Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-02 / 51. szám

len hosszabb felszólalásban kérte Andrássyt, hogy tefcyen nlég egy lépést a közvetítő ja­vaslat. felé és. fogadja el az ő indítványát. Örömmel látja, hogy hajlandóság mutatko­zik a hat eleminek mint jogcimnek való el­fogadására. 7 Sztrájk a szegedi nöiszabő-iizletekben. (Saját tudósítónktól.) \ szegedi ' nöi­szábó munkások és munkásnők pénteken be­szüntették a nunkát. Sztrájkbaléptek, miután •munkaadóik mjndennemii béremelési követe­lés elő! elzárkóztak. A békés megegyezés végső határidejét csütörtökön esti hat órá­ban állapították meg. A megegyezés azonban nem sikerült, mire ti szabómunkások és nő­munkások pénteken reggel beszüntették a munkát. Ezidöszerint mintegy 300 ember sztrájkol. Persze, vannak kisebb varrórmihe­lyek. ahol még folvik a munka, de valöszinii. liogy szombaton már valamennyi műhely csatlakozik a sztrájkhoz, amely erős alapo­kon indult. A munkásnők létminimum megállapítá­sát Kérik. A létminimumot havi kettőszáz koronában kívánják megállapítani, de általa­bán rendezni kívánják a munkabéreket is, a munka finomságának arányában, vagyis an­nak megfel előleg. A most kitört sztrájk már második há­romnegyed év alatt. Háromnegyed évvel ez­előtt 35 százalékos fizetési a vitást verekedtek ki maguknak, szintén sztrájkkal. De a fizetés­rendezés után elért eredménnyel a legtöbb munkás rövidesen elégedetlen voit. Ez a. kö­rülmény kergette ujabb sztrájkba a divat­szaiónok alkalmazottait. A. munkások és munkásnők azt mondják: tűrhetetlen, hogy a divattermek és szalonok tulajdonosai tan­tasztikusabbnál fantasztikusabb áraKat szab­hassanak s addig a munkás napi kilenc órai munka mellett is nyomorogjon. Az egyezkedési tárgyalások sorári a szabónők hajlandók voltak kisebb béremelést adni. de a munkások követelésükhöz annak egész terjedelmében ragaszkodtak. Fölvetet­ték a munkaadók azt a tervet is. hogv visz­sza kell térni a régi, darabszám-rendszerhez, de a munkások ezt az ajánlatot is elutasítot­ták. A sztrájk időtartama persze bizonytalan. A sztrájkolok a szociáldemoKrata-párt vé­delme alatt állanak és az az elhatározásuk, hogy a végsőkig kitartanak, iia máskép nem megy, munkába állnak magánházaknál mint varrókisasszonvok. amivel rriég többet keres­nek. Követelésüktől azonban nem hajlandók eltérni s nem hajlandók abból engedni sem­mit. Budapestről jelentik: Több nagy szabó­cégnél, különösen pedig a női szalonokban hétfőn sztrájk tort ki Budapesten. A sztrájk oka az, hogv Két nagyobb cégnél a munkások béremelést kértek és mikor nem ka'ptak. sztrájkba léptek. Amint kiütött a sztrájk, a munkaadó szalóntulajdonosok —- akiknek er­re nézve szerződésük van — azzal feleltek, hogy kizárták a munkásokat azokból a mű­helyekből is, ahol nem sztrájkoltak, A ki­zárás még tart, munkások és munkaadók nem tudnak megegyezni egymással, — A buda­pesti íériiszabóiparban szintén sztrájk fenye­get. most folynak az egyezkedési tárgyalá­sok. fl közönség és központok érdeke, — Milyenek az Idei burgőmjafeüáfások, — dójában sem. Nem. M;ert az uj termésárak is ellene vallanak. Az egyetlen termény a burgonya, amely csökkenő árral lett beállítva az agrárius ér­dekek útvesztőjébe. A közönség bizalmatlan­sága ennél a tételnél is nyomban felveti a kérdést: miért? Megvalljuk, liogy megnyug­tató felelettel nem, csak a valóság megköze­lítésével tudunk válaszolni. A 18 koronás ár me'Jett több. mint valószínű, hogy a gazdák csak annyi burgonyát fognak termelni, a mennyire nekik gazdasági szempontból szük­ségük lesz. Mert miért termeljenek burgo­nyát akkor, amikor csak takarmányozás cél­jára lesz érdemes a burgonyát termelni. El­adásra ott. ahol más is megterem mint bur­gonya. minden jobban kifizeti magát. Mi lesz tehát a közellátással? A burgonvaközpont­ta!?... Nem. a burgonvaközpontot nem félt­jük. Hanem a közellátást, azt igen. Vagy talán olvan kedvező behozatali kilátásaink vannak, hogy az országban felesleges.a gaz­dákat a burgonya termesztésére ösztönözni? Nem akarjuk hinni, hiszen akkor kézenfekvő, hogy más termények behozatalában is jelent­keznie kell a kedvező behozatal lehetőségé­Az uj termésrendeletet igen nagvtudásu, széles látókörű, köz- és nemzetgazdaságot ismerő potentátok állapították meg. Bizonyá­ra meghányták-vetették az ország elsőrangú érdekeit, a fogyasztók