Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-07 / 30. szám

mtiuöfifeiiááii k/é-gtó. j'.iiá JYők a hadseregben. Illetékes helyről kapjuk a következő soro­kat : Minéi tovább tart a háború, annál jobban kiderül, hogy ezek a nehéz idők a nők számára is uj és nem jelentéktelen szerepeket tartogat­nak. Ez különben előre látható volt már a há­ború első idejében, de hogy a női munka köz­vetlenül a katonaság üzemeibe kapcsolódjék és szerves elevenséggel kisérje a hadsereget a frontok mögé is, csak most lett valósággá a negyedik háborús esztendőben. A mögöttes or­szágrész katonai irodáiban már régóta női kezek kopognak az Írógépeken, a laktanyákban is otthon van már a női segéderő, ahogy hivata­losan nevezik és tisztességesen díjazza a kato­nai kincstár. És ennél a pontnál minden más szemponttól eltekintve rá kell mutatni a gazdasági kérdés jelentőségére is, mert különösen az elesettek özvegyeinek és árváinak nemcsak jelentéktelen alamizsnát, de munkaal­kalmat és azontúl tisztességes megélhetést is biztosit a katonai közigazgatás. Először csak kisérietképen próbálkoztak vele, de amint a tapasztalat bizonyítja, a női munkaerő kitűnően bevált. Nemcsak helyettesí­tette, de az irodai üzemek némely ágában még felül is multa a fronton küzdő férfiak képessé­gét. Mindez arra bírta a hadvezetőséget, hogy a mögöttes országrész tapasztalatait a frontokon is érvényesítse, most már nemcsak a póttestek laktanyáiban és itthoni parancsnokságok irodái­ban, hanem közvetienül a frontok mögött is nagyon jól tudják foglalkoztatni a nőket. Egyik hadseregünk hadtápkeretében már akkora arányokat öltött a nők részvétele a ka­tonaság munkájában, hogy külön állásközvetí­tőt állítottak fel egyik frontmögötti városban, a női segédmunkaerök részére. Itt a bizonyítványai, ismeretei és eddigi alkalmazása alapján előjegy­zésbe veszik az áilást kereső nőket s azután a szükséglet szerint a megfelelő helyre kiutalják. Vannak a hadrakelt seregnél orvosi asszisztens­nők, műszaki segéderők, irodakezelőnők, telefon­os í,ávi,i'dakezeJő.nők, sokan a katonai számvevő­ségnél nyernek elhelyezést, devann.sk kint már gazdaasszonyok, betegápoiőnők, szabónők, sza­kácsnők, pincérnők, mosónők, továbbá mun­kásnők és' napszámosnők is a technikai üze­mekben. Az állásközvetítő mellett működik egy tá­bori kiképző tanfolyam is a női munkaerők ré­szére. Ebbe az iskolába mindenkit felvesznek, aki jelentkezik, azokat is, akik eddig nem voltak állásban és szakszerű előképzésre van szüksé­gük, Egy ilyen kurzus, amelyik természetesen egészen ingyenes, napi hét tanóra mellett négy hétig tart. Az iskola élén, ahol főként gépírást, helyes- és gyorsirási tanítanak, egy igazgatónő áll s ugyanúgy nő vezeti az állásközvetítő in­tézetet is. Ugyanígy női felügyelet alatt állnak a hadseregnél foglalkoztatott nők otthona is, ahol — valósággal a katonaotthonok mintájára — szabadidejüket nemes szórakozás mellett tölt­hetik el. Ilyen otthonok a hadtápkörletnek majd­nem minden állomáson vannak, ahol az ott al­kalmazott nők közösen laknak, amennyire le­hetséges, közösen is étkeznek. Egy ilyen női otthont alkalmunk volt meg­látogatni a fronton. Három emeletes, pompás fekvésű épületben van elhelyezve, egy főnőkő vezeti s az irodában foglalkozó nők ketíesével­hármasávai laknak a tágas, napos szobákban. Van két külön ebédtőjük, viilamos-vifágitás, lég­fűtés, fogadó- és játszóterem is, szóval adott körülmények között, minden elképzelhető ké­nyelem. Ami különben ennél a hadseregnél a a nők ellátása, felügyelete és kényelme szem­pontjából történik, szinte például szolgálhatna valamennyi frontnak. Az uj viszony, amibe a nők nagyon hamar beletalálták magukat, öntu­datukat is fokozza és nem csekély mértékben javítja meg szociális helyzetüket, ami ma, az általános drágasság napjaiban szintén nem utolsó szempont. líd/nej az ígéret földje. (A Sajtóhadiszállás jóváhagyásával.) Es monda az Ur; kivezetlek ben­neteket az iKéret földjére. Udtöe, 1918, január végén, (A Délinagvarofszág tudósít ól ától.) A sinaji 'kinyilatkoztatás ideje régen lejárt, de az ember mégis a kánaáni Ígéretre gondol, a mikor beül a bécsi, közvetlen összeköttetésű udinei gyorsvonatba. Katonák, akik először indulnak az olasz frontra, illetve hadtápterü­letre. a vásárlás, beszerzés eszméiével vigasz­talódnak. sőt a legtöbben egyenesen örülnek a beosztásnak, Udine... £ most. zajos összevisszaságban mirfdent jelent a képzeletben; kávét, rizst, selymet, vásznat, cérnát, képet és egyéb mű­tárgyat, borsalino kalapot, olajat és íiok-sok mindent, amit otthon drága pénzért, vagy egyáltalán nem lehet megkapni. Természetes, hogv a novemberi győze­delmes offenzíva óta rnesék keringenek az udinei zsákmányról: hogv* mi minden kap­ható, — nálunk már régen feledésbe menő, vagy csak a hadseregszállítók által megköze­líthető cikkek, — de itt, eltekintve attól, hogv . ember esetleg a bőrét adta érte cserébe. — Pénzértékben értve. — miiven olcsón! Hal­lottunk hat koronás kávéról, hatvan filléres rizsről, négy koronái vászonról is..