Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-02 / 27. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3— K. Kgyes szám Ara I4 fillér. Kladöbivatai: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. 'Szagod, 1918 VII. évfolyam. 27. szám. Szombat, február 2. Á bolsevikiek. A központi hatalmak országaiban ideges türelmetlenséggel várják a bresztlitovszki békeviták eredményét. Az idegesség és a türelmetlenség érthető, végül is az egykor •hires orosz várban nem egv nadrággomb -sorsáról fognak dönteni. Ebbe az idegességbe hova-tovább egyre több, a bolsevikiek eljárása fölött érzett csalódás játszik bele. Az események gyors gördiilését nálunk ekként képzelték: Az orosz forradalom első periódusában már-már legendás alakká emelkedett Lenin a gyors békekötés jelszavával jutott uralomra; Trockij külügyi népbiztos nyomban a béke müvének megalkotásához fogott; kezdeményezte a tárgyalásokat; kísérletezett az általános békével; amikor itt kudarc érte, neki látott — ahogy megfogadta — a különbéke megcsinálásának; tehát — gondoltuk — ezek az emberek komolyan, szent hevülettel, apostoli meggyőződéssel akarják a békét; január közepére, legkésőbb végére meg is lesz. Február szűkös, vizenyős napjait tapossuk. A negyedikéig megkötött fegyverszünetet hosszú időre meg kell ismét hosszabbitani. .Alig van főkérdése a béketárgyalás anyagának, amelyben végleg megállapodtak volna, közben — mint ma is — uj és fontos kérdések merülnek föl, amelyek s'zintén nehezen lesznek eldönthetők. Ezek a nehézségek már kizárólag a bolseviki politikából -származnak, amelynek hatalmas kontúrjait csak a legutóbbi napok eseményein át sikerült megpillantanunk. Emberboldogitó ideákról álmodozó, szilárdakaratu, vaskövetkezetességii és elszánt forradalmárok politikája ez, amelynek alapján a béketárgyalásokkal párhuzamosan ujjá akarják alakítani Európa egész keleti részének képét. Finnország, Lengyelország és Ukránia önrendelkezési jogát elismerik. De agitációval, ha kell, erőszakkal és forradalommal dolgoznak azért, hogy az uj országokban az állami élet a bolseviki elvek szerint alakuljon ki. Az, amit az orosz köztársaságnak föderatív alapon való kiépítéséről és arról mondott ma Trockij, hogy Ukránia egyik része lenne a köztársaságnak, csak látszólag van ellentétben ezzel. A főelv a bolseviki uralom általánosítása a in a i Oroszország egész területén. Ennek kedvéért a vaslogikájú Trockij elieranondásokba is keveredik a népek önrendelkezési jogáról. De le nem mond a kifelé való agitációról és arról, hogv a békével egyidejűleg több bolseviki államot ismertessen el egyszerre. Kühlmannak és azoknak, akik utána mondják, igazuk van: erőszak és hatalom dolga az egész. De Leninéknek is igazuk van, mert ők meg aZt mondják: a mi államunk a nép állama lesz .évtizedeken át termelt emberboldogitó eszméket viszünk át a gyakorlati életbe, az erőszak, melyet ezért alkalmazunk, jogosult. Nagy kérdés azonban, hogy beválik-e a bolseviki terv reálpolitikának. nem marad-e tömérdek áldozatba és vérbe kerülő utópia, amelynek kedvéért az álmodozva járók nyakát szegik esetleg a kezeli békének. Ne várjon tehát senki gyors eredményt. Bresztlitovszkban a bolsevikiek nemcsak a békét építik. írockij nyilatkozata a helyzetről. - Németország nem akar annektálni. — Nincs elég anyag a nyugateurópai osztályharc lángra Eobbantásáboz. — Anglia a német célokat támogatja. — Egy stockholmi jelentés a Pravdá-nak, a bolseviki kormány hivatalos orgánumának cikkét közli, mely kivonatot tartalmaz Trockij beszédéből. Ha ezek a beszédek tényleg elhangzottak és a kijelentések megtörténtek, akkor érthető kommentárul szolgálhatnak a bresztlitovszki eseményekre vonatkozólag. Trockij ugy látta a helyzetet, hogy az imperialista hatalmak — még ha jelenleg ellenségek is — összefognak egymással, csakhogy a demokratikus országot elnyomhassák és esetleg annak kárára gyarapodjanak. Ennek ellensúlyozására Trockij a népek, az elnyomottak, a munkások összetartásának gyors fellobbanását várta és a milliók közös akaratának egy olyan hatalmas áradatát, amely hömpölyögve tör át a gátakon, amiket osztályok és nemzetek között autokrata célokért emeltek. Trockij eddig hiába várt ezekre, de mielőtt csalódását beösmerné, még egyszer felemeli büszkén a fejét és reménykedve, fanatikusan néz a messzeségbe. STOCKHOLM, február 1. A Pravda kivonatot közöl Trockij beszédeiből, amelyeket a tanácsok kongresszusán mondott. Ezek szerint Trockij azt mondotta, hogy » tanácsok kormánya olyképp kezdett tár" gyalásokat Németországgal, mint ahogy a sztrájkoló tárgyal a munkaadójával a sztrájk befejezése után. Minthogy megesik néha, hogy egy sztrájk kudarccal végződik, Orosz országra nézve is bekövetkezhetik az a szerencsétlen helyzet, hogy olyan békét kénytelen kötni, amely nyilt ellentétben van a munkások érdekeivel. A tanácsok kormánya nem hiszi, hogy elegendő anyaga lenne a nyugateurópai osztályharc lángra lobbantásához, hogy ilyen módon idézzen elő forradalmat. — Németországnak látszólag nem szándéka a megszállott területeket annektálnl, csupán katonai és gazdasági célokat követ, amelyeket Trockij meggyőződése szerint Londonban hallgatólagosan jóváhagytak. Angliában rájöttek, hogy Németországot nem lehet legyőzni és keleten akarnak neki kompenzációt adni, hogy az Angliával és Amrikával folytatandó tárgyalásokon engedékenyebb legyen. Oroszország kész a különbéke megkötésére. A bresztlitovszki béketárgyalások. — Bresztlitovszk, január 31. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A politikai és területi kérdések rendezésére alakitott német, magyar-osztrák és orosz bizottság gróf Czernin külügyminiszter elnöklésével ülést tartott. Napirend előtt felszólalt Trockij és a következőket mondotta: — A kezeim között levő német lapok közlik a Pétervári Távirati Ügynökség egy táviratát, amely ha hitelt érdemlő, a béketárgyalások menetére a legrosszabb hatással lehet. Ebben a táviratban olvasható a befejező része annak a besizédnek, amelyet én a munkás-, katona- és parasztképviselők harmadik kongresszusán mondottam Pétervárott. Kijelentem, hogy én ezen a kongreszszuson valóban jelentést tettem a bresztlitovszki béketárgyalások menetéről és ismertettem az én egyéni álláspontomat, továbbá az orosz küldöttség és a kormány álláspontját. A távirat szerint ázonban én állítólag azt mondottam volna, hogy az orosz küldöttség nem fog külön békét kötni. Szükségesnek tartom itt kinyilatkoztatni, hogy ez nem egyéb kitalálásnál, mert én ennek épp az ellenkezőjét mondtam. A magyar-osztrák és német küldöttség elnökei bejelentették, hogy meg fogják vizsgálni, honnan ered a kérdéses jelentés, mire a bizottság áttért a napirend tárgyalására. Tanácskozás a megszállott területek kérdéséről. * Az első felszólaló gróf Czernin volt. Rámutatott arra, hogy a bizottság eddig csak azzal a kérdéssel foglalkozott, hogv mi történjék azokkal a területekkel, amelyeket német csapatok tartanak megszállva. Éppen azért javasolja, hogy kíséreljük meg annak tisztázását, mi történik azokkal a területekkel, amelyeket magyar-osztrák csapatok szállottak meg. — Mielőtt ennek a kérdésnek részleteibe belemennénk, — folytatta a külügyminiszter — meg kell jegyeznem, hogv az ukrán küldöttség tagjai azon az állásponton vannak, hogy ők önállóan tárgyalhatnak és határozhatnak ebben a kérdésben. Felkérem tehát az orosz küldöttség elnökét, nyilatkozzék, mi az álláspontja ebben a kérdésben.