Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-10 / 33. szám

í t>hmlqfkmmfm szeged, i»j& február 10. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester mee* jegyzi, hogy a város sein jesz és akar különbsé­get termi ipari és földmives rokkantak között. Aurák, hegy a város által elvállalt száz rok­kantat szétosszák a város különböző helyein és tanyáin, r.irosen akadálya. A leiratnak ezt a részét teíhát el lehet; fogadni. Taschler Endre főjegyző megemlíti, hogy a Hadi gondozó azért iifrn akarja egy helyre tö­möríteni a rokkantakat, mert Vácott már léte­sítettek ilyen rokkan t-t.el epet, de amikor rneg­hirdeíttéb az ottani helyekre a pályázatot, egy ernber jelentkezett. A rokkantak irtóznak attól a gondolattól, hogy valóságos nyomorék-város­ban éljenek. Mind el akar elegyedni az egészsé­ges társadalomban. Dr. Pálfy József szerint a kérdést egysze­rűsíteni kell. Nem lehet általános feltételeket megállapítani. Minden rokkanttá] szemben az <J .sajátos viszonyai szerint kell eljárni. Lesz rok­kant. •okiník nem- lakás kell, hanem szerszám. Előre nem lehet megmondani, hogy mit adunk. Elvi határozat kell esak arra, hogy a város száz szegedi rokkantról való gondoskodást magára vállalja. Aztán akinek ok-só bérlet kell, az kap olcsó bérletet, akinek .szerszám kell. kap szer­számot. aki lakást keres, lakáshoz jut. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester sze­rint az ilyen elbánás az, egyenlőség elvét sérti. Különben is meg kell pontosan mondanunk, a Hadigondozónak, hogy mit adunk, mert máskü­lönben nem kapjuk meg az állami hozzájáru­lást. Dr. Pálfy József: Kimondhatja a város, hogy a segélyezéseket a 130.000. plusz 240.000 ko­rona k eretén belül vállalja s kéri ezzel szem bet! ?: állam támogatását. Thi'^riAg Oszkár Pálfy József indítványát támogatja. Pap István azf ajánlja a biz-ottsag figyel méhe, hogy a város belterületében nem lehet 30 éves használati joggal kislakást rok­kantaknak adni, mert '30 év alatt a város sokai? fejlődhet és fejlődik is, akkor peűig az az eset á elő, hogy a paloták között kis viskók fognak állni. „ A | i L .„ *: Dr. Gax.il Endre kijelenti, hogy kezei között van egy {eJekösszoirás, amely amellett tanús­kodik, hogy a Eelsővóroson, Tápéi-soron és Do­rozsmai-uton kényei mesen el lehet helyezni 30—flO rokkantat a szükségelt telkes lakások­ban. Ez nem okoz tehát semmi gondot. Pásztor József teljesen osztja a polgármes ter álláspontját, hogy a város nem adhat két­szeres támogatást- az államnak. Az állam most megint a törvényhatóságokra akarja hárítani ü: árámi kötelességek lerovását. Az állam ad hoz/áj árulást, .holott a városoknak kellene hoz zájárulást adniuk. Az államnak ugyanolyan összeggel ke' hozzájárulni a rokkant-ügyhöz, mint amilyen összeget a város ad. Ez a mindig -kinullázott, kisemmizett város nem adhat na gyobb összeget erre a célra, mint amit az állam ad, ha mi adunk 370.000 koronát, -az állam adjon ugyanennyit. Indítványozza, hogy ilyen érte­lemben Írjon föl a város a kormánynak. Toi\el!4 Sándor: Itt nem száz rokkant ellá­tásáról van -szó, hanein ezrekről. Pásztor József: Annál inkább. Mert ha ez­az .arány marad fönn tovább is, az állam esak százezreket fog elkölteni, mig -a város millió­kat ad ki. Dr. VégiAjCin Ferenc: A kérdés sarkpontja a rokkant-dijban van. írjon föl a város a minisz­terhez, hogy mi mindent megadunk rokkant­jainknak, de az állam ezzel -szemben emelje föl a rokkant-dijakat. Kell lenni egy biztos alap­nak n rokkantak kezében. Ne évi 72 korona rokkant-dijat adjanak nekik, de olyan össze get, amely valamennyire bázist képez. Thfjéijjtip Oszkár: Nem a rok-kaupdijakat kell fölemelni, hanein szerszámot, földet kell adni a kezébe a rokkantaknak, hogy dolgozni tudjanak. És már most ki kell adni a segítsé­get, nem szabad a háború végéig várni. Addig ínég évek telhetnek el. Es legyünk uyugodtak. nem száz rokkantat kell majd a városnak el­játui, hanem ötszázai, ezret. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: Nem lehet már mosj kiadni a segítséget. A helyzet az, hogy most még csak azokat a rokkantakat borsájtotiák el, akik igazolták valamiképpen, hogy a megélhetésük biztosítva van. Most még az ügyesebb elem van itthon csak. A rokkantak zöm-e azonban esak a háború után fog vissza­térni. És akkor lesz szükség a segítésre, mert akkor jönnek az igazi Lázárok. A hosszura nyulf-' vita azzal az eredmény­nyel végzedött, hogy -a tanács az elhangzott észrevételek alapján részletes javaslatot dol­gozzon ki és terjesszen a februári közgyűlés elé, Ivövekezett a második tárgy. Somjyódy Ist­ván Ítélőtáblai biró indítványt tett tisztviselő családi házak, munkás- és rokkant-katonacsat ládok részére családi házak építésére. Dr. Gaal Endre jelentette, hogy Budapesten éppen most indult ilyen akció. Városi, állami és.társadalmi hozzájárulással hatalmas részvény tá rsaságo* szerveznek. A maga részéről az mditványfhoi, teljes egészében hozzájárul, esak a I.echner-tér beépítését nem javasolja, mert a terekre szük­ség van. Kérj Balogh Károlyt, ismertesse a bu­dapesti akció eddigi eredményeit. Balogh Károly ismerteti a budapesti terve­ket. Állami, városi és társadalmi uton 130 Bill­iós részvénytársaságot hoznak össze 10.000 kis­lakás építésére. A házak Va-lamennyie két és három lakásos esak. A bérlő, illetve rulajdonos 50 éves amortizációs kölcsönt kap a házra, ame. lyek épitését bankok finanszírozzák és .amely* ket az állam olcsó anyaggal és katonai munka­erővel támogat. A szegedi viszonyokra körülbe­lül rá lehet kisebb arányokban húzni a buda­pesti mintát, Szegeden .1000 lakás kellene esak. Ennek felépítése mintegy 20 millióba kerülne, egy lakás építési ára te-hát mintegy 20.000 ko­rona. Igy lakí,s évi annuitása tehát 1080 ko­rona. Soinlyúdy István. Becsey Károly, Gaal End re. Tersehfár József és Pásztor József föl­iszólalása után javasolta a bizottság, hogy a város Írjon föl a kormányhoz, hogy Szegedet is vegye föl a budapesti, illetve országos kis­lakásépitési tervbe, de emellett javasolja a t»* nácsnak, hogy foglalkozzék külön, városi ke­retben történő kislakásépitési tervvel, lehetőé !eg olyan alapon, hogy a város —< Becsey indít­ványa szerint —- kislakásokból álló bérházakat építsen. Harmadik tárgy a paras»t-mternátu,s léte­-itűsének ügye volt, amelyre nézve szintén Som­lyódy István tett indítványt, A bizottság java­solja. a tanács foglalkozzék ezzel az üggyel. Reformok előtt a városi mérnöki hivatal. (Saját tudósi tónktól.) A városi mérnök­rég. amelv ellen az utóbbi időben olv sok és Ailvos vád hangzott el a törvényhatósági közgyűléseken, a háborúval kapcsolatosan ie­lentőrégiel.ies változások küszöbén áll. Arrói van ugyanis szó. hogy a mérnöki ügyosztályt a kívánalmakhoz mérten kiegészítik. Az érde­kes ügv előzményei a következők: Tóth Mihály városi főmérnök néhány hé: előtt jelentést adott be a város tanácsá­hoz, amelv szerint a mérnöki hivatalt a mai rendszer szerint tovább vezetni lehetetlen. A mérnökségnek nincs megfelelő személyzete, de hiányoznak emellett a szakszerű vezetők is. A helyzet az. hogy — még ha nem vo­nultak volna be katonának a városi mérnök­ség