- no. d<? minek a fájó emlékeket fölidézni! A fantáziák nekihevülnek, tervek ková­csolódnak, — miiven .ló lesz a famíliának ez, amaz, — aztán a tervek nagyobb méreteket öltenek, átcsapnak a spekuláció terére és még azokat is, akiknek eddigi polgár! foglalkozása semmiféle összeköttetésben nem volt Mer­kuriusszak most a hirtelen meggazdagodást vágy kisérti. A vonat elindul, ismerkedések történnek, és megkezdődik az információszerzés. Az in­formációt a szabadságukról Udinébe vissza­térő katonák szolgáltatták. A csapongó fan­tázia kezd lelohadni. Nem ugv van már, mint volt régen, — eleinte. A szabad zsákmányo­lás napja leáldozott. Különben is. a tejfölt a németek szedték ie. Ámbár a mieink is. akik, az első napokban ott voltak, sem üres háti­zsákokkal távoztak. , - Kávé? — ~~ Igen, még , . . nehezen, többnyire cse­rekénen, sóért, főleg cukorért; pénzért drá­gán, harminc-negyven koronáért kilónkint. , - Rizs? , - Volt egyszer.,, mese.., Mire VÉÍachi* érünk, a reményeink, iffó-i JHilUttl' 7, nveink egv kis selvem gombolyagba zsugo. rodnak össze, Csak legalább ezt lehessen, kapni. Jó tanácS is líatigzik: a németek által tes­sék próbálkozni. Es mikor az ember már nehánv napja Udinében van, a hogy jár a kifosztott város, ban. a kellemetlenül hűvös árkádok alatt. a hol leeresztett redőnyök mögött üresen ás!, tanak az üzletek, akkor már mindennel tisz, tába van. Itt-ott. magánosoktól lehet még ugy; . valamit kapni, különösen annak, aki otthon gondolt az élet sójára és nagyobb mennyi, sécret hozott magával, hogv az olasz me. nyecükék 'sale-éflle kívánságára si (igen.) u­az: sóval felelhet. Zucchero, néiNMo, dméo, — ezek a rtj, tett kincsek barlangjának megnyitó szézám, jai. „A németek által hozzájutni" tanács ma, rad jó tanácsnak, amelyet, ha kivételkénen meg is tartana a magvar ember, — a kivitek, megtörik a német bajtárs zárkózottságán. Nem azért állítottak ők fel a Beutesammel­sfellét, '(zsákmánygvüjtőhelv) és nem azért szerveznek Beiitecomndgniekat. hogv a mi barátságos mosolyunkért átengedjenek va­lamit. De a reményeiről még sem akar senki k. mondani, pláne, amikor a vágyat nagyszerű vásárlások, csodás meggazdagodások hiraj fűtik és amelynek históriáit lépten-nyomon hallani. Itt mindenki venni akar és ha két isme­rős összekerül, az újonnan jöttnek föltétlen ez a harmadik, de esetleg már második kér­dése: mit lehet itt még kapni? , i Mindenki szimatol. És a nyolc, tiz nap óta itt tartózkodók már mint bmvwomk csakhamar titkos címeket tudnák, titkos áruk­ról: rizsről, cérnáról, gyapotról. Itt azonban ujabb akadályokba ütközik j az illető, üyapotra, cérnára kiviteli tilalom] van. Élelmiszert lehet kivinni, de csak tiz kilóij gramig. Ennyit sem könnyű összeszerezni,! Az ember elindul a titkos cirn után, amelyetJ ha megtalál kiderül, hogy nem is olyan titkos,j mert ott már összetalálkozik néhánv kamei rád dal és nem kell egymást kérdezni, bosrv aj nem valami nagy bizalmat keltő, piszkos1 olasz házakban mi járatban vannak? i Áru ezeken a helyeken legtöbbször nincs. Vagy ha van, csak nagvon nehezen, magyai rán mondva: „harapófogóval" kerül elő. (Az olasz ugyanis, ha elrejtett áruja van. fél beval tani, mert tart a rekvirálástól.) És ha már, előkerül valami, nincs benne sok köszönet* Mert hiszen a talliún sem esett a fejére és lát­va a nagy keresletet. Isten tudja hol össze­lopkodott és most honnan előkerülő portékái iának ugyancsak fölveri az árát. ugv. hogy ezért nem érdemes a kiviteli engedélyt mezi szegni és a határvizsgálat izgalmait átélni. Ciceróm, a káplár, aki kávé és selyem­fölkutató utamon kisér és vezet a szűk siká­torokon keresztül, egyik titkos címtől a tnái síkig, — egyre- csökkenőbb reménységgel jegyzi meg; 1 I — Ja-ja, a dolog nagvon nehéz. Az em­berek a'zt hiszik, hogy itt az utcán hevernek Jön a béke! .tam ' •'• ­mi ar mé \ . ai a jjgjh fa, • - . • • • • rs- .- í"'-. • • -fa,S p^papissk^i * • - re Kapható kizárólag Fonyó Soma viljgiiúsi vállalatánál Szegeden.

Next

/
Oldalképek
Tartalom