Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-23 / 69. szám

ÖÉLJkJlAÖYA K0R&2ÁG fizegíd, 1918. március 28. ezredest nevezték ki. BUKAREST, március 22. Jasy-i jelen­tés szerint a román parlamentet feloszlatják és kiírják az aj választásokat. BUKAREST, március 22. Árion kültigy­mfnistjzer a maga feladatáról így nyilatko­zott: — Tanulmányozom a központiak által tett valamennyi politikai, gazdasági és pénz­I ügyi természetű javaslatot, hogy az előzetes békét véglegessé lehessen tenni. Remélem, hogy sikerülni fog Romániára nézve elfogad­ható, tisztességes békét elérni, amely nem fogja tönkretenni az ország életerőit. Ezután rámutat arra még, hogy belpo­litikai téren demokratikus kérdéseket kell megoldani. A német szoelaüsfák megszavazták a hadihitelt. — A birodalmi gyűlés elfogadta a békeszerződéseket. — Berlin, március 22. A birodalmi gyűlés ' kormányok jószándéka, hanem a népeké ma első sorban elfogadta a három hónapos költségvetési provizóriumról szóló javasla­tot. Ezután megkezdték a 15 milliárdos hadi hiteljavaslatnak harmadszori olvasását. Éber szocialista képviselő mondotta az első be­szédet. —• A birodalom vezetősége — szólott — Ígéretet tett Litvánia és Kurland népeinek, hogy sorsukról maguk dönthetnek. Elvár­ható a kancellártól, hogy semmiféle ellenállás sem fogja megakadályozni ennek a köteles­ségnek a teljesítésében. Rámutat arra, hogy Németország a nyugattal szemben még mindig a védekezés állapotában van. Az ellenség veszélyezteti a német nép életérdekeit, ezért a szocialis­ták megszavazzák a hadihitelt. Végül kije­lenti, hogy nyugaton véres összeomlás előtt áll a harc, amely talán borzasztóbb lesz, mint bármely harc a háború kezdete óta. A kormánynak mindazonáltal elhárithatlan kötelessége, hogyha lehetséges lesz, nyuga­ton is a megegyezéses békéről tárgyalni, mindent elkövessen, hogy a meggyötört em­beriséget megajándékozza az általános bé­kével. Bernstein független szociáldemokrata, pártja nevében kijelentette, hogy a német nép és a világ a békét akarja. A hadviselő államok demokráciáinak együttműködése nélkül a háború vége nem várható. Nem a fogja a békét megcsinálni. E gondolattól ve­zéreltetve a független szociáldemokraták a hadihitelt nem szavazzák meg. Néhány kisebb javaslat elintézése után a Ház megkezdte a Finnországgal és Orosz­országgal kötött békeszerződés második ol­vasását. A szociáldemokraták, a centrum, a haladó és néppártiak határozatai javaslatot nyújtanak be. Fayer alkanceüár felszólalásában kije­lenti, hogy Kurland önállóságát elismerték. A litvániai viszonyok annyira tisztázódtak, hogy az ottaui tartomúuytanács küldöttsége útban Van és a holnapi nap folyamén Ber­linbe érkezik. Ilyen módon már a legköze­lebbi napokban elismerik ennek az ország­nak önállóságát is. Ami Lengyelországot illeti, ennek az országnak előkelő politikai körei újból megkezdték az előkészítését az ország jövendő alakulásának. A kormány azon a nézeten van, hogy mindhárom or­szágban a jövendő népképviseletet széles alapra kell fektetni. Haase független szociálista az orosz bé­két kíméletlen kardbékének mondja, amely nem jelent egyebet, mint fegyverszünetet erös fegyverkezéssel, Berlin, március 22. A szocialisták és a független szociáldemokratapárt