Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1918-05-16 / 112. szám
4 ÜBIMAGYAROS8ZÁG Szeged, 1918 inájus 16. dálvozást nyerne az. hogy a kofák, elárusítók áruikat azon a cimen, hogy el van adva, .iobfj árakért tartogassák. Véleményünk szerint a hatóság ármegállapitó intézkedését esak igy lehetne erednmimaanwa menyesen támogatni. A cél megérné a fáradságot. Az eszme nem uj, más városokban gyakorlatilag be is vált és ha a szegedi tisztviselők nem* idegenkednek tőle, elsősorban maguk veszik (hasznát a kivitelének. ••mmuaiimmminw Végei ért a májusi közgyűlés* (Saját tudósitónktói.) Szeged törvényhatósága szerdán délután négy órakor tartotta meg május havi közgyűlését nem nagy érdeklődés mellett. Nem volt ugyanis választás, nem volt tehát érdeklődés sem a tárgyak iránt. Akik a közgyűlésen megjelentek, nagyrészt az indítványok miatt jöttek, igy sikerölt összetoborozni 60—70 városatyát. Mikor az indítványoknak vége volt, eltűnt a városatyák legnagyobb része a teremből. A többi tárgyat igy gyorsan és lendületesebben tárgyalták, bár még ezután is akadtak elszánt vitázók, akik nem engedték a tárgyakat egyszerűen, minden szó nélkül elintézni. A közgyűlés lefolyásáról tudósításunk itt következik : A közgyűlést délután négy órakor nyitotta meg dr. Somogyi Szilvester polgármester. Közölte, hogy dr. Kelemen Béla főispán akadályoztatva van a közgyűlésen való megjelenésben, miután a közélelmezési miniszter meghívására Budapestre kellett utaznia, majd fölolvasta a belügyminiszter leiratát, melyben az arra érdemes városi tisztviselők kitüntetését hozza a belügyminiszter a város közönségének tudomására. Ezután Rack Lipót tb. tanácsnok fölolvasta a polgármester havi jelentését, melyet a közgyűlés tudomásul vett. Interpellációk hiányában következtek az indítványok. Dr. Tonelli Sándor kamarai titkár, törvényhatósági bizottsági tag indítványában egy gazdasági kamarának Szegeden való létesítéséért kiván közgyülésileg föliratot intézni a kormányhoz. Az indítványt a tanács teljes egészében magáévá tette, "azt elfogadásra ajánlja és kéri a közgyűlést, hogy a felirat szerkesztésével a város tanácsát bizza meg. Dr. Tonelli Sándor magára az indítványra, miután azt a tanács is magáévá tette, nem óhajt kitérni, csak az indítvány megtétele óta szerzett információit óhajtja közölni. E szerint a felállítandó gazdasági kamarák egyikét a kormány is Szegedre óhajtja helyezni. Viszont azonban azt hallja, hogy a kamara körzeti területét Csongrád megyén kivül JásznagykunSzolnok megyére akarják kiterjeszteni. Indítványozza, hogy a város hatósága járjon el a kormánynál olyan irányban, hogy a szegedi gazdasági kamara körzetét Jásznagykun-Szolnok megye helyett Csongrád, Csanád és Torontálmegyére terjesszék ki. Bokor Pál helyettes polgármester a tanács nevében kijelenti, hogy a tanács az indítvány módosításához hozzájárul. Dr. Gerle Imre hosszabb beszédben fejtegeti, hogy csak a háború akadályozta meg eddig is a mezőgazdasági kamarák létesítését. Hangsúlyozza annak fontosságát, de azt hiszi, hogy még korai erről tárgyalni. Dr. Tonelli János ismételt felszólalása után a közgyűlés egyhangnlag hozzájárult a tanács javaslatához. A belvárosi elemi iskola kiürítése. Sonilyődy István és társai indítványukban azt kérték, mondja ki a közgyűlés, hogy a belvárosi elemi iskolát, amelyben jelenleg a közélelmezési hivatal van elhelyezve, a fontos tanügyi érdekekre való tekintettel kiüríti és a közélelmezési hivatelnak máshol való elhelyezéséről gondoskodik. A tanács tudvalevőleg napirendrétérést javasolt az inditvány fölött, mert