Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-03 / 52. szám

fc«ffetl I3&8. salrcíöB 8. Dr. Qlattfelder %iila püspök nyilatkoiata a birtokpolitikái reformról. (Saját, tudósítónktól.) I>r. GbDfclőcr Gyula, csanádi püspök szombaton délelőtt 10 óra* kor Temesvárról Szegedre érkezett. A csanádi püspök, mint megírtuk, Várhelyi József belvárosi prépostnál szállott meg és hétfőn délelőtt fog elutazni Szegedről. Itt tartózkodásának ideje alatt meglátogatja a püspök a szegedi 'Katolikus Kővédő-űifeyesületet, amelynek lelkigyakorlati délutánjait ő nyitja meg. A Délma(jiPftmrszóg munkatársa szomlbaton délben fölkereste a csanádi püspököt, aki munka társunk előtt az aktuális politikai kérdésekről, különösen a földbirtok-politikával kapcso latban a következő nyilatkozatot tette: —h A magyarországi püspöki kar már közölte a kormánnyal, hogy a földbirtokpolitikai kérdések megoldásánál az egyházi birtokokból azokat a részeket, amelyek erre a célra alkalmasak és nélkülözhetők, az egyes egyházfejedelmek készséggel -az akció rendelkezésére bocsátják. Különösen íokkant-tedepek cél gaira és a rokkant-kérdés megoldására ajánlottak föl már eddig is nagymennyiségű és nagyértékii földterületet. Egyébkent ahol ezt a viszonyok indokolták és kívánták, az egyes egyházfeje-delinek saját iniciativájukiból is par cellázni kezdtek. Én példáni birtokom harmacl részét parcelláztattam. Persze, a földéhség nem mindenütt olyan nagymérvű, mint erre s igy nagyon sok helyen egyáltalán nem volt szükség ilyen intézkedések életbeléptetésére. A Viszonyok vidékenkint váltakoznak s igy általános elvet e tekintetben fölállítani nem lehet. — Ismétlem, a magyar püspöki kar a föld birtokpolitikád kérdések megoldásánál éppúgy, mint. a kormány programjába fölvett egyéb szociális programpontok kérdésénél teljes eiejével támogatja a kormányt, addig a határig, amíg a köz érdekeinek megfelel. A katolikus autonómiáról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag megjegyezte dr. Glattfelder .Gyula, hogy azt katolikus körökben mindenütt a legnagyobb örömmel üdvözlik. Politikai körökben ugy hirlik, — mondta a püspök — hogy a tövényjava-slatot legközelebb tárgyalás alá veszik. iA katolikus világ és általában a közvéleménynek az a része, (amely elfogulatlanul ítélkezik, .örömmel és nagy várakozással néz a törvényjavaslat elé, amely eddig is széles körben keltett örömteljes érdeklődést. A törvényjavaslat, általában a célnak megfelelően van összeállítva és azt hiszem, általános megnyugvást fog kelteni. A íbolsevikizmusról és a bolseviki tanok terjedéséről szólva, azt a kijelentést tette a csanádi püspök, hogy a mi népünk sokkal józanabb, okosabb, értelmesebb, hogysem itt gyökeret verhetnének efféle idegen talajhói származó tanok és mozgalmak. Nem is hiszi, hogy ezek nálunk, Magyarországon elterjedhetnének, de ha terjedését kellene tapasztalnunk, a polgárság is csakhamar rájönne, hogy össze kell fogni ez ellen az egészségtelen és káros irányzat ellen. A bolsevikizmus ellent küzdelemben egyébként az egyház szintén teljes erejével támogatja a kormányt, ha erre szükség lenne. «b«sa»»aabe»08bas»bbb»hab«ii«aeb8b5'e®sss«t5sboosssa-.!ss3s»a*b»» R kereskedők és a közfogyasztás, Igen tisztelt Szerkesztő Ur! B. lapjának inai számában a fenti cim alatt *,egv kereskedő" aláírással egv olyan közlemény jelent meg, amelyre a kamara reputációja érdekében kötelességünk válaszolni. Ha csupán a saját szem-élvünkről volna szó, nem bocsát; koznánk polémiába egv olvan levélíróval, aki közügyben feleslegesnek tartia magát megnevezni, de mert a cikkben a kamara, mint intézmény is érintve van, egyes megjegyzéseit nem hagyhatjuk szól nélkül. Különösen a cikknek alcíme: „Milyen forrásból táplálkozik Szegeden a kereskedelemellenes hangulat?" foglal magában az elmondottakkal egybevetve olyan vádat a kamarával szemben, amelv ha igaz volna a legcsekélyebb részében is,, elégséges voína anoz, hogv a kamara egész vezetőségét helyéből való eltávozásra kényszerítse. A névtelen szerző a kamarának impittálja a kereskedelemellenes hangulat keletkezését abból az akcióból kifolyólag, amelyet a kamara az árdrágító visszaélések ellen mdttott. ön, igen tisztelt Szerkesztő ur. k: jelen volt azon az értekezleten, amelyet ebben az ügyben tartottunk, íud.ia. hogv azon Szeged városának legelőkelőbb iparosai és kereskedői -csaknem teljes egyértelműséggé, elérkezettnek látták az időpontot, hogv a kamara állást foglaljon az árdrágító visszaélésekkel szemben, épen a tisztességes kereskedelemnek és imrnak érdekében, amelv a háborús korlátozással nem azonosíthatja magát. A jegyzőkönyv szavai szerint „a kamara kétségtelenül érdekképviseleti szerve a kereskedelemnek és iparnak, de amint eddig sem volt, ezután sem lehet a mindenféle felburjánzó visszaéléseknek az istápolója." E szavakban egy olyan erölcsi álláspont jut kifejezésre, amelvet minden tisztességes kereskedőnek, sőt minden tisztességes embernek osztani kell. anélkül, hogy bennük kereskedelemellenes tendenciát találhatna. De hogv a kamara körültekintése még tovább terjedt, azt mutatják a következő, ismét szószerint idézett szavak: „Mig egyrészről az értekezlet megállapítja azt, hogv az egész vonalon mindenfelé a legnagyobb visszaélések történnek, amelyek kétségtelen megtorlást igényelnek, addig más oldalról leszögezte azt is. hogv az ügy csak a legnagyobb óvatossággal kezelhető, nehogy túlzott intézkedésekkel az árut a helyi és kerületbeli többi piacokról elriasszák s a nagyközönségben azt a hitet keltsék, mintha az árdrágulásnak az ipar és kereskedelem volna a legfőbb okozója." A „kereskedelem megrendszabályozásá. ról", mint azt ön is igazolhatja, igen tisztelt Szerkesztő ur, az értekezleten és az utána következő teljes ülésen szó nem esett, sőt a kereskedővilág „nagy megütközéséről" sincs, tudomásunk. . Ellenkezőleg igenig kaptunk nyilatkozatokat, amelyek helyeslőleg vették tudomásul a kamarának a kereskedelem és ipar érdekében megindított akcióját. Kereskedelemellenes hangulatok, és kereskedelemellenes tendenciák kétségtelenül vannak, de ezek kutforrását nem a kamarában és nem a kamarákban kell keresni, amelyek Szterényi kereskedelmi minisztertől éppen tegnp kérték testületileg a kormánv támogatását ezekkel a törekvésekkel szemben. A szegedi kamara mindent megtesz a kereskedők védelmében addig a határig, amelyen tul már a kereskedők sem azonosíthatják magukat magukról megfeledkező kartársaikkal. A továbbiakban felhozza a névtelen cikkíró a Lloydban tartott értekezletet és a kamara titkárának szavaiból arra következtet, hogv nincsen jóakarattal a kereskedők iránt és az elmondottakat alkalmasnak tartja arra, hogy a kereskedőellenes/ hangulatkeltéshez tápanyagot adjanak. Bár a cikkírótól eltéröleg nem célunk, hogy egy zártkörű értekezletnek az ügyeit a nyilvánosság elé vigyük, felviiágositásképen annyit meg kell monda-' nunk, hogy ha a kamara titkára hivatkozással a már meglévő kereskedő&Umes hangulatra. adatokra és tapasztalatokra támaszkodva. elmondja, hogy melyek a fogyasztó közönség elégedetlenségének okai és a kereskedőket arra kéri, hogv kartársaik körében hassanak oda. hogv támadásokra okot ne szolgáltassanak!, ebben kereskedelemellenes törekvést felfedezni nem lehet. Ezekhez az elvi jelentőségű kérdésekhez képest nagyon alárendelt fontosságú, amit a névtelen cikkíró ia kamaitai szakvéleményekről mond. Szerinte a kamara még „a legszimplább ügyekben sem tud a hozzáforduló ihaítóságoknak szakszerű, önálló és elfogadható véleményt adni."-* Teljesen igaz, ha a kamarát a kamara irodájával azonosítjuk. Néhány ember nem lehet tájékozva a napról napra változó üzleti' élet sok ezer kérdéséről. Ha tehát a kamara gyakorlati kereskedők véleményét hallgatja meg és adia tovább, ez egészen természetes. Ezt a hatóságok is nagyon jól tudják és épen ezért fordulnak a kamarához, sőt nagyrészt ezért van maga a kamara is. Ellenben az ilyen véleményadások nem egy embernek, hanem mindig az illető szakma legkiválóbb képviselőinek meghallgatása, vagv Írásbeli nyilatkozatai alapján történnek. Ha a „kamara" nem ugy jarna el, hanem maga elméleti véleményét adná tovább, akkor követne el igazságtalanságot a kereskedők érdekeivel szemben, A névtelen cikkíró, valószínűleg akaratlanul, felvetette a kamara hivatásának egész kérdését. A kamara csakugyan nem azért van, hogy keresifedőelknes határozatokat hozzon, hanem, hogv síkra szálljon a kereskedők meghurcolása ellen. A hatóságokat azonban nem egy elvont, személytelen intézmény hozza, hanem azok a kereskedők, akiket társaiknak bizalma tüntetett ki a kamarai tagsággal. Ez a garancia arra, hogv a kamarának semmiféle határozata kereskedőellenes nem lehet. Viszont azonban, ha a i kamara egyesek visszaéléseivel nem azonosítja magát, az nem kereskedelemellenes tö! rskvés. hanem védelme a kereskedelemnek, s amelyet érezni és helyeselni kell minden Usz• ! tességes kereskedőnek. A szegedi keresxedelmi és iparkamara. Szeged, 1918 március 2. Wimmer Fülöp elnök. dr. Tonclli Sándor titkár. Egv kereskedő aláirással március 2-ikán megjelent közleményben annak iróia azt álHtja. hogy kereskedőellenes tendenciájú cikkeket közölnek hatósági személyek és liogy r'sái i S z z aetSi fV » et1 m l a tt ?t n i\ •e itk ) i >. v n E Kitűnő hangű, háromváltós, aczélsarku ..... HARMONIKA hangjanagy szerű! Méhgan^nuomabb orgona; BUDAPEST, Vü, Rákóezl-ut.60, saját palota. k 50.k 80.k 210.2-soros, 21 bilyentyüs, finom Rendelésnél a pénz előre beküdendő.