közt éles vita támadt a békeszerződésekre vonatkozó állásfoglalás dolgában. Ezután az általános vita befejeződött. Busche alállamtitkár kijelenti, hogy Esztland és Livland még Oroszország szu* verénitása alatt állanak. Ezután a szerződé­seket harmadszori olvasásban is a túlnyomó többség elfogadta. Majd a Ház április 16-ig elnapolta üléseit. Francia hivatalos jeleulés az offenzíva első napjáról. Genf, március 21. A francia vezérkar mai jelentése a következőket tartalmazza.: Az Aillettétő! északra csapataink s'került előretörést intéztek a PoucohvIHe szilén el­húzódó német állások ellen, Mintegy t'z fog­lyot szá'litottak be. Restvél felé élénk tüzőr­séari harc kezdődött n Reimstől északra és rröVeMm levő szakaszokon és a Champagne különböző frontsz^kaszain Ezen a vidéken a tóme-tek kísérletet tettek, különösen a tenrlus-sZekaszon, Sottnln. v'dékén és a sou­olefi utón. A Maas jobb partián lévő állá­saink ellen indított német ázvuzás rendkí­vül heves volt. Estefelé erős támadás követ­kezett a Caumres erdő és Peeonváux közt. A kifejlődött kézitusában a némely kelvén b-nyomuló," e'len rávet visszaszorítottuk. Lnt* haríngiában kezdett támádása'kkal a néme­tek teljes kudarcot vallottak. Noménv vidé­kén oszfacra'ik élénk tüzérség? tűz után • tá­madtak. de visszavertük őket. Armancourt irányában sikeres előretörést baltöttimk vég­re, me'vben foglyokat is., ejtettünk. HatóPüárfa! Franciaországban.. Genf, március 22. A francia határ hétfő óta zárva van. A front mögött nagyarányú vasiíti szállifásokat végeznek. Azt hiszik, hogy szines gyarmati csapatokat szállítanak a harcvomdakba. de Olaszországba jk visz­nek csapatokat. Vcsóniav óta az olcfsz vas­utak 'is el ódirkhik zárivá a mrimnforpahmtól, Ramániávn! szakit az antant. Genf,, március 22. Lord .Róbert iCecil szer­dán az angol alsóházban kijelentette, hogy Mórnhilónmn kormányalakítása nratt az an­tant megszakította a hivatalos diplomáciai összeköttetést Romániával. Tárgyalások van­nak. folyamatban, hogyan biztosítsák a meg | nem hódított román területen levő antant­j r]affvalók hazatérését. "ügjjaw Hódmezővásárhelyen. ii. Kun Béla, aki Endrey örökébe lépett s akit szinte rajongva szeret a vásárhelyi nép, mint debrecenvidéki ur, alaposan benne' ül Hódmezővásárhelyen a nyeregben. Elegáns, vékony ember, nagy műveltséggel és alapos készültséggel. És kétségtelen, hogy nincs ben­ne egy csöpp vér sem, mely a hazafiság és a magyar fajszeretet szent tüzérei ne lenne át­itatva. Lassan, megfontoltan beszél, de ott, ahol a szive a hazafias érzéstől sebesebben lük­tet, egész lelkével fölemelkedik és a szónoklás mesteri hevével követelj elengiedhetlen jussát a magyarnak. Szereti a választóit. Nem a vok­soló polgárt tiszteli bennük, hanem a tehetsé­ges, munkás vásárhelyi népet. Ezek között ta­lán elsősorban a kézműiparos!, akiknek már­cius 15-iki cstélyén látszólag nem is> mint kép­viselő volt jelen, hanem mint a legfigyelmís­sebb házigazda. Gyönyörű dolog nézni a lel­keknek ilyen nemes összedobbanását. Az iparosok, élükön Tóth József elnökkel, Koncz Pál alelnökkel, Lencse Ernő jegyzővel szintén ilyen szép és megható összetartásban élhetnek Hódmezővásárhelyen. Ezt pedig csak ritka helyen lehlet tapasztalni az országban. !Az