bármilyen fontos is a tanügyi érdek, a város közönségének zavartalan ellátása fontosabb. Kiürítés helyett inkább uj helyiségekről kellene a közélelmezési hivatal részére gondoskodni, mert a inai helyisége is szűk már. A cipőhivatal fölállítására egyáltalán nem juttat j helyet a mostani helyiség, Kővessy József hosszas beszédben festi í azt a kényelmetlen helyzetet, amelyben a belvárosi iskola van jelenleg, megfelelő helyiség híján. A mai helyzet már" tűrhetetlen. A közélelmezés szükséges voltát mindannyian elismerik az indítványozók is. Balogh Lajos szerint a közélelmezési hivatalnak megfelelő helysége akadna a javadalmi palotában, esetleg a Takarék és Hitel leégett házának első emeletén, vagy pedig a Tukacs-házban. Elfogadja az inditványt. Dr. Gaal Endre közli, hogy a belvárosi iskola helyiségében 13 terem van. Ez ma már kevés is a közélelmezési hivatal céljaira. A javadalmi palota kicsiny, a lakóknak pedig nem lehet fölmondani. Kéri a tanács javaslatának elfogadását. Balogh Károly hangsúlyozni kívánja, hogy elsősorban a közönség ellátását kell biztosítani. Az életet, mert élet nélkül nincs kultura, már pedig nem hiszi, hogy legyenek iskolába járó gyermekek, ha nem lesz ennivaló. A javadalmi palota egészében kicsiny a közélelmezés céljaira. A tanácsi javaslat elfogadását kéri, Szíjgyártó Albert szerint talán el lehetne helyezni a közélelmezési hivatalt a javadalmi hivatal palotájában. A tornatermet nem kellene kiüríteni, esetleg akadna más mód is a megoldásra. Azt kéri, tárgyalják meg ezt a kérdést érdeme szerint. Dr, Turcsányi Imre a szenvedő gyermekek és azok szülei nevében szólal föl. Bűzös antihigienikus helyiségben kénytelenek a gyermekek napjaikat eltölteni. Ez az állapot tényleg tűrhetetlen ; a tanácsnak gondoskodnia kell megfelelő helyiségről a közélelmezési hivatal számára. Dr. Gaál Endre ismételt fölszólalása után a közgyűlés 40 szóval 30 ellenében a tanács javaslatát fogadta el. Ezután a tanárok óradijának felemeléséről és a tisztviselők jutalmazásáról tanácskozott a közgyűlés, amiről külön cikk keretében számolunk be. Az egyetem . . . •Balogh [Lajos törvéoiyliátósági bizottsági tagnak az egyetemi propaganda-bizottság felállítására vonatkozó indítványa fölött tudvalevőleg szintén napi rendretérést Javasolt a tanács. Dr. Gaál Endre előadó szerint nem bizottság kell ahhoz, hogy a város célját elérhesse, hanem országos pártfogó. Ismerteti az egyetem megszerzéséért történt intézkedéseket és azok eredményeit, amelyek mind a tanárs álláspontját igazolják. Kéri a közgyűlést, fogadja el a tanács javaslatát. Balogh Lajos hangos részedben védte indítványát, amellyel szemben a közgyűlés egyhangúlag a tanács javaslatát fogadta el. t A köriratok során elsőnek Pestvármegye köriratát tárgyalták. Pestvármegye köriratát tárgyalták. Pestvármegye annak a fölterjesztésének támogatását kérte a várostól, amelyben a hadsereg leszerelésével fölösvgíssé vált élelmiszerkésslebek Magyarország és Ausztria között való ugyanolyan arányú szétosztását követeli, amilyen arányban azok összegyűltek. Wimmer Fülöpaztinditv ányozza, hogy a közgyűlés térjen a körirat fölött napirendre és helyezze azt irattárba. A hadsereg Készletei már elfogytak, de ami megmarad, azt az átmenetgazdasági minisztérium kebelérén alakult altruisztikus részvénytársaság fogja forgalombahozni. Pestvármegye ezt a határozatát még azelőtt hozta, mielőtt ez az intézkedés megtörtént volna. Dr. Tonelli Sándor hasonló szellemű fölszólalása után a közgyűlés elfogadta, Wimmer Fülöp javaslatát, amelyhez a tanács is hozzájárult. (Selmecbánya az