mérnökei és szakemberei — akkor is bő­víteni kellene a személyzetet, vagy pedig ren­dezni Kellene a gépészeti üzemek . vezetését, mert azok a mai viszonyok között annyi munkát adnak, hogy máira úgyszólván nem is jut idő. különösen ilven csekély személy­zet mellett. A tanács a jelentést tárgyalás alá vette és elhatározta, hogy meg íogia vizsgáltatni, milyen módozatok mellett lehetne a bajokon segíteni. Az ügv megvizsgálásra saját ha­táskörében bizottságot küldött ki Tóth Mi­hálv főmérnök elnök lésével. A bizottság mái­több izben folytatott tárgyalásokat, de azokat eddig még nem fejezték be. Tóth Mihálv vá­rosi főmérnök a tanácskozások eddigi ered­ménveTől a következőket mondta a Délma­gyarorszás munkatársának: — Valószínűnek tartom, hogv a tárgya­lásokat egv hét alatt már be is fejezzük. Az eddigi eredményekről bővebben nem nvilat­kozbatom, miután még úgyszólván nincsen­nek pozitív eredmények, de a helyzet .ielen'eg az. hogv a mérnöki hivatalnak nincsen sem építésze, sem fögépésze. sem gépészeti fel­ügyelőié. sem utibiztosa. Személyzet ugyan volt a háború előtt és akkor télies volt. de csaknem valamennyien bevonultak katoná­nak. Igy pedig dolgozni igazán nem lehet. Je­lentést tettem tehát a tanácsnak az ügyről és kérem intézkedését. Kértem ezen kiviit. mi­után a gépészeti ügyek mostanában re. gefeg do'got dnak. egv gépészeti felügyelő kineve­zését, A tanács elnöklésem alatt bizottságot küldött ki a részletes javaslat kidolgozására. A bizottság tanácskozásai már megkezdőd­tek s valószínűnek tartom, hogy egvhét alatt be is fejeződnek. A bizottságnak az ügyek teljes ismeretében az a véleménye, hogy a gé­pészeti ügyeket tényleg rendezni kell. Erre két tervünk van, — egyik, hogv a gépészeti tizemet kereskedelmileg kell ellátni és ez vol­na a .iobb megoldás, ezenkívül pedig erre már közgyűlési határozat is van — a másik terv pedig az lenne, hogv a gépészeti üzemek megmaradnak a régi szervezeti szabályren­delet keretében, megfelelő személyzeti kiegé­szítés mellett. Bármiképpen történjék is dön­tés, a helyzetet nagv mértékben- megjavítja. — A továbbiakra nézve a'z az álláspon­tunk. hogy a mai személyzeti viszdnvok mel­lett nem lehet tovább megmar adni. Föl kell mentetni a katonai szolgálat alól a mérnök­ség ügyosztályainak vezetőit, mert enélkül, minden munka megáll, vagy pedig pótlásuk­ról kell gondoskodni. Valamiképpen azonban okvetlenül segíteni kell. — A bizottság tanácskozásainak ered­ményeiről jelentést fog tenni a tanácsnak, a melv belátása szerint intézkedni fog azután., Hogy milyen lesz a döntés, persze nem tu­dom. de hangsúlyozom, segíteni kell. Eddig tart a nyilatkozat. Ehhez még csak annyit: amennyiben az ügv megfelelő megol­dása sokáig fog késni, a méMöki hivatal ve­zetője lemond állásáról, mert a felelősséget nem akarja a további ügyvezetésért vállalni. Minden esetre elsőrendű fontosságú, hogy a mérnöki hivatal személyzete számban, tudás­ban és képzettségben megfelelő, sőt kiváló legyen. Ide azonban nem azon az uton érünk, amelyen a háboru-teremfette hiányok orvo­solhatók! Gyökeres reformokra van sürgős szükség. Ezekről szeretnénk már valamit hal­lani. < vásárol, elad és .-. megelőlegez .. ft|aV R- 'AiHSft bank* és váltóiL letel I • Irl I Széchenyi-tér, a városházával szemben. Lengyel csapatok sikeres harcai. Bécs, február 9. Két napig tartó csata után Losmieczki tábornok a parancsnoksága alatt álló lengyel tüzérség támogatásával be­vette Smolensket. A iQHgyei csapatok Videvsk várost is meghóditották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom