol: az ir.d'tvány fölött, mert a törvény rende!­; ezései szerint miniszteri jóváhagyás előtt a fölemelt fizetéseket még előleg alakjában sem lehet folyósítani. Dr. Toneili Sándor tiszteli a törvény;, de épen olyan veszedelmesnek tartja az or­szágra nézve a korgó gyomrú, lyukas ciorjü tanerőket is. A tanárok nem azért kérték az óradijak javítását, hogy majd kapjanak na­gyobb összeget, hanem azért, mert most van ra szükségük, Kormányos Benő közbeszól valamit. Elnök: (Csönget.) Kérem Kormányos bi­zottsági tar urat, ne zavarja az előadót. Kormányos: Muszáj, mert igaza var.. Dr. Tonelli Sándor azt javasalja, adják ki a fölemeli és tényleges óradijak közötti különbséget előlegképpen a tanároknak és tanítóknak. Dr. Gaal Endre előadó a tanács nevé­ben kijelenti, hogy a tanács ragaszkodik ál­láspontjához. Elnök ezután szavazásra teszi föl a Kér­dést. Kérdi, kih fogadják el a tanácsi javas­tatot. * Wimmer Fülöp: Egy lélek sem. Dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész: De igen. En! Fölkiált ások: Persze, a törvény! A közgyűlés egy szavazat ellenében egyhangúlag elfogadta Tonelli indítványát. Fenyvessy Jenő hasonló természetű in­dítványt tett. Azt kérte, határozza el a köz­gyűlés, hogy a városi iskolákban alkalma­zott hitoktatók 40 koronáról nyolcvanra föl­emelt óradiját még a miniszter jóváhagyása előtt kifizetteti a nehéz megélhetési viszo­nyokra való tekintettel. A tanács a törvény­be ütköző inditvány fölött itt is napirendre­térést javasolt. Fenyvessv Jenő fölszólalása után. aki indokolta indítványát, a közgyűlés ugyan­csak egy szavazat ellenében (a főügyész) egyhangúlag elfogadta az indítványt. Dr. Krausz József törvényhatósági bi­zottsági tag tudvalevőleg a hatósági holiojfe előtti ánioAgás megszüntetésére nézve tett inditványt. A tanács azzal a javaslattal terjesztette az in­ditványt a közgyűlés elé, hogy adja ki a közgyűlés azt a közélelmezési hivatalnak az­zal. hogv az ott lefektetett elvek alapján igyekezzék a mutatkozó bajokat orvosolni. Dr. Krausz hosszasan indokolja indít­ványát. Egy ember zsírral és szalonnával való ellátása átlag négv percbe kerül a ható­sági elárusítóhelyeken. A háború negyedik évében elvárhatunk annyit, hogv mindenki napokig tartó ácsorgás nélkül juthasson hoz­zá ahhoz, ami neki jog szerint jár. Kéri in­dítványa elfogadását azzal, hogv a közélel­mezési hivatal vezetője tartozik a tett intéz­kedésekről a Jövő havi közgyűlésnek jelen­tést tenni. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester szerint erre nincs szükség, miután úgyis mindenki látja az eredményt. Krausz erre pótinditványát visszavonja. A közgyűlés ez­után a tanácsi javaslatot egyhangúlag elfo­gadta. : Dr. Lippu.v Lajos indítványát TaSchter Endre főjegyző ismertette. Lippav tudva­levőleg a katonai ügyosztály tisztviselőinek és alkalmazottainak jutalmazására tett in­dítványt. 8000 koronának arányos elosztá­sát kívánja az ott alkalmazott tisztviselők és kezelőszemélyzet között a példás mun­káért. A tanács az indítvánnyal szemben azt találja, hogy egy ügyosztály jutalma­zását a jutalmazásra érdemes tisztviselői kar sérelme nélkül elintézni nem lehet. Ez­ért utasítást kér a tanács a közgyűléstől arra. hogv készítse el az összes, jutalmazás­ra érdemes tisztviselők névjegyzékét és te­gyen mindenkinek jutalmazására konkrét javaslatot a legközelebbi közgyűlésnek. A. tanács ennek a kérdésnek elintézését a polgármesternek ebben a tárgyban tartott legutóbbi közgyűlési beszédének keretei kö­zött kívánja megvalósítani. Lippay Lajos nem fogadja el a tanács javaslatát. . Egyszerre nehezebb megcsinálni a jutalmazásokat, mint részletekben. Legyen ez a több felvonásos jutalmazási munkának első föl vonása. Dr. Kormányos Benő a tanács javasla­tát fogadja el, de szigorú utasítást kell adni a tanácsnak arra. hogv a jövő havi közgyű­lésre már teljesen konkrét javaslatot tegyen a jutalmazásokra vonatkozólag a fedezeti alap kijelölésével. Dr. Fajka Lajos teljes egészében csatla­kozik Lippav Lajos indítványához a tanács javaslatával szemben. Ha a tanácsnak az az áíáspontja, amit most hangoztat, mért nem hozta be az ügyet a közélelmezési hivatal tisztviselőinek jutalmazásakor. Wimmer Fülöp ugv találja, hogy a ta­nács és közgyűlés egyetért abban, hogv nagy munkát végző tisztviselőit jutalmaznia ke'l. Csak a kivitelben • van különbség. A maga részéről a tanács javaslatával szemben dr. Lippav indítványát fogadja el és 'kéri a ta­nácsot. járuljon hozzá az indítványhoz. Dr. Végman Ferenc azt hiszi, senki sem hiszi