elesett (hősök hátramaradottjai nyugdíj ügyének humánus és méltó módon való rendezését kérte a kormánytól, (Hódmezővásárhely pedig a sovány sertések rekvirálására vonatkozó rendelet visszavonására, illetve helyesbitásáre vonatkozólag foglalt állást. A föliratokat Szeged közgyűlés* hasonló szetjfemü fölterjesztésset támogatjrf. Wekerle miniszterelnök bemutatkozó leiratára a város tanácsa azt javasolta, mondja ki a közgyűlés, hogy a miniszterelnököt újból való kinevezése alkalmából üdvözli é* kormányát a szociális és népjóléti munkák terén mindenkor kész örömmel és mindé* rendelkezésére álló eszközzel támogatja. A közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. Következtek a tanácsi előterjesztések. Ezek során első volt a partfürdő ismeretes kérelme. A partfürdő-részvénytársasár tudvalevőleg azzal a kéréssel fordult a főkapitányhoz, engedje meg, hogy a stranddal szemben levő Kállay-ut 2. számú házat vetkőző és öltöző helyiségnek rendezhessék ré, illetőleg, hogy a fürdőzők fürdőkosztümbe* járhassanak a strand és a ház közötti úttesten, mivel a strandon kevés a kabin. A főkapitány ezt a kívánságot, mint ,a közerkölcsré és jóizlésbe ütközőt, elutasította, a partfürdí vezetőség most a közgyűléstől kérte a főkapitányi tilalom megváltoztatását, mig a tanács az elutasítást fentartani javasolta. Dr. Hollós Józsefet nem lepi meg a tanács javaslata, mert ebben a városban serni mi intézményt nem kezelnek olyan mostohán,. mint a fürdőket. Jött a széninség, elsősorban ,a fürdőt zárták be. ' A tanács most stílszerű önmagához. A tanács javaslatával szemben a kérelem teljesítését kéri, mert az egészségügyi szempontok miatt ma már tulteheti a város tanácsa magát ilyen prüdériákon. Dr. Konács József: Eöl kell szólalnia, mert meg kell világítania, hogy nincs itt semmi,, ami a prüdériát sértené. Utal Velencére, Abbáziára. Fejleszteni kellene a strandfürdőt ahelyett, hogy most tönkre akarják tenni. Wimmer Fülöp: Mindig azon volt, hogy nyugati kulturájuvá fej lesz t-esse ezt a várost Igenis, fejleszteni kell ezt az intézményt is, amely talán kicsi, de amelyet túlságos pridériákkal megfojtani még sem lehet. A közgyűlés nagy többsége elfögadta dr. Hollós József indítványát a tanács javaslatával szembe*. Kisebb ügyek. A tanács a báró Szurmay Sándor alapra tízezer koronás adományt szavazott meg. A közgyűlés a tanácsnak ezt a határozatát jóváhagyta. Dr. Gaal Endre kulturtanácsos a tanács megbízásából bejelentette a közgyűlésnek, hogy a kultuszkormány a tanfelügyelő javaslatára négy uj óvoda bérházban való megnyitását engedélyezte. A város az óvodák föntartásához néhány ezer koronával tartozik hozzájárulni. Mig ezt a tételt a város költségvetésileg tudja biztositsni, az uj kiadást a rendkívüli alapból kell fedezni. A közgyűlés a fanács javaslatához itt isc hozzájárult. A kereskedelmi tanonciskola felügyelőbizottsága tagjainak mandátuma lejárt. A tanács javasolta a régi tagok mandátumának meghoszszabbitását és az elhalálozásokkal megürüli mandátumokra megválasztani kérte Valihara Istvánt, Gál Kálmánt, Koós Elemért, Telbisz Györgyöt, Lendvay Sándort és ifj. Aigner Józsefet. A közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. A tanács javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy az iskolaszéki jegyző tiszteletdiját 50 százalékkal fölemeli. Ugyancsak fölemelték a viszonyoknak megfelelőleg a segédlelkészek háborús segélyét is. A rendkívüli alap .kimerült, a közgyűlés erre a célra 25.000 korona póthi elt engedélyezett. Néhány kisebb adminisztrációs jellegű tárgy letárgyalása után sor került