érdekeit és. elsősorban a központokét, azután a termelőkét. A fo­gyasztók és termelők közé iktattuk a köz­pontokét, mert azt hisszük, hogv mindkét ér­dekeltség legszívesebben gyakorolna olyan nyomást az összes központokra, hogv azok visszahulljanak abba az ismeretlen homály­ba, ahonnan előmeresztgetik a mindent el­orozó karmaikat. Mi azt hisszük, hogy a Haditermény részvénytársaság köré csoportosuló minden érdekeltségek - a különféle központok ­talán a háború befejezésének eshetőségével számolva, egy utolsó nagv rugóst remélnek ejthetni ebben az uj gazdasági évben, mert hiszen az Oroszországgal. Romániával meg­kötendő béke alapján a központi hatalmak nem fognak többé a szükség, a kiéheztetés rémével küzdeni. A békés megegyezések kapcsán elkerülhetetlen követelményként kell, hogv beköszöntsön egv óriási áruforgalom, ipari Cikkekben ugy, mint gabonában és nyersáru-terménvekben. Ennek pedig okada­tolt következményié lesz a mesterségesen, szemérmetlenül felhajtott árak visszaesése. Nem látjuk tehát a köz- és nemzetgaz­dasági bölcseleteknek boldogító, előrevetett sugarát a termésrendelet áraiban. Ellenben látjuk azt. hogy az Oroszország és Romárrá? ból nyerendő óriási mennyiségű, gazdaság; szerződések alapján biztosítandó áruk, termé­nyek árcsökkentő hatását teljesen figyelmen kivül hagyták az illetékes körök, illetve trjeg­távesztőleg a központok céljaira nagyon is figyelembe vették, amennyiben a két állani fölös terményeit bármily olcsón is sikerül megvásárolnunk, Magyarországon a kormány által kibocsátott ui makszimális árakon fog­ják azokat értékesíteni. Miért?... Hát nem tehet ebben az ország­ban enyhülés? Nem. Itt megszűnt a közön­ség érdeke. Itt csak a központok érdeke ek­szisztál. És mivel ezt. a közönség által meg­gyülölt érdeket lépten-nyomon ui és ui ala­kulatokkal látjuk támogatni, nem hiszünk a kormánynak a központok ellen készülő ak­R kereskedők és a közfogyasztás. — Milyen forrásból táplálkozik Szegeden a kereskedelem-ellenes hangulat. — nek és akkor mire való volt a gabonaárak újból való. ijesztő emelése?... A télen és még az ui burgonváig átszen­vedték a szenvedők, a szegény emberek az éhség minden skáláját, burgonya nélkül. Pe­dig az elmúlt gazdasági évben se szívesen termelték a gazdák. Valami jól nem is fize­tett. Rengeteg mennyiségű megfagyott. Ren­geteg mennyiségűt feldolgoztak a szeszgyá­rak. (A képviselőházi rossz nyelvek azt mondják, hogy nem is fagyott burgonyát dol­goztak fel a szeszgyárak, bár annak lett ki­utalva.) Az idén előrelátható, hogv nem fog­nak a viszonyok megjavulni. És mi lesz ak­kor. ha a szegény emberek még burgonyá­hoz sem juthatnak? És mi lesz. ha ne adj' Isten, a gazdák burgonyát nem vetve —- a miből íaián az idén kitűnő termés lenne — más veteménvekre kedvezőtlen termésered­mény tesz. Éhség és nyomor... Nem baj. A központok akkor is dolgoz­ni fognak, biztosítják a könnyű munkát, a fényes eredményt az ui makszimális árak. Igen Tiszteit Szerkesztő Ur! Az utóbbi időben a helybeli lapok állandó kereskedő­ellenes tendenciájú cikkeket közölnek, hol hatósági személyek, ho! pedig anonim cikk­írók tollából. Tekintettel arra, hogv ezeknek a cikkek* nek ugv tartalma, mint hangja már a jóiziés határain is át-átcsap, engedje meg, hogv a legnagyobb tárgyilagossággal mutassak rá azokra az okokra, amelyek az ügyet ennyire, felkavarták. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara egyik ülésén egv nagyiparos részérői o!v in­diivány tétetett, hogy a kereskedelmet meg keli rendszabálvozni. A kereskedővilág a leg­nagyobb megütközéssel vette ezt az indit­vánvt. mert á kamarának, mint a Kereske­delmi és ipari érdekek védelmezőjének ke-, lene legjobban tudnia, hogy a drágaságot nem a kereskedő teremtette, de azt is illett volna tudnia, hogy a kamarának ily termé­szetű állásfoglalása az amúgy is nagymérvű kereskedő-ellenes hangulatot csak nagyobbí­tani fogja anélkül, hogv a kamarának elhibá­zott állásfoglalása az általános drágaságot csak a legkisebb mértékben is enyhíteni tud­ná. A gyakorlatban azt láttuk, hogy a ka­mara még a legszimplább ügyekben sem tudott a hozzáforduló hatóságoknak kereske­delmi ügyekben szakszerű, önálló és elfogad­/ ss5 "trált fény 1 £•: pbatő kizárólag Fcmgó Soma világítási váikiatánál Szegeden. feizzaítöftvff tOOOWM* 71 osrm^^m m

Next

/
Oldalképek
Tartalom