Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-03 / 76. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 0. SZAM. A szerkesztőség telefonja: 363. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 33.— K. négyedévre 8.­félévre . . 18.— K, egy hónapra 8.­azáta ái*a 14 fillér. K. K. Kiadóhivatal: SZEGED. KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonta: 31. évfiílysm 76 szárn. Czernin beszéde. Czernint teljes Joggal nevezheti majd békekülügyminlszterriek a történelem. Pdin­ti en cselekedete, minden beszéde a békáért van és ha rajta állna. ssak a borzalmas be­tegségnek •utóbaja! emlékeztetnének most már bennünket arra, hogy világháború volt. Sajnos, az általános béke ügye nem Czer­uinen múlik. Klasszikusan kitűnik ez mcsí tartott beszédének tartalmából is. De mint­ha legutóbbi nyilatkozatában kissé szigo­rúbb vonásokkal rajzolódnék le államférfiúi egyénisége. Magasan tartja még a béke olajágát, de nem ereszti el a kard marko­latát sem. Nyugat felé még szükség van erre. A dunai hűség, mondotta Czernin, nem kisebb, mint a német hűség. Czernin beszéde leleplezéssel is szol­gai. A szenzáció nem abban van, hogy Fran­ciaország Elzász-Lotharingia nélkül nem akar békét kötni. Ezt eddig is tudtuk. Az egyedül érdekes és számottevő Clémeneeau békefelhivása Czerninhez. Ez a felhívás, mint a következmények mutatták, nem volt őszinte, inkább tájékozódás kiváni lenni a | monarchia szövetségi hűségének irányá­ban. Mindegy: de legalább egy tekintet volt — ha sanda is — a béke felé Franciaország részéről. Nagy jelentősége van ennek is, ha meggondoljuk, hogy a hivatalos francia világ eddig teljesen elzárkózott a béke elől. Rettenetes, hogy Czernin válaszával Clemenceau nem érte be. Franciaországnak csak íe kellett volna mondania Elzászról, ami Németországé és nem is lehet á fran­ciáké. De hiszen Franciaország főképen El­zászért készült háborúra Németország el­len. Nem tud tehát lemondani róla, aniig mindent meg nem tett és kockáztatott El­zász birtokáért. A francia nemzeti büszke­ség és nagyság szimbóluma most már ez a német terület. Hátha mégis sikerül ezen a területen a francia lobogót kitűzni! Ezért indították meg a németek a nyugati offen­zívát, Magyarország és Ausztria szövetségi támogatásával, hogy a franciákat c remé­nyükből kiábrándítsák. Czernin — talán első izben — határo­zott szavakkal mutat rá erre. Balgáknak és megvetésre méltóknak mondja azokat, akik a békéért könyörögnek. Ezek meg­hosszabbítják a háborút, unert az ellenség győzelmi reményeit élesztik. De ugyanígy ártanak a béke ügyének az erőszakos an­neksízioiiisták is, mert önvédelemre tüzelik a gyengébbet. Nem ismerünk a régi Czernin haji r jár a, amidőn az erős kéz politikájúra hivatkozik a mindenáron békétakarók ellen. Czernin beszéde pozitívumokat hoz nyilvánosságra a román békéről. Bizonyos tehát, hogy meg lesz a sztratégiai határ­kiigazitás. Czernin védekezik az ellen, mint­ha ezzel hűtlen lett volna az annekszió nél­küli béke politikájához. A határkiigazitás, a mely Románia betörési kapuit Magyaror­szág felé eltorlaszolja, meg fogja szüntetni szerinte a teljesen reménytelen irredeníista törekvéseket, ami -egyik reális biztositéka a Magyarország és Románia közti békének. De ha ez igy van, Czernin fejtegetése nem egészen helytálló. Azt mondja, Orosz­országtól nem követelt egy négyzetméter­nyi területi garanciát sem, s ha Románia Oroszországgal egy időben ült volna le a Szerda április 3. -M békeasztalhoz, nem követelt volna tőle sem. < jövendő béke egyik biztositéka. Az elméle­Ilyformán a sztratégiai határkiigazitás Ma- { tek és béketeóriák ingoványos talaja tehát gyarország és Ausztria részéről retorzió nagyon süppedékesnek mutatkozik, amikor lenne Romániával szemben, nem pedig a • a nemzeti érdekeket kell