Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-02 / 51. szám

lnfíít'4 iÍ#Í8. inareutt i. .1 ..I.II.....I... II,,..„MHH-. BERLIN, március 1. A nagy főhadiszállás jelenti: RupjVecht trónörökös hadcsopörtja: Pölkapelietö! északra meghiúsultak az angol gyalogságnak éjjel erös tűzhatás után megkiséreK előretörései. Az arcvonal többi részén élénk tüzérségi tevékenység, amely sokszor kisebb felderítő harcokkal kapcsolatban folyt. La Fereítö! nyugatra egyik osztagunk előretört a csatornán át és néhány fogollyal tért vissza. (Budapesti tudósítónk telei onjclcnté$e.) j A képviselőház választóioki bizottsága pénteken folytatta tanácskozásait. Az ülésen Beöthy László elnökölt. A kormány részéről a tárgyaláson Wekerle Sándor miniszterelnök, Földes Bála miniszter és Sebess Dénes igazságügyi államtitkár jelentek meg. Az ülés megnyitása után elnök jelenti, hogv gróf Bethlen István, aki nem tagja a bizottságnak, inditvánvt kiván tenni. A házszabályok szerint ehhez joga van. Kérdi a Bizottságot, megengedix a felszólalást. A bizottság a felszólalást megengedi. Az első felszólaló, Desbordes Ernő magvar nemzeti szempontból kifogásolja a javaslatot. A javaslat nem nyújt védelmet a nemzetiségek szeparatisztikús törekvése ellen. A választójogi törvény a nemzetiség: kérdés szempontjából végzetes tévedés. Nem tartja kizártnak a megegvzést a románsággal, de ennek szerinte megfizethetetlen ára van: Erdélynek és Magvarország románlakta vidékeinek a feláldozása. Szerinte a radikális politikának a vészéivé abban van. hogv a szeparatisztikús törekvések szolgálatában áll. A nemzeti veszedelmet nem Kartrík ellen az ellenség repülő támadást intézett* amely a belga lakosság körében jelentékeny veszteségeket okozott. A német trónörökös hadcsoportja: Chavignonnál rohamcsoportjaink benyomultak az ellenséges árkokba és tiz amerikait és néhány franciát fogtak ei. A kora reggeli órákban a Champagne egyes szakaszaiban feléledt a harci tevékenység, LUDENDORFF, első föszállásmester. abban látta, hogv a nemzetiségi képviselők bejönnek a Házba, propagandát csinálnak és esetleg obstruálnak, hanem abban, ihogv a kerületekben elszórtan élő magyarság beleolvad a, nemzetiségekbe, az intelligencia kénytelen lesz elmenekülni és a nemzetiségek zárt egységükre való hivatkozással követelni fogják az autonómiát, talán nagyobb eredménnyel. Az egyetlen 'helyes megoldás a választójognak a magyar nyelv tudásához való kötése. (Andrássy felszólalása.) Gróf Andrássy. Gyula szólalt fel ezután. Kijelenti, hogy Tisza beszéde ő rá is hatott, mert átlátta, hogy meggyőződésből ered. Újra számot vetett tehát magával és arra az eredményre jutott, hogy mindennek dacára csekély változtatással a javaslatot el kell fogadni. Nem tartja célravezetőnek, hogy korlátozás történjék. Ebbe ö nem egyeznék bele. A katonai szolgálatot azonban, mint jogcímet a maga részéről sem tartja elfogadhatónak. Lehet, hogy a háború után csak í milícia lesz egy pár hónapi szolgálattal, ami különös jogcímet nem adhat. Helyénvaló volna, ha kimondanák, hogy egy bizonyos idő múlva, esetleg tiz év múlva a négy elemi helyett a hat elemi elvégzése állapíttassák ineg. A nők szavazati jogának barátja. A mozgósítás sikerében is volt szerepük, a háború után pedig sok olyan kérdés vár megoldásra, amelyeknél a nőket is számításba kell venni. A javaslatot nem azért fogadja el, mintha a statisztika teljesen megnyugtatná. Beismeri, hogy a felszólalók bár sokban túloztak, némi igazságot is mondtak azokról a veszélyekről, amelyeket a kiterjesztés okozhat. Elfogadja a javaslatot annak dacára, hogy még ma is élénken sajnálja, hogy plurális választójogi javaslatából törvény nem lett. A javaslat elfogadása történelmi szükség. Bei- és világpolitikai fejlődés teszi ezt szükségessé. 