Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-07 / 30. szám

jgzegect 1918. január 7. ímMmtKm%mm Fényes támadása Vázsonyi ellen a cenzúra túlkapása miatt. Vázsonyi uj álláspontja. - Zajos ülés a képviselőházban. (Budapesti tudósítónk telefonjgléjitcse,) \ Ház szerdai ülését háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Szász Károly elnök. Bementette, hogy Mihályi Tivadar lemondott választójogi bizottsági tagságáról. Ezután a kormányprogramról megindult vitát folytatták. Fényes László: Mielőtt a kormány működésének birálatába bocsátkoznék, hangsúlyozza tiszteletét és becsülését Wekerle szeméivé iránt. Mégis azt kell mondania: Kétségbeejtő. hogv a mai időkben Wekerle kormányozza az országot, akinek egész élete más munkásságban telt el. távol a demokráciától. ci mindig a tőke excellens képviselője volt (Wekerle nevet.) és azokkal került öszsze, akik régebben a bankokráciáról szavaltak. (Vázsönyi nevet.) — ön beszélt mindig a bankokráciáról — mondta Fényes éles hangon Vázsonyi felé. Héáerváry Lehel: Most kezd dühbe gurulni. Fényes László: Az ön árulása volt. hogv ez a kormány letért a demokrácia útjáról. Bródy Lrnő: Eláll! Micsoda árulásról beszél? Fényes László: Először azt vizsgálja, mennyiben fejtett ki szociális működést a 'kormány a hadiözvegyek, a liadiárvák és hadirokkantak irányában. Akinek férje. apja. családfentartója elesett, kevesebbet kap. mint a többi. Ez nagv igazságtalanság. Lelkiismerete követel:, hogy ezt a kérdést állandóan felszínen tartsa addig, amig nem rendezik. A hősi halottak hozzátartozóitól ne vonják meg a hadisegélyt. A sajtó'cenzura terén hét mértföldes csizmával megyünk vissza, aminek az az oka, hogv a kormány egvi'k tagia lehetetlen helyzetbe került a multlával. Hiu ember, aki nem bírja el a kritikát. Felkiáltások a baloldalon; Ki az? Nevezze meg! Fényes László:... Olyan ember, aki alkotni nem tud. Nagyon jól ráismertek önök máris. Bródy Ernő: Alkotni nem tud? Hát a választójogi javaslat? Fényes László: A választójogi javaslatot megcsinálta, de hogv nem vet-e gáncsát nekt„ azt még nem tudom. A saitócenzura szigorítása nem az ország érdekében, hanem a miniszter ur privát személve érdekében történt. A kezeim között van egv bizalmas jelentés, amelyben a sajtóbizottság felhívja a lapokat, hogv a sztrájkokról ne közöljenek semmit. (Helyeslés a baloldalon és a szélsőbalolctaWn.) Ugy látszik tehát, az előbbi intézkedés, amelv/ ben a miniszter megtiltotta beszédének a közlését. még sem volt egészen helves, mert az urak ott mélven hallgattak... Semmiféle sztrájkról nem szabad tudósitást Írni, mert a sztrájkok arra kénvszeritették a kormányokat. hogv békét kössenek, HcdúvcVv Lehel: Ez a bolsevikizmust Fényes László: A demokrata kormánynak meg kellett volna találnia az utat a néphez. Van a kormánynak egv tagja... Vázsonyi Vilmos: ön szerelte le a sztrájkot, vagy én? Fényes László: A munkásvezérek szerelték le. Ön csak a gyümölcseit akarja élvezni érinek. Jól ismerem önt. miniszter ur! Vázsonyi Vilmos: Hogyne! Aludt is már nálam! (Nagy derültség.) Fényes László: Nem emlékszem, hogv aludtam volna önnél, de a mostani viselkedése után aligha fogok. Az, hogv világháború