iparosok közé is beférkőzik lassankint a •verseny kígyója s ez nemcsak a mesterségben •való' érvényesülésnél teremt akadályt, hanem a társaséletben is rendbontást okoz. Az ipara sok olyan látogatott, kellemes és színvonalon álló hazafias ünnepséget talán az egész ország ban nem tartanak/mint aminő ez a márciusi ünnepély volt. Szép hazafias beszéd, ének, fel­olvasás, zongora és a többi, másutt is van, ta­lán értékesebb is, de olyan összetartás, a szere tetnek olyan benső megnyilvánulása, továbbá •szelíd és nem csapongó jókedv, aligha találha­tó másutt, mint, ezúttal itt, Hódmezővásárhe­lyen. Ilyen széthúzásnálkiili lehet a város kor­mányzás? is. A magisztrátnsi életet nem ös­merem. Nem is érdeklődtem felőle. Amit lát­tam és tapasztaltam, az mind azt igazolja, hogy csak jó gazdák alatt lehetnek olyan ál­lapotok, mint a vásárhelyi. Nem akarok a lo­kálpatriotizmus ellen sem véteni s ezért a há­borús viszonyokról jobb nem beszélni. '.Drága­ság ott is van. (Közvilágítás is van. Kenyér­jegy nincs. Viszont a tengernyi, észbontó mi­niszteri sendeletek végrehajtásánál is van ösz­szeégyeztető kímélet, hogy azoknak drákói végrehajtása ne tegye még elviselhetetlenebbé a borzalmakban tobzódó világháborút. Kü­lönben elég pár nevet felemlíteni a városházi urak közül, akik elég biztosítékot nyújtanak arra, hogy ha még isten tudja meddig nyúlna ez a rettenetes vérontás. Hódmezővásárhelyen az úgynevezett „elégedetlen" emberek közül nem fogna többé kiválni egy második Szánthó Kovács János, aki elvakított' embertársaival együtt újra csúffá tudná tenni a városháza ablakait. Ezek közül Juliim Mihályt, a bennszülött polgármestert kelj elsősorban fölemlítem, aki hetvenötérée korára is erős kézzel és még erő* sebb tapintattal fogja a gyeplüszérákat. A • polgárság atyját látja és tiszteli benne. A da­lfás, szép Szathmáry Tihamér főkapitányi, aki a béke és csöndtartás művészi mestere. A gyengédlelkü Vetró Lajos Endre árvaszéki ül­nököt, aki maga is irólélek. Kár, hogy régóta pihentet' múzsáját s egy novellás-köteten kí­vül (Alföldi képek a címe, megjelent, 1894-ben) a népies magyar irodalmat nem gyarapította, annak igazán nagy veszteségére. He azért nem fordult el tőle teljesen. A legnemesebb hivatás gondos és munkás teljesítése közben js nagy szorgalommal gyűjti Nótás Szabó Pál gyönyörű népdalait. Nótás Szabó 'Pál Hódme­zővásárhelyen egyszerű paraszt ember volt, Ugy hallottam, irni-olvasni sem tudott. De azért olyan dalokat teremtett, melyek örökké gyöngyei maradnak a magyar népköltészet­nek. És « vásárhelyi nép hálás volt vele szem­ben, a "szájába adott dalokat a lelkébe szívta s mint valami nagy örökséget, az utódoknak tovább adta a költő kincseit. •Erre a mindenképpen ritka és nevezetes paraszt emberre, aki prototípusa a vásárhelyi magyar népnek, még részletesebben vissza fo­gok térni következő tárcámban és „szemelvé­nyeket is fogok bemutatni az ő munkáiból. Azért nevezem Nótás Szabó Pált a hódmező­vásárhelyi nép mintaképének, mert ennek a színtiszta magyar város népének gyönyörű nyelvezete van, sek szép költészetet őriz a lel­kében és a gondolatait, sokszor a rejtettebbe­ket- is, talpraesetten, kevés szóval tudja ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom