Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-17 / 64. szám

feegj?a, 1018. március 17. az á'.íamha németségnek érdeke közös Ezeket összevéve 65.4 szá&m többségünk van; felnőtt férfiakban 81 százalék. Í1a pemg a négy elemi iskola elvégzését tekintjük ugy ez az arányszám 1910-ben 77.4 százalékot tett. így tehát Ausztriával párhuzamot ven. ni alaptalan. A munkapárti kifogások. Ezután az ellenzéki szónokok nyilatkozatait veszi tárgyalás alá. amelyeket két cso portba oszt. Egvik békés csoport, amelv nem követeli feltétlenül á magvar nyelv tudását irásban-Oi vasasban; a másik a harcias cso* port. amely ezen követelést felállítja, Tisza javaslatát illetőleg ez nemcsak a választók számát szállította le. hanem a magyarságot hátrányos helyzetbe húzta a nemzetiségekkel szemben Erdélyben. A felszólalók ugyan azt állítják, hogv ők a magvarságot a demagógia és nemzetiségi veszedelemmel szemben akarják megvédeni, valóságban azonban konzervatív álláspontot védelmeznek. Egyrészt hangsúlyozza, hogy magasabb műveltségi fok szempontjából szükséges a hat népiskola elvégzése a négy étetni végzettséggel szemben, másrészt az analfabéták választójoga mellett foglalnak állást. Az analfabéták választójoga -se nemzeti, se demokratikus érdek és é'es ellentétben áll magasabb kulturfok hangsúlyozásával. Bizonyosnak tartja. íhogv a javaslatellenőrzök a választók számának csökkentését célozzák evvel. Ezután rátér a Kárcly-keresztesek jogcíme ellen felhozott kifogásokra. A ICárolvkereszíeseknél a magvarság számaránya jobb, mint az irni-olvasni tudó férfiak hasonló csoportjában. Ugyíanezi áll a békés katonai jogcímre is. A huszonnégy éven felüli irniolvasni tudó magyarok közül 40 százalék volt katona, a románok közül 37 százalék. Azon kívánsággal szemben, hogv a gazdasági cselédek választójoga egy munkaadónál való szolgálathoz köttessék, rámutat, hegy nemééak rtíssz munkás, hanem rossz Ttmnkáadóhelv is van, ahol senkisem tudna három évet kitölteni. A harcosok választójogához ragaszkodni kell. mert morális lehetetlenség, hogv akik a harcosok választójogának vitáját csinálták a Házban, most a Károlv-keresztesek választójogának kihagyását propagálnák. A milícia esetleges bevezetése miatt tekintetbe veendőnek tartja a javaslatba. hogv legalább kettő évi katonai szolgálat szükséges. Ezután rátér a magyarul írm-oivasni tudás kérdésére. Minthogy ezen jelszó váratlanul merült fel, számolni kell ennek hatásával. Az irni-olvasni tudók és magyar irniolvasni tudók között a differencia 22.5 százalék. Ha tehát a magyarul irni-olvasni tudás általános kelléke felállíttatik, az irni-olvasni tudásra alapított választójoggal szemben 22.5 százalékkal csökkenti azok számát, akik természetesen kizárólag nemzetiségek. Statisztikai adatokkal bizor.yaitja, hogy a szavazat ezen lekaszáló hatását kizárólag a birtokosztálynál érezteti, mert az ipari munkások, kereskedelmi alkalmazottak, tisztviselőkkel szemben a birtokos-osztályból huszonhétharm nc százalékot zár ki a választójogból. A magyar Írni-olvasni tudás, általános kellékét tehát azért nem lehet alkalmazni, mert GZ a választómban egyes táMadalmi osMlyalmk egyensúlyát téliesen megbántaná. Ezután elnök az ülést délután félötig felfüggesztette. déd^ágyarqrbzag A nők Adélutáni ülést háromnegyed ötkor nyitotta meg az elnök. Vázsonyi Igazságiigymiriiszicr folytatta beszédét. Kifejtette, hogy olyan elvről van szó, amelyre vonatkozólag már mindenki megalkotta a véleményét. Csak annyit jegyez még, hogy. ilioyális lenne tanítónőktől és igazgatónőktől megtagadni azt a választójogot, amelyet az iskolaszolga gyakorol. Ami a női választóknak a javaslatban megállapított előfeltételeit illeti, ezek teljesen demokratikus természetűek. A négy polgári osztály, illetve a négy gimnáziumi osztály elvégzésének alapulvétele mellett a javaslat által előálló női választókból 21.1 százalék a munkásságra és 7S.9 százalék a polgárságra esik, de az utóbbi is a vagyonnal nem biró polgárnőkre. Nem lehet tehát a „hölgyek" választójogáról beszélni, amint ezt az egyik szónok gúnyosan megjegyezte. Való azonban, hogy a női vájas'ztói jog tekintetében a városi lakosság a fuíusiú szemben előnyben van. Ezen nótjavaslatI túl lehetne segíteni. A kormány ilyen javas1 lattal szemben nem zárkózna el. ha nem volI na egybekötve egy társadalmi osztály egy I oldali! mellőzésé ve!. magyar Kijelenti Vázsonyi,- hogy az ellenirulitványok a javaslattól annyira eltérnek, hogy a kormány nem teheti azokat-magáévá. — Ha a megegyezést keressük, — úgymond — nem abban keil látnunk, hogy a választók számát csökkentsük, hanem közös magyar munkaprogramot kell találnunk. A jövő feladata a polgári társadalmi rend íentrtása és a nemzeti egység fentartása. Kijelenti, hogy ,a választókerületek beosztása alkalmas lesz az aggodalmak eloszlatására. További garanciát a megyei választások egyidejű rendezése, a lázadásról szóló paragrafus uj fogalmazása, a hadsereg kérdésének rendezése, az állami népoktatás és az állami közigazgatás kérdései képeznek. A legfontosabb feladatnak tartja, hogy a javasLat törvénnyé váljon. De jobban örülne, ha egyidejűleg a magyar hadsereg kérdése is rendeíetnék, mert a választójog és a hadsereg kérdései osztották meg eddig a magyar pártokat. E két kérdés kikapcsolása lehet alkalmas arra, hogy a magyar pártok közös munkaprogramban egyesüljenek, A választójog ufytpvétő lényeges részeiből — úgymond — nem engedhetünk. Kívánja, hogy a javaslat nagyobb megrázkódtatás nélkül törvénnyé váljék, Kéri a javaslatnak a részletes vita alapján való elfogdásáí. (Elénk tetszés és taps.) Károlyi febzéls áss Polányi Géza személyes kérdésben szólalt fel. Utána gróf Károlyi Mihály kijelenti, hegy örömmel ál lapítja meg, hogy az igazságügy miniszter nem hajlandó a javaslatnak lényjeges változtatásához hozzájárulni, -ezért a miniszternek elismerését fejezi ki. Az ülés ezután véget ért. A legközelebbi ülés hétfőn lesz. A helyzet alakuSása Vázsonyi beszéde után. éMuispm mdésttőnk títeRmjéfiMtm.) Dr. Vázsonyi Vilmos igazságügy-miniszter szerdán kihallgatáson fog megjelenni a királynál. Vázsonyit a király kérette magához, hogy referáljon a választójogi törvényjavaslatnak a bizottságban lefolyt tárgyalásáról. A,megegyezésre ezidőszerint nincs kiItás. Tisza holnap fog beszélni és válaszolni a kormány mai nyilatkozatára. Úgyszintén ki fogja fejteni, hogy a munkapárt milyen követeléseket 'tart fent azon módosítások közül, amelyeket a vita során előterjesztett. Ezután szünet fog bekövetkezni a bizottság tárgyalásában. A szünet alatt megkezdődnek a bizottságon kivül a kompromisszumos tárgyalások. A kormányhoz közelállók véleménye szerint e tárgyalások sikerében nem lehet megbízni. A helyzet változatlanul az, hogy amennyiben a munkapárt nem fogadja ei a javaslatot, a Ház felOszlatásár kerül a sor. A kormány köreiben hangsúlyozzák, hogy a kormány semmit sem enged a javaslatból, ehhez köti programja, továbbá a királyi kézirat, amely utasítást ad a választójog kiterjesztésének méreteiről. Vázsonyihoz közelállók azt mondják, hogy ő, a javaslat megalkotója, inkább kész elhagyni helyét, semhogy a javaslat rendelkezéseiből engedjen. A Mgyar Tudósitó jelenti; A 48-as alkotmánypártban este a választójogi bizottság ülése után a képviselők nagy számban jelentek meg. Ott voltak a kormány tagjai köziii Wekerle, Vázsonyi, Esterházy, Földes Béla, továbbá gróf Andrássy Gyula, Ugrón Gábor, őrgróf Pállavicini György és Palugyai Móric államtitkárok. Élénk eszmecsere fejlődött ki. Vázsonyi igazságügyminisztert mai hatalmas beszéde alkalmáéból nagy ovációban részesítették. Megállapítást nyert, hogy az igazságügyminiszter a kormány által beterjesztett választójogi javaslat minden előnyét ugy nemzeti, mint demokrata szempontból megvilágította mai előadásában, hogy már senkiben sincs kétség az ifánt, hogya választójógi javtájstfifő( lényegében változatlanul kelt, hogy az országgyűlés elfogadja. BESZELOGÉPEI a legjobbak! óoí-ut.6Q, saját palota. Tölcséres kitűnő hangú, legújabb rendszerű K 150.Ujtalálmányu tölcsérnélkuli „Etofon" beszélőgép becsukható tetővel a legtökéletesebb . . K 300.Rcndeltsnél a pénz előre bekü dandS.