Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-02 / 51. szám

len hosszabb felszólalásban kérte Andrássyt, hogy tefcyen nlég egy lépést a közvetítő javaslat. felé és. fogadja el az ő indítványát. Örömmel látja, hogy hajlandóság mutatkozik a hat eleminek mint jogcimnek való elfogadására. 7 Sztrájk a szegedi nöiszabő-iizletekben. (Saját tudósítónktól.) \ szegedi ' nöiszábó munkások és munkásnők pénteken beszüntették a nunkát. Sztrájkbaléptek, miután •munkaadóik mjndennemii béremelési követelés elő! elzárkóztak. A békés megegyezés végső határidejét csütörtökön esti hat órában állapították meg. A megegyezés azonban nem sikerült, mire ti szabómunkások és nőmunkások pénteken reggel beszüntették a munkát. Ezidöszerint mintegy 300 ember sztrájkol. Persze, vannak kisebb varrórmihelyek. ahol még folvik a munka, de valöszinii. liogy szombaton már valamennyi műhely csatlakozik a sztrájkhoz, amely erős alapokon indult. A munkásnők létminimum megállapítását Kérik. A létminimumot havi kettőszáz koronában kívánják megállapítani, de általabán rendezni kívánják a munkabéreket is, a munka finomságának arányában, vagyis annak megfel előleg. A most kitört sztrájk már második háromnegyed év alatt. Háromnegyed évvel ezelőtt 35 százalékos fizetési a vitást verekedtek ki maguknak, szintén sztrájkkal. De a fizetésrendezés után elért eredménnyel a legtöbb munkás rövidesen elégedetlen voit. Ez a. körülmény kergette ujabb sztrájkba a divatszaiónok alkalmazottait. A. munkások és munkásnők azt mondják: tűrhetetlen, hogy a divattermek és szalonok tulajdonosai tantasztikusabbnál fantasztikusabb áraKat szabhassanak s addig a munkás napi kilenc órai munka mellett is nyomorogjon. Az egyezkedési tárgyalások sorári a szabónők hajlandók voltak kisebb béremelést adni. de a munkások követelésükhöz annak egész terjedelmében ragaszkodtak. Fölvetették a munkaadók azt a tervet is. hogv viszsza kell térni a régi, darabszám-rendszerhez, de a munkások ezt az ajánlatot is elutasították. A sztrájk időtartama persze bizonytalan. A sztrájkolok a szociáldemoKrata-párt védelme alatt állanak és az az elhatározásuk, hogy a végsőkig kitartanak, iia máskép nem megy, munkába állnak magánházaknál mint varrókisasszonvok. amivel rriég többet keresnek. Követelésüktől azonban nem hajlandók eltérni s nem hajlandók abból engedni semmit. Budapestről jelentik: Több nagy szabócégnél, különösen pedig a női szalonokban hétfőn sztrájk tort ki Budapesten. A sztrájk oka az, hogv Két nagyobb cégnél a munkások béremelést kértek és mikor nem ka'ptak. sztrájkba léptek. Amint kiütött a sztrájk, a munkaadó szalóntulajdonosok —- akiknek erre nézve szerződésük van — azzal feleltek, hogy kizárták a munkásokat azokból a műhelyekből is, ahol nem sztrájkoltak, A kizárás még tart, munkások és munkaadók nem tudnak megegyezni egymással, — A budapesti íériiszabóiparban szintén sztrájk fenyeget. most folynak az egyezkedési tárgyalások. fl közönség és központok érdeke, — Milyenek az Idei burgőmjafeüáfások, — dójában sem. Nem. M;ert az uj termésárak is ellene vallanak. Az egyetlen termény a burgonya, amely csökkenő árral lett beállítva az agrárius érdekek útvesztőjébe. A közönség bizalmatlansága ennél a tételnél is nyomban felveti a kérdést: miért? Megvalljuk, liogy megnyugtató felelettel nem, csak a valóság megközelítésével tudunk válaszolni. A 18 koronás ár me'Jett több. mint valószínű, hogy a gazdák csak annyi burgonyát fognak termelni, a mennyire nekik gazdasági szempontból szükségük lesz. Mert miért termeljenek burgonyát akkor, amikor csak takarmányozás céljára lesz érdemes a burgonyát termelni. Eladásra ott. ahol más is megterem mint burgonya. minden jobban kifizeti magát. Mi lesz tehát a közellátással? A burgonvaközpontta!?... Nem. a burgonvaközpontot nem féltjük. Hanem a közellátást, azt igen. Vagy talán olvan kedvező behozatali kilátásaink vannak, hogy az országban felesleges.a gazdákat a burgonya termesztésére ösztönözni? Nem akarjuk hinni, hiszen akkor kézenfekvő, hogy más termények behozatalában is jelentkeznie kell a kedvező behozatal lehetőségéAz uj termésrendeletet igen nagvtudásu, széles látókörű, köz- és nemzetgazdaságot ismerő potentátok állapították meg. Bizonyára meghányták-vetették az ország elsőrangú érdekeit, a