beleültetni. Nyugaton a harctéri helyzet £3,S we változatlan maradi - Atl angolok is franciák szi^és ellentámadásai meg­liosuiiali. - A német offenzíva feléledése várható.' ­Á nyugati harctéren a hadihelyzet a legutóbbi jelentések alapján a stagnálás ké­pét mutatja. Mióta az angol és francia soro­zatos ellentámadások megindultak, a néme­tek offenzívája egészen a legutóbbi napig, ha lassan is, de tovább haladt előre. Helyi sikereket, sőt jelentős helyi eredményeket folyton értek el a németek és ujabb terüle­teket is szereztek, de az antant erőfeszítése később mégis csak feltartóztatta az áttörés utáni erőteljes térhódítást. A legutóbbi hivatalos jelentések már arról számolnak be, hogy nyugaton a harc­téri helyzet változatlan. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy most már véget ért a hatalmas mérkőzés. Az kétségtelen, hogy az offenzíva első nagy periódusa bevégző­dött és most egy ujabb fázis jön, amelynek folyamán, mint alz angol lapok is vélik, a német támadások feléledése fog bekövet­kezni. Valószínűnek látszik, hogy Hinden­burg egy másik szakaszon is akcióba lép, hogy az ellenségre ujabb csapásokat mér­jen. BERLIN, április 2. A nagy főhadi­szállás jelenti: A harcvonalon a helyzet változatlan maradt. Azok az ellentámadá­sok, melyeket az ellenség ííebuternenél és különös szívóssággal a Luce-patak és az Avre között általunk elfoglalt magaslatok ellen intézett, súlyos veszteségeível össze­omlottak. Az Avre és az Oise között kisebb gyalogsági harcok. A franciák folytatták Laon lövetését, melynek számos lakos esett áldozatul. Felderítő harcaink a Maas keleti part­ján, Haudiomontnál és Titántól délkeletre foglyokat eredményeztek. Tegnap huszonkettő ellenséges re; lö­gépet és két kötött léggömböt lőttifak Crol hadnagy huszonharmadik légi g. inét aratta. A tengerpartról, a Som "1 délre fekvő vidékig erőteljesen keresztül­vlít messzemenő felderítés alkalmával a harmadik számú repülőosztag Frlcke főhad­nagy vezetése alatt rendkívüli teljesítmé­nyeket hajtott végre. A többi harctéren nincs újság. LUDENDORFF, első föszállásmestei (Közli a mimszi--elnöki sajtóosztály > BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti 2-ikán este: A franciaországi harctéren nincs újság. ROTTERDAM, április 2. Az angol sajtó meglehetős optimizmusa ellenére sem tit­kolja, hogy néhány nap múlva a német of­fenzíva újbóli feléledését várják. A had­műveletekben beállott szünet csak arra való, hogy a német hadvezetőség a nehéz lövegeket az első vonalra hozza, mielőtt a támadást megkezdené. Amerika gyors LONDON, április 2. (Hivatalos jelentés.) Lloyd George és Wifson eszmecseréjének, továbbá Backer hadügyi államtitkárnak Lloyd George, Baífour és lord Derby mi­niszterekkel való tárgyalásainak ős Francia­országba a tartott tárgyalásoknak, amelye­ken Persing amerikai tábornok, az Egyesült Államok állandó képviselője Is részt vett, mindezeknek az eredményeképen abban az elhatározásban történt megállapodás, hogy az amerikai hadsereg kiképzett tartalékok­ból nagyobb haderőket küld a szövetsége­seknek, a mostari! harctéren való támogatá­sára. A nyugat! nagy szövetségesünk a kö­vetkező hónapok folyamán nemcsak na­segítséget ad. gyobb száma amerikai zászlóaljat fog kül­deni, hanem abba is beleegyezett, hogy amerikai ezredeket, amelyeket amerikai hadosztályokban nem lehet felhasználni, francia és angol csapatrészeknél brigádok­ba fognak egyesíteni, amíg errs szükség iesz. Az Ide szállítandó haderők átszállítá­sára vonatkozólag most fejezték be az elő­készítő intézkedéseket. Wifson az ez ügy­ben folytatott tárgyalások során kinyilat­koztatta ama törekvését, hogy minden le­hetőt megtesz a szövetségesek segítésére és semmit sem mulaszt el, amivel segítsé­gükhöz hozzájárulhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom