Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-02 / 51. szám

izegect, 1018. mamii* t írató véleményt adni. hanem egyszerűen va­lamelyik kereskedői hívott fel véleményadás­ra és ezt mint sajátját adta tovább jferend­őri vagy közélelmezési hatóságnak és ezt ma már — azt hiszem legalább — a hatósá­gok Is tudják. Sajnos, a szegedi kereskedő-világból, a melynek pedig meglehetős számú intelligens és gondolkodó tagja van. nem akadt senki sem, aki ezt a sérelmes és sok félremagya­rázásra alkalmat adó kamarai állásfoglalást szóvá tette volna, de egv széles körben ismeri budapesti szaklapnak mégsem kerülte cl fi­gyelmét és elég erélyes hangon bírálta meg az ügyet. E hó 24-én dr. Temesváry Géza h. fő­kapitány ur tollából jelent meg egy helybeli lapban egy ugyancsak keménvhangu cikk a pótszerekről. Nem akarom a h. főkapitány urnák a kémiában való jártasságát kétségbe vonni, de kétségbe kell vonnom-, hogv az abban foglaltakat nem egyoldalú információk után és saját tapasztalatai alapján irta meg. A pótlószerek kérdését a laikus mértéket meg nem haladó hozzérléssel kezeli és oly dolgokat állit, amelyek nyilvánvalóan téve­désen alapulnak. Hogy cikkéből csak egy passzust is, kiemeljek: A főkapitány i;r azt állitja. liogy a kereskedők által forgalomba hozott és garantált 80 százalékos ecetsav csak 20 százalék erősségű és mérges anya­gokat (nyilván hangyasavat) tartalmaz. Kérdést intézek mindazokhoz, akik e* cikkhez valamennyire is értenek, mit szólnak fenti állításhoz? A főkapitány ur nagvon jól tudja, liogy hangyasavas ecetsavat forgalomba hozni, mily szigorú büntetés terhe etlatt van meg­tiltva. Feltételezi mégis:, hogv a kereskedő dacára annak, hogv tisztában van cseleke­detének minden sulvos következményével és nem törődve embertársaink testi épségével, ilven élelmiszert hoz forgalomba. Nyilt kérdés, hogv ennek a nyilatkozat­nak megtételére mennyiben adott impulzust a kamarának mar fentebb ismertetett és min­den kereskedői morált és tisztességet sem­mibe vevő és általánosított állásfoglalása. A napokban a h. főkapitány urnák egy, szerintem a kereskedőkre nézve sérelmes rendelkezéséből kifolyólag a Lloydban a ke­reskedelmi osztály érdemes vezetője egy ér­tekezletet hívott össze, hogy az érdekeltek aciiák elő sérelmeiket. Az értekezleten a ka­mara általam mélyen tisztelt titkára is meg­jelent és az ügyhöz ő is hozzászólt. Hogv a titkár ur az éppen szóbanforgó cikkhez nem ért és annak rendeltetésével nincsen tisztá­ban. nem vehető, tőle rossz néven, mert nem szakember. De a hozzáértést magának vindi­kálnia és a szakiapoknak speciálisan erre a cikkre vonatkozó ismertetésére azt monda­nia, hogy az ismertetés az érdekeltség részé­ről még van rendelve, minden jóakaratot nélkülöz és csak arra alkalmas, hogy keres­kedő-ellenes hangulatkeltéshez ad.ion táp­anyagot. Oda jutottam tehát, ahonnan elindultam. A kamara nem azért van, hogv kereskedő­ellenes határozatokat hozzon és a kereskedő­ket a közvélemény előtt teljesen indokolat­lanul meghurcolja, éppen ellenkezőleg, min­den alkalmat fel kell használnia, hogv bátran és minden befolyástól mentesen sikra száll­jon a kereskedőnek elég sok oldalról jövö meghurcolása és meggyanusitása ellen, Soraim szives közléséért hálás köszöne­tet mondva, vagyok mélyen tisztelt Szer­kesztő urnák tisztelője: egy kereskedő. vásárol, elad és I megelőlegez iVmy R. MIKSA bank- és váítőGletaÉ * ér* f Széchenyi-tér, a városházával szemben. B LUQANO: \ Corriere deila Sera jelenti. Pétervárról: A helyőrség katonái gyűlést tartottak, amelyen a szónokok hangoztat­ták, hogy a fegyvertelen és kiéheztetett csapatok nem képesek tovább harcolni. Ál­talános vélemény szerint a makszimalista kormány a bukás küszöbén áll. BÉCS: Pétervári jelentés szerint az antant-államoknak Kievben tartózkodó alatt valói menekülve hagyják el Kievet. Az an­gol és francia kolóniák tagjai Gharkov felé utaznak. GENF: A Matin jelentése szerint az orosz kormány visszautasítja azt a tiltako­zást, amelyet az angol és francia nagykövet kormánya nevében a békekötés elten be­jelentett. BECS: Hágai jelentések szerint a kon­zervatív angol sajtó helyesli Balfour teg­napi beszédét. A szabadelvű politikusok azonban élénken kritizálják Balfour kijelen­téseit. Bookmaster lord, az ismert pacifista védelmébe veszi Hertlinget és élesen ki­fakad Balfour ellen. Hertling beszéde — mondja — egyike a legfontosabb megnyilat­kozásoknak a háború kitörése óta. Nem jár­ja, hogy a német oldalról jövő közeledési kísérleteket gyanúsításokkal és bizalmatlan­sággal fogadjuk. Igy sohasem jutunk a béké­hez. BONIJjON: íA központi szovjet legközelebb foglalkozik a cári család sorsával és nem fog­nak akadályt gördíteni, hogy a cár családjá­val Angliába utazhasson. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti már­cius 1-én este: A Champagneban, valamint a Maas és Mo-sel között kisebb vállalkozásokat sikeresen hajtottunk végre. A többi harctéren nines újság. , BERLIN: A birodalmi gyűlés a költség­vetés első olvasását befejezte. lA Ház ezután március 10-ikéig elnapolta üléseit, HONIDON.: Balfour beszéde végén annak a felfogásnak adott kifejezést, hogy ha Jlerv­iing ORnneimaunal le i« ülne a békéről tárgyal­ni' a zöld asztalhoz, ennek eredménye nem vol­na. Egy olyan tárgyalás, amely a meg nem ér­tés jegyében folyik le, sokkal rosszabb volna, mint -semmiféle tárgyalást sem folytatni. A béketárgyalások megkezdése a sikerre való kilátás nélkül, a legnagyobb bün volna. «»*ebses«snkk»aabeaas9esg8»ssan*hab»a«m3b><(<!fft*3s«!s A besszarábiai lakosság a monarchiához akar csatlakozni. BÉCS, március 1. A Presse csernovici táviratot közöl, amely szerint Besszarábiá­ból oda érkezett menekültek azt jelentették, hogy Besszarábiához tartozó helységeknek lakossága Besszarábiának Ausztria-Magyar­országhoz való csatolását kívánja. Wilson válaszol Hertlingnek. AMSTERDAM, március 1. Washingto­ni híradás szerint Wilson legközelebb vála­szolni fog Hertling beszédére. Az, hogy Wilson a politikában teljes cselekvési sza­badságot tart fenn magának, az antant kö­rökben nagy aggodalmat kelt, mert itt a békehangulat újból erősödik. A spanyol kormány lemondott. BÉCS, március 1. A Presse jelenti Há­gából: A spanyol kabinet beadta lemondd sát. Kerertszki Párisba menekült. GENF, március 1. A Journal jelenti: Kerenszkinek sikerült Oroszországból el­menekülnie és Párisba érkezett, ->s*»v*»«em^*«aa**»«»*»a*cs«s«**«9*»*aaa«4aa«i(a9*aa OCOO Boldogságot keresni mostanában csak magyar tanyákon lehet. A magyarok ugyan arról panaszkodnak, hogy nekik sem derékig tejfel, azonban mi váro­siak megelégednénk, ha a tejfel a bokánkig érne. A tanyaiak összes keserve kimerül ab­ban, hogy nem lehet világítást kapni, kevés h cukor, mindent elrekvirálnak, kevés az emberi erő, sok a dolog, jó volna, ha a gazda szabad­ságot. kapna a frojwtról, mert a munkásoknak már nagyon megnőtt a szarvuk, hogy jön a sok tavaszi gond, lehet görnyedni hajnaltól ké­ső estig és a „banyába" már nem lehet mással tüzelni, mint szárral, mert a kukoricacsutka meg a rőzse elfogyott. [Fűteni azért még kell, mert a „gyerökök" köbögősek voltak a télen. A tanya körül már szépen zsendül az őszi vetés bársonyos, haragoszöld szára, sőt már a lábasjószágok is találnak némi legeinivalót. A tyúkok és kakasok nagyban szemelgetnek, vet­ni már keveset kell eléjük és szorgalmasan gyűlnek a tojások a költés alá, meg a városba eladásra. Az igáslovak, a tehenek még száraz­takarmányon vannak. A széna, szalmaboglyák .fogyófélben (a takarmányközpont javarészt rekvirálta) és a kukoricaszár-kupok is meg­csappantak. A zab, árpa és kukorica szemesse azért csak kerül a kimért fejadagon felül is. hiszen az ügyes gazda érti a módját, hogy mint és miként kell egy kis szükséges felesleget meg menteni. (Elvégre a kukoricaszár és a szalma­boglya lehet gyanús, de áruló nem. •És talán jól is van ez igy, hogy a tanyák körül kerül egyetmás. Egy-két tábla szappan, jó, száraz, van nyolc, tizéves is, négy-öt bödön szinzsir, kolbász, sonka, kenyérmellé való sza­lonna, naponta friss tej, turó, (tejfel valamint burgonya és bab, köles, mák, szóval minden, ami a háborús viszonyokat megkönnyítheti. A városi ember ma nem ok nélkül irigyeli a ta­nyai termelőt, Különösen azt, aki a feleslegei? nem osztja meg vele, ha drága pénzen is. Mert vannak tanyaiak, akik gyönyörűséget Jelnek abban, hogy dúslakodnak a jólétben. Náluk a pénz nem játszik szerepet. Van. Bőven. — Avasfenét az uraknak — mondják né­melyek — és a burgonyát üstszámra főzik kis­malacoknak. Olcsó nevelőtápszer, a malac meg drága lesz tőle. Rettentő drága. Egymásközöt? még csak emberségesebbek a tanyaiak. Van­nak közöttük, akik jól tudnak sirni. Ezek ki­könyörgik a városiakat gyűlölőktől a felesle­geket, mintha a saját, szükségletükről lenne •szó, aztán beovakodnak a városba, gazdagod­ni. Kegyetlen numerusokkal dolgoznak. Csak ugy találomra bökik ki az árakat és a váro­siak tehetetlen élbetetlensége, az ébesség, n mindenáron való megkaparitása az élelemnek pokoli örömére szolgál a parasztnak. Fiaessw tek. Ezért van agyonütve a szegedi piac és ezért van az, hogy ma a középosztály, különösen a kisjavadalmazásu tisztviselők valósággal Ár­va járják meg a piacot . , , Boldogságot keresni tehát most, valóban csak a tanyákon lehet ,A föld, az ártatlan, sem miért sem vétkes föld nem tehet arról, hogy 1200 koronáról -8000 korosára verték tel az

Next

/
Oldalképek
Tartalom