fogyasztók érdekeit és. elsősorban a központokét, azután a termelőkét. A fogyasztók és termelők közé iktattuk a központokét, mert azt hisszük, hogv mindkét érdekeltség legszívesebben gyakorolna olyan nyomást az összes központokra, hogv azok visszahulljanak abba az ismeretlen homályba, ahonnan előmeresztgetik a mindent elorozó karmaikat. Mi azt hisszük, hogy a Haditermény részvénytársaság köré csoportosuló minden érdekeltségek - a különféle központok talán a háború befejezésének eshetőségével számolva, egy utolsó nagv rugóst remélnek ejthetni ebben az uj gazdasági évben, mert hiszen az Oroszországgal. Romániával megkötendő béke alapján a központi hatalmak nem fognak többé a szükség, a kiéheztetés rémével küzdeni. A békés megegyezések kapcsán elkerülhetetlen követelményként kell, hogv beköszöntsön egv óriási áruforgalom, ipari Cikkekben ugy, mint gabonában és nyersáru-terménvekben. Ennek pedig okadatolt következményié lesz a mesterségesen, szemérmetlenül felhajtott árak visszaesése. Nem látjuk tehát a köz- és nemzetgazdasági bölcseleteknek boldogító, előrevetett sugarát a termésrendelet áraiban. Ellenben látjuk azt. hogy az Oroszország és Romárrá? ból nyerendő óriási mennyiségű, gazdaság; szerződések alapján biztosítandó áruk, termények árcsökkentő hatását teljesen figyelmen kivül hagyták az illetékes körök, illetve trjegtávesztőleg a központok céljaira nagyon is figyelembe vették, amennyiben a két állani fölös terményeit bármily olcsón is sikerül megvásárolnunk, Magyarországon a kormány által kibocsátott ui makszimális árakon fogják azokat értékesíteni. Miért?... Hát nem tehet ebben az országban enyhülés? Nem. Itt megszűnt a közönség érdeke. Itt csak a központok érdeke ekszisztál. És mivel ezt. a közönség által meggyülölt érdeket lépten-nyomon ui és ui alakulatokkal látjuk támogatni, nem hiszünk a kormánynak a központok ellen készülő akR kereskedők és a közfogyasztás. — Milyen forrásból táplálkozik Szegeden a kereskedelem-ellenes hangulat. — nek és akkor mire való volt a gabonaárak újból való. ijesztő emelése?... A télen és még az ui burgonváig átszenvedték a szenvedők, a szegény emberek az éhség minden skáláját, burgonya nélkül. Pedig az elmúlt gazdasági évben se szívesen termelték a gazdák. Valami jól nem is fizetett. Rengeteg mennyiségű megfagyott. Rengeteg mennyiségűt feldolgoztak a szeszgyárak. (A képviselőházi rossz nyelvek azt mondják, hogy nem is fagyott burgonyát dolgoztak fel a szeszgyárak, bár annak lett kiutalva.) Az idén előrelátható, hogv nem fognak a viszonyok megjavulni. És mi lesz akkor. ha a szegény emberek még burgonyához sem juthatnak? És mi lesz. ha ne adj' Isten, a gazdák burgonyát nem vetve —- a miből íaián az idén kitűnő termés lenne — más veteménvekre kedvezőtlen terméseredmény tesz. Éhség és nyomor... Nem baj. A központok akkor is dolgozni fognak, biztosítják a könnyű munkát, a fényes eredményt az ui makszimális árak. Igen Tiszteit Szerkesztő Ur! Az utóbbi időben a helybeli lapok állandó kereskedőellenes tendenciájú cikkeket közölnek, hol hatósági személyek, ho! pedig anonim cikkírók tollából. Tekintettel arra, hogv ezeknek a cikkek* nek ugv tartalma, mint hangja már a jóiziés határain is át-átcsap, engedje meg, hogv a legnagyobb tárgyilagossággal mutassak rá azokra az okokra, amelyek az ügyet ennyire, felkavarták. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara egyik ülésén egv nagyiparos részérői o!v indiivány tétetett, hogy a kereskedelmet meg keli rendszabálvozni. A kereskedővilág a legnagyobb megütközéssel vette ezt az inditvánvt. mert á kamarának, mint a Kereskedelmi és ipari érdekek védelmezőjének ke-, lene legjobban tudnia, hogy a drágaságot nem a kereskedő teremtette, de azt is illett volna tudnia, hogy a kamarának ily természetű állásfoglalása az amúgy is nagymérvű kereskedő-ellenes hangulatot csak nagyobbítani fogja anélkül, hogv a kamarának elhibázott állásfoglalása az általános drágaságot csak a legkisebb mértékben is enyhíteni tudná. A gyakorlatban azt láttuk, hogy a kamara még a legszimplább ügyekben sem tudott a hozzáforduló hatóságoknak kereskedelmi ügyekben szakszerű, önálló és elfogad/ ss5 "trált fény 1 £•: pbatő kizárólag Fcmgó Soma világítási váikiatánál Szegeden. feizzaítöftvff tOOOWM* 71 osrm^^m m