vau, nem jelenti azt. hogv megfojtsák a sajtót. A Tisza-kormány nem zárta el saját tagjait a sajtó bírálatától mint a mai kormány. Amikor nem voltak hatalmon, mindig a sajtószabadságról beszéltek. A Tisza^kormány sokkal liberálisabb volt a sajtó terén, mint a JYvkerle-korniány. Az eseményeket nem lehet véka alá rejteni. Berlinben háromszázezer ember sztrájkol... . Vázsonyi Vilmos Igazságügy-miniszter: Sztrájkolt. Fényes László: ...nem erről, sem a Bécsben lejátszódott sztrájkról nem volt szabad és nem szabad irni. A demokratikus iránnyal nem egyezik meg az események eltitkolása. Ez a rendszer különben is megboszulia magát, mert kerülő uton, torzítva jutnak el hozzánk a hirek. Az osztrák lapok megírhattak mindent, ami-eink nem. (Vázsonyi felé): A miniszter ur nagvon sokféle sziliben játszik. Emlékszik egv forró nvári napra._ amikor a miniszter ur el akarta fogatni a királyt, Uar jos derültség.) Mikor Tisza István megbukott és a király a válság megoldására Budapestre érkezett. Bárczv István polgármester a nép küldöttségével tisztelegni akart a királynál. Vázsonyi akkor többek előtt kijelentette: arra az esetre, ha a királv nem fogadná a küldöttséget, kétszázezer emberrel felmegy a Várba és azt szeretné látni, hogv akkor ne fogadjon a királv bennünket. Akkor holnap talán fogoly lesz a király. (Óriási zaj. Az elnök csenget.) Fényes szavai elvesznek a Rajongásban. Pető Sándor: Desztilált hazugság! Az elnök folvton csenget. Kérnem kell a képviselő urakat, hogv legyenek tekintettel a helvzet komolyságára. Fényes László: Bizonyítani tudom. Pető Sándor: Hazugság! Héáerváry Lehel: Már ült maga bizonyításért! Rágalmaz! Pető Sándor: Komolyan nem lehet ilyet elmondani Báró Guttmarui Henrik: Ha ön ezt bizonyítani tudja, miért nem járt el akkor? Fényes László: Vázsonyi akkor kijelentette a nép előtt: Ln nem titkos tanácsot adok. én nvilt. tanácsot adok. Kovácsy Kálmán: Hullát akar szállítani Fényes, ez nem fog neki sikerülni. Fényes László: Az igazságügyminiszter most el akarja- fojtani a népakarat megnyilatkozását. Miért? Talán befagyott azóta minden? A nép lett rosszabb, vagy1 ön lett miniszter? Ha nem volna miniszter és nem ülne itten a bársonyszékben, akkor a sajtónak is nagvobb szabadsága volna. (Vázsönyi válasza.) Vdzsonyi Vilmos: Fényes azzal vádol, hogy nem váltottam be igéretemet a sajtóval szemben. A sajtórendeletet ugy látszik nem ismeri Fényes. A lapok nem a cenzúra miatt, hanem az egyenlőtlen elbánás miatt tettek kifogást. Ln nem Ígértem, hogy nem lesz cenzúra, sőt ellenkezőleg. — Az ő békére vonatkozó álláspontját a háború negyedik évében, amikor nemcsak külső ellenségek vannak, de bizonyítékok vannak rá, hogy a bolsevikizmus belső foérápgást akar teremteni, nem lehet ma érvényesíteni. A háború alatt a bolsevi-i kizmus fenyegető réme ellen máskép kell \é-\ dekezni, mint ahogy a békében lehet a sajtót kezelni. Elismerem, hogy mi rendezettebb viszonyukat vettünk át a Tisza-kormánytól,, mint ma Odiificlk az országban, de akkor a bolsevikizmus nem fenyegetett ugy, mint ma< Fényes szerint én a saját személyem védd-; mére béklyóba verem a lapokat. Hát tessék csak elolvasni a mai újságokat. Nem voltam, soha