róla. hogy ellenezné a tisztviselők meg­feszített nagy munkájának külön dijazását. De veszedelmes ezt a többi jutalmazásra érdemes tisztviselő ügyétőt elválasztani, mert elkeseredést szülhet. Az a konkrét ja­vaslata. a közgyűlés utasitsa a tanácsot, hogv a szeptemberi közgyűlés elé a tanács hozzon konkrét jvaslatot minden arra érde­mes tisztviselő jutalmazására. Dr. Tonelli Sándor azzal kivánia kiegé­szíteni dr. Végman indítványát, hogy ameny­nyiben a közgyűlés azt elfogadná, már most mondja ki azt is. hogv a tisztviselők tisztá­ját és a jutalmazás összegét előbb egv bi­zalmas szükkörü bizottsággal tárgyaltassa le. Taschler Endre főjegyző és Lippay La­jos ismételt fölszólalása után dr. Kormányos Benő kijelenti, hogy hozzájárul dr. Végman Ferenc indítványához. Dr. Végman indítvá­nyát egyébként a tanács is magáévá tette. A közgyűlés igv nagy többséggel elfogadta a tanácsi javaslatot. A szegedi piac túlkapásai. — Állandó piaci rendőrséget és polgári biztosságot kell szervezni. — (Saját tudósitónktÖL) A szegedi közön­rég régóta betege a piacnak. A közönség elsősorban persze a kofák e'llen zúgolódik, akik ma már, nem lévén semmii respektá­landó (erélyes hatósági intézkedés, olyan, árakat kérnek, amelyek meghaladják min­den józanság határát. Sajnos, az elharapó­zott áruzsorának részben a vásárló közön­rég szolgáltatja a tápot akkor, amikor egy­másra licitál. A licitációna'k pedig tápot ad az a körülmény, hogv a közönség nagv ré­sze teljesen tájékozatlan afelől, hogy a ter­melő. nagykereskedő, kiskereskedő vagy kofa tulajdonkép .miért mennyit kérhet, illet­ve követelhet. Az elmúlt télen, amikor a piac a csekély behozatal miatt bizonyos mértékben áru­hiányban szenvedett és az ármakszimálás az eladók kedvét a beszerzés, valamint a vá­rosba való beszállítás körii.1 befolyásolta, még indokolt volt, hogv az árak szabadon csaponghattak, azonban az ui gazdasági év előtt állunk, a hatóságnak elsőrendű, sürgős' kötelessége tehát a vásárló közönség érde­kében a zöldség, főzelék és gyümölcstermé­nyek legmagasabb árait szigorúan betart­hatni. Mivel pedig az uj termények fokoza­tosan mind nagyobb-nagyobb mennyiségben kerülnek forgalomba, az árak legcélszerűb­ben kéthetenként lennének megállapitandók. Ennek: az intézkedésnek meglenne az az üd­vös hatása, hogy a piacon ma tájékozatla­nul ődöngő közönség védelmi alapot is érez­ne maga mögött. Természetesen a legüdvö­sebb és a közönség érdekében az egyedüli hathatós védelmi intézkedés lenne az állan­dó piaci rendőrség megszervezése, amely eddig ugyan szomorú keretek között műkö­dött ugyan, azonban kis létszámánál fogva elenyésző csekély eredménnyel szolgálta az elérendő célt. A hatósági piaci rendőrséget azonban véleményünk szerint egy polgári szervezet­tel kellene kiegészíteni, illetve megerősíteni. Ezt a — nevezzük el polgári, piaci biztos­ságnak — legcélszerűbb és legcélravezetőbb lenne megszervezni a város ama intelligens polgáraiból, akiket a mai drágasági viszo­nyok. áruzsorák leginkább sújtanak és akik­nek leginkább áll érdekükben, hogy a tűrhe­tetlen piaci állapotok bizonyos törvényes korlátok közé szoríttassanak. A város eme polgárai a köztisztviselők, magántisztviselők, városi tisztviselőik, vasutasok, postások stb. lennének, akik a hatóság által piacbiztosi hatalommal ruháztatnának fel és működési jogkörük kiterjesztetnék az áraknak ugy az eladók, mint a vásárlók részéről való be tar­.tása és betartására, valamint az áruk minő­ségének megvizsgáltatására, esetleg elkobo­zására. Elvégre ha a megélhetés terén a terme­lők és elárusitók minden módot felhasznál­nak arra. hogy azt a saját részükre minél kellemesebbé biztosítsák, a fogyasztók is lé­tesíthetnek oly polgári szervezetet, amely a megélhetés terén a jogos érdekeket van /hi­vatva szolgálni. Természetes dolog, hogy az ügy komolysága és fontossága éppen a tisztviselők érdekében egy bizonyos erkölcsi akaraterőben való felfegyverkezettséget kö­vetel meg a piaobiztosságban részt venni óhajtóktól, mert a működésük nem kevés fáradságot fog megkövetelni, kellemesnek pedig egyáltalában nem lesz mondható. Azonban haszonnal fog járni okvetlenül. Rend lesz a szegedi piacon. És ha ez a rend­csinálás eleinte nehezen fog is menni, neirf lesz az baj. Az elárusítók hozzá fognak szok­ni épen' ugy. mint ahhoz, hogv ma már nent szabad a földön árulni. A piacbiztosság működési idejét arra az időre is ki kell terjeszteni, amikor a nagy­iban vásárlók is működnek. Ez.zel rnegaka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom