Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-17 / 64. szám

a választójognak ebből a szempontból való jelentőségét, mert ismét azt a kérdési kell felvetnem, vájjon a parlamentben nem képviselt szociáldemokrata-párt bir-o annvi jelentőséggel. mint mondjuk egv parlamenti frakció, amelynek — hogv ne mondjak olvan számot, melv által bárki ta'álva érzi magát — harminc vagv negvven tagja van: nincsen a magvar politikai életben a parlamentben ma még kizárt szociál-demokrata-pártnak olvan jelentősége, mint egv akiora számmal a parlamentben képviselt frakciónak? Azt hiszem, hogv erre a kérdésre senki sem fog ugv válaszolni, hogv nincs. És ha a nemzetiségek a parlamentben nagyszámú képviselők által nincsenek is képviselve, vaijon a nemzetiségek nem képviselnek-e akkor is íönálló erőt? Hogv ez a tételem helyes, annak legklasszikusabb bizonvitéka vo> Vadász Lipót tisztelt barátom felszólalása. Ö t. j. arró! beszélt. hogv miiven ve-z-.delmes' iráíTvzatok kerülhetnek felszínre a hábo-n folyamán elrendelt választás idején. Én sohasem tudtam, hogv az 19ró évi XIV. törvénycikk olyan veszedelmes rétegeket... Vadász Lipót: A háború alatt' Vázsonyi Vilmos: ... visz be a választók sorába, hogv már ebből a választójogból is olvan rettenetes viharok keletkezhetnek, a milyeneket Vadász Lipót tisztelt barátom itt jósolt. Vadász Lipót: Ha a háborúi an választunk! Vázsonyi'Vilmost Meg lesz velem e'égedve tistzelt képviselőtársam, mert a háborúra is rátérek. Először is a háború alatt történt választásról azt hallottam, hogv a nemzet nincs itthon, vagvis az a kifogás e választás ellen, hogv az itthoniévá) választók száma nagyon csekély. A kifogás tehán nem az. hogv egv haragvó tengerre! állunk szemben, hanern hogv egv pohár vízzel állunk szemben a választóközönség szempont iából. Értsik meg egymást. Én ennek a vitának értékét abban találom, hogv kezd egv közös magyar nemzeti program kiabkulni, Talán inkább ebben fognánk kezet, semhogy a választói iog tekintetében kívánnánk olv áldozatot a kormánytól. amelyet a kormánv a maga reputációjának és szavahihetőségének feláldozása nélkül meg nem adhat. Áttérve mosl már a kifogások taglalósára. rá -kell mutatnom arra, hogv a tisztelt szónok urak okoskodása az. hogv a iavnsla:, tulajdoniképen nem egyéb, mint az Írni-olvasni tudásra alapított választói jog. Ezután kifejtette, hogv fa javaslat előnye, hogy fejlődésre képes választói reformot alkot, amelv feleslegessé teszi, hoev a választójogi probléma uira meg újra napirendre kerüljön. A kulíííra emelkedésével a választók száma folytonosan emelkedik; bizonyos idő múlva eléri az általános választójogot a nélkül, hogy rohamosan megvalósítottuk, volna. Addig meg kell oldanunk mindazokat a nemzeti és demokrata, problémákat, amelyekben a javasla: ellenfelei garanciákat keí resnék az általános választójog el'en. A nemi8ti§é|i veszedelem leküzdése. Vázsonyi ezutá nrátér a nemzetiségi választók számának emelkedése ellen ieihozott érvekre. Rámutat arra, hogy az 1913 évi törvény is emelte a nemzetiségi választók számát anélkül, hogy akkor az ebből származó veszélyek annyira túloztak volna, mint most. Azon érvekkel szemben, hogy az irásolvasás mint általános kellék ingatag és elporladó alap, rámutat, hogy ezen alap a Tisza-féle választójogi törvényben is szerepelt. Az 1913 évi tizennegyedik törvénycikk indokolása is megállapítja, hogy a román szavazatok Erdélyben jelentékeny mértékben szaporodtak és hogy mindenütt szaporodtak az egész országban a nemzetiségi választók. Ily körülmények között a nemzetiségi veszedelmet már az 1914 évi törvény is felidézte. A bizottság néhány tagja tu! sötét képet festett a jövendőről. Egy pillantás azonban a múltba elégséges annak bizonyítására, hogy egyáltalában nem jogosult a jövőt ilyen sötét színben látni. Éppen a munkapárt részéről mutattak rá a vita során arra, hogy mily nagy mértékben növekedett a magyarság arányszáma a legutóbbi harminc esztendőben. 1880-ban ezen arányszám 46 százalék volt, 1910-ben már 54.4 százalék, sőt a férfi lakosságnál 55 százalék. Ehhez járul, hogy amit nyíltan bevallani kell, a magyarság számarányának ilyetén emelkedése nem az államnak erre vonatkozó külön gondoskodásának eredménye volt. Aminthogy elismerni kell azt is, hogy a nemzetiségi politikát illetőleg távolról sem történt meg minden gondoskodás, ugy, ahogyan megtörténni kellett volna.' A nemzetiségi kérdés a választójog szempontjából tulajdonképpen csakis román kérdés. A szlávokkal, tótokkal és délszlávokkal szemben az értelmi cenzus határtalan, mert tudfiak irni-ovasni. Az analfabéták legnagyobb része ellenben román. Ezért megjegyeztem, — mondja — hogy a választójoggal kapcsolatban a nemzetiségi kérdés tulajdonképen a románokra és talán a ruténekre szorítkozik. Ámbár én azon optimisták közé tartozom, akik tekintettel a rutén lelkészek, tanítók hazafias magatartására, azon- reményben vagyok, hogy. a helyes magyar politika a ruténeknek a magyarokkal való teljes beolvadását fogja eredményezni. Általában megállapihatjuk, hogy a mai nemzetiségi -viszonyok ránk nézve sokkal kedvezőbbek, mint a háború előttiek voltak. Elsősorban annak köszönhető ez, hogy külpolitikai szempontból nem jönnek annyira teknitetbe belpolitikai intézkedéseihknál. Azelőtt például tekintettel Romániával való szövetségi viszonyunkra, nem követhettük azon politikát, amelyet ezen szempont nélkül követhettünk volna, A miniszter ezután kifejezi reményét, hogy minden magyar kormány elemi kötelességének fogja tartani, hogy kizárja a. Románia részérő! való minden befolyásolást, bármilyen cimen is. A román kulturligá'hoz hasonló irredentista agitációt nem szabad tűrni, sem általában semmiféle külföldi pénzen szított nemzetiségi mozgalmat. Az általános helyzet javult annyiban is, hogy azon igazán megható kötelékek, amelyek a múltban az osztrák Lueger-párí és a román politikusok közt fennállottak, elhidegültek. Igen nagyfontosságunak tartja Vázsonyi a magyar hadsereg létesítését, azon tényt, hogy őfelsége a magyar hadsereg álláspontjára helyezkedett. Ezzel a negyvennyolcas reminiszcenciák mindenkorra ki vannak küszöbölve. őfelsége a magyar hadsereg álláspontjára és ezzel az egységes magyar állam álláspontjára helyezkedett. Azon nemzetiségek, amelyek a nemzeti egység megbontását remélték, nem remélhetik többé magyarellenes törekvéseik sikerét. Ezzel is kedvezőbbé válik tehát a helyzet. Végíi! nemi szabad elfelejteni, hogy a román irrendencia ma már n?m csupán az álmok világába valói hanem egyenesen őrület síjji, JWÁrei.tt? 17, volna. Ahelyett, hogy a nemzetiségi kérdést a választójog reformjával megoldjuk, inkább arra kellene törekednünk, hogy a tanítóképzést haladéktalanul államosítsuk és pedig tekintet nélkül az esetleges felekezeti érzékenységre; továbbá az állami népoktatás fejlesztése terén kell megtennünk minden szükséges intézkedést. A magyar államegység megvédése. Ha ezeken a tereken váltjuk tett-e nemzeti érzésünket, sokkal többet tesz"nk nemzeti jellegünk és, egységünk érdekében, mint hogvha szűk választójoggal a biztonság érzésében ringatjuk magunkat. Azon inditvánvhoz, hogv a magyar állam egységét és nemzeti jellegét jobb büntetőfágl südjikcióval is Nztosi isiik. tLlds mértékbái házzdldrul — Nem csupán a nemzetiségi izgatókra kell itt gondolnunk, hanem egyúttal azon eltorzult magyar agyvéőkre, amelvek itthon és ami még súlyosabban esik latba, külföldön a magyar nemzetiségek igazát hirdetik a magyar nemzettel szemben és rágahnazóan hirdetik, far.srv Magyarországon a nemzetiségek nem részesülnek ugyanolyan polgári jogokban, mint a magyarok. Az állami közoktatás terén keresztül kel! vinni az államosítást. Egv felhatalmazás! szakasszal jogot- kell adni a macvr kormánynak arra, hogv bármely és bármily fokú nmzetkégi Iskolát mindén indokolás néMl állami iskolává tehessen. A munkapárt másként kezeli ma a nemzetiségi kérdést, mint amikor uralmon volt. Jól tudja, hogv a háború ebben a kérdésben is ni viszonyokat teremtett, ebből azon helyes konzekvenciát kell levonni, hogv a nemzetiségi kérdés megoldását másként kell megoldani. mint korlátozott választójoggal. Inkább össze kel! fognunk eev magvar programban és e tekintetben a magvar pártok között mm .szabad véleménykülönbségnek fennállnia. Ha a büntetőtőrvénykönyvben olyan rendelkezést felveszünk, hogv azok. akik ellenséges földre menekültek és ellenséges hadsereghez csatlakoztak, büntettet követtek el és hogy semmiféle amnesztia sem adhatja vissza választójogukat. akkor ezen hűtlen ddamnotedMk többé nem vekéinek részt az ariszde ügyeiben. A választókerületek beosztása. A választókerületek beosztását illetőleg nem arró! van szó, hogy a nemzetiségekkel szemben igazságtalanságot kövessünk el, hanem arról, hogy a magyarsággal szemben a múltban elkövetett jogtalanságot helyrehozzuk. (Élénk tetszés.) A miniszter rámutatott statisztikai adatok alapján arra, hogy a választókerületek beosztását illetőleg a ttpgtfdfedg eddig hát ránylim volj a ríemzefiségekkel Szemtíen. — Tisztán magyar kerületekben sokkal több volt a választók száma, mint a nemzetiségiekben. A választókerületek uj beosztásában a •kormányt nem fogja pártszempont vezetni, csupán kizárólag a magyar nemzeti állam szempontja. (Tetszés.) Nem kell tehát félni, hogy Erdélyben a román választókerületek többségben lesznek; különben is a nemzetiségi veszedelmet nem szabad túlbecsülni. A magyar viszonyokat nem lehet párhuzamba állítani az osztrák viszonyokkal. Magyarországban a magyarság abszolút többséggel rendelkezik. A 23 éven felüli férfiak közül 55 százalék magyar, míg Ausztriában a németség 38.6 százalék. Magyarországon még számításba keh venni, hogy a. magyarságnak ét