csuszó-mászó felfelé, de nem vagyok a népszerűség bolondja sem lefelé. A király elfogatásáról szóló meséről, amelyet nem tudom kigyömöszölt be a képviselő urba, komo-, lyan nem is beszélek. De ez a vád is jellemző. Egyfelől beállít árulónak a nép iránt, másfej lől bevádol a trón előtt. Ilyen körülmények között, amikor szikratávíróval hivták fel Európa népeit Trockij ur segítségére sztrájkok rendezésére és a bolsevikiek támogatásán ra, a bolsevikizmus glorifikálását nem tűrheti el. Mi polgári kormány vagyunk és a polgári társadalmat megvédeni kötelességünk. Fényes László: Nem a. népuralmat? Vázsonyi: Felnőttek oktatására nem vállalkozhatom. Tudjuk a kiküldött miniszteri biztosoktól, hogy a bolsevikizmus milyen ke-, gyetlenkedéseket végez, meg kell tehát aka-, dályozni, hogy a bolsevikizmus csirája Magyarországon elvetessék. Oroszországban múltja van a forradalomnak, nemzedékről nemzedékre1 szállt, tehát önként meg tudják dönteni, de hol vannak nálunk a generációk; amelyek börtönökben és száműzetésben szen-i vednek. Ezekkel az eszmékkel flörtölni nemi lehet. Ezt a bolseviki kultuszt nem engedem, eltaposom. Hogy milyen kevés szabadsága van a sajtónak, erre nézve felolvassa a „Pesti Napló" egyik cikkét, amely összehasonlítja a berlini és a pétervári sztrájkokat és a sztrájkv kai kdpcsoíaqas utcái életet. Hogy a mi di-i nasztiáink milyen békeszeretőek, leginkább az mutatja, hogy a bolsevikiekkel leültek tárj gyalni. Én a cenzúra által át nem engedett cikkeket nem akaróin itt ismertetni, vannak köztük azonban olyan cikkek is, amelyek a forradalmat dicsőitik. — Gróf Festetlek Sándor azt irta Pallavichininek a frontról, hogy ők mindent meg* tesznek a katonai szellem íentartására, de az, újságok "káros hatása ellen nem tudnak védekezni. Én fogok tudni és teszek ellene. Fényes szerinte- tipikus képviselője a szellemi anarchiának, akit ingerel minden intaktság és abban a rögeszmében szenved, hogy Magyarországon -kevés becsület van és az mind ő belé szorult. Beszél még a legutóbbi sztrájkról. Helyesli, hogy gépfegyverek voltak felállatva, mert a kormánynak a legelemibb kötelessége a jogbiztonság fentartása. > Vázsonyi után ismét Fényes László szólalt fel, — Vázsonyi miniszter ur, — mondotta* — a törvényt ugy kezeli, mint a talmudot. Azt olvassa ki belőle, ami neki kedves. Elnök; Fényest ezért rendre utasitja. Fényes: Én eleget vitatkoztam Vázsonyival, amikor ő még nem volt miniszter és a mikor azt mondta, hogy neki nincs háborúja* neki semmi köze sincs a háborúhoz. ^ (Az interpellációk.) Ezután az interpellációk tárgyalására került a sor. Polónyi Géza interpellációjától elállott. Polónyi Dezső a háromszékmegyei rekvirálás ügyében interpellált. Interpellációját kiadták a közélelmezési miniszternek. No-, vák János a pálinkafőzés ügyében interpellálta a pénzügyminisztert. Wekerle nyomban válaszolt és Ígéretet tett, hogy meg fogja vizsgálni a dolgot. Válaszát a Ház tudomásul vette. Következett volna Ábrahám Dezsőnek, és Barta Ödönnek az interpellációja, de egyikük sem volt-jelen, interpellációjukat törölték. Az ülés ezután negyed háromkor véget ért. íf offer és Társa Kelemen-utca 7. sz. műhely: Iskola-utca 18. sz.