1913-ban akarta már rávenni Tiszát, hogy fogadja el a ' szocialistáknak azon követeléseit, amelyek a jelenlegi javas* latban foglaltatnak. Tiszában bár a jóindulat meg volt, akkor is azokat az aggodalmakat hangoztatta, mint rnost. Más államokban sokkal nagyobb mértékben terjesztik ki a jogokat, mint nálunk. Mint miniszterelnök Tisza is belátta, hogy az 1913-iki törvény nem oldotta meg a kérdést. Ezt bizonyltja a királyi kézirat is, amelyet Tisza ellen jegyzett. — Óriási hordereje van annak, hogy már a második uralkodó mondja azt ki, hogy a kormánynál messzebb menő jogkiterjesztést kiván, Tisza meghatóan ecsetelte, hogy a magyar katonák a himnusszal mennek a csatába. Azt tartja, hogy erkölcsileg azért érdemlik meg ezt a jogot, mert nem a jogért, hanem a hazáért harcolnak. A tömegek honorálása most erkölcsi obligó, de politikai bölcsesség is. Az ellenséges országokra való tekintette! sem lehet megnyirbálni a javaslatot, mert ott is vannak barátaink és ezeket elveszítenénk. Tiltakozik azon állítás ellen, hogy nálunk a nemzetiségeket elnyomják. Nem lehet a statisztika okozta félelem miatt a kor szellemével szembe helyezkedni. Tisza is és a többiek is hangsúlyozták, hogy ezt a fontos kérdést közmegnyugvásra kellene megoldani. Ha neki választani keli azok között, akik most aggódnak és azok között, akik jogokat kívánnák, feltétlenül az utóbbiakhoz csatlakozik. Veszélyeztetné egész helyzetünket, ha a javaslatot lényegesen megváltoztatnánk, bár maga is osztozik azokban az aggodalmakban, amelyek nemzeti szempontból, elhangzottak. Ne legyünk azonban kishitűek. Ez a nemzet nagyon beteg lenne, ha egy javaslattal meg lehetne gyilkolni, A választójog kiterjesztése a nemzetiségeket kétségtelenül nagy tömegekben fogja joghoz juttatni. Ö is érzi, hogy Erdélyben nem lesznek képesek megakasztani, hogy a románok több ségbe ne kerüljenek. De ennek ellensúlyozására más eszközöket kell igénybe venni, mert .a demokratikus haladást megakasztani nem lehet. Ez a fejlődés a magyar állmeszmét nehéz helyzetbe hozza, a javaslatot azonban el kell fogadni, hogy holnapra ne kelljen még többet adni. A nemzeti államot ezután meg keli erősiteni. Nem lát többé okot arra, hogy a közigazgatás államosítása ellen küldjön. A javaslatot elfogadja. Ezután gróf Bethlen István indítványát olvasták fel a választójog tárgyában. BefhCsapataiffefc bcwonuftak PodoSiába. — A Brentánát ifieghíusult sz olasz előretörés. BUDAPEST, március t. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A Breníátől keletre egy olasz előretörés meghiusult. A kormány és a lakosság egyre ismétlődő és utóbbi napokban különösen sürgető hívására a Böhm-Ermölli tábornagy csapatai tegnap békés beavatkozás céljából bevonultak FodoHába és elérték a novosielica —ciiotín—kameniecz—podolski vonalat. A vasutak és a fontos utak mentén előrenyomuló osztagoknak az a feladatuk, hogy azon a területen, amelyen áthaladnak, helyreállítsák a nyugalmat és a rendet és biztosítsák a behozatal céljaira szükséges kereskedelmi utakat. Eddig körülbelül tízezer orosz tette le a fegyvert s tekintélyes menynyiségü lőszert, jármüvet és vasút! kocsit helyeztünk biztonságba. a,vezérkar fünöke. A Pripjet-floftila a siémefek kezére kerüli BERLIN* március 1. A nagy főhadiszállás jelenti: Csapataink az ukrán északi határ mentén keleti irányban előrenyomulva elérték a Dnjepert. Rietschisannál egy érő" sen kiépített és védelmezett hídfőre bukkantak. A várost és a pályaudvart rohammal eüöglaiíák és néhány száz foglyot ejtettek. Mozyrban zsákmányul ejtettük a PripjeL flottilát, amely hat páncélos, 3§ motoros és 6 evezős hajóból áll. A Síorokonstanti szorostól délnyugatra ellenséges túlerővel harc ban álló lengyel légionáriusoknak német csapatok segítségére siettek; az ellenséget együttesen megverték. Az ukrán kormány és a lakosság hívására védelmid ellenséges bandák ellen osztrák-magyar csapatok a Pruttőí északra széles szakaszokon benyomultak Ukrajnába. Olasz harctér: A Brenta két partján a harc! tevékenység aíx egész napon át fokozott volt. Macedón arcvonal: Nagyobb harci cselekmény nem voit. i LUDENDORFF, első főszállásraester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Meghiusult angol előretörések. Alkotmány-reform készül Ausztriában. BÉCS, március 1. Seidler miniszterelnök a parlamenti helyzet orvoslása céljából az alkotmány reformjának kérdését vetette föl. Péntek délután Grosz házelnöknél a pártok vezérei konferenciát tartottak. Seidler kijelentett^, hogy a pártok között a megegyezést a parlament munkaképessége dolgában az alkotmány reformja után tartja lehetségesnek és a pártok tetszésére bízza, hogy milyen formában történjenek meg az erre vonatkozó tárgyalások. Az egyes pártok vezérei hozzájárultak az akcióhoz. Andrássy beszéde a Választójogi bizottság ülésén. Engedékeny hangok egy komprom Issxum lehetősége érdekéhen.