Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-06 / 29. szám

indul, ki, JVlost már láthatjuk, hogy » bolseviki t-k csak taktikáznak a tárgyalásoknál, hogy e? alatt talán sikerül megszervezni a központiak országában a társadalmi forradate ttiaf. Azt hiszi, hogy az oroszok az ukránjai' beleavatkozás után Lengyelország ügyeibe is bele akarnak avdfkozni, Ezért követelik bizonyára, hogy seregeinket vonjuk ki Lengyelországból. A mi kormányunk azonban átérzi az u.i idők szellemét. Hosszasan polemizál ezután Tiszával, a ki a választójog kérdésében kompromisszumot ajánl. Elismeri, hogy fontos ily kérdéseknek közmegnyugvásra való megoldása, még is azt hiszi, hogy az ilyen fajta kompromisszumos tárgyalás az egész országban nyugtalanságot idézne elő. Beszédét azzal végzi, hogy a kormányt teljes erővel támogatni kell, egységcsen és nem kis frakciókkal, Andrássy beszéde után az elnök öt Perc szünetet adott, majd Polónyi Géza teszélt személyes megtámadtatás elmén. (Apponyi beszéde.) Polónyi után gróf Apponyi Albert jelentkezett szólásra. Kijelenti, hogy a kormány szociális programja harmóniában van afügget tenségi párt múltjával és annak törekvéseivel. E program fiem riad ússza kényszereszközök alkalmazásától sem, A hitbizományak ügyét rendezni akarja, azoknak szák körre való szorításával. A kormány a szociális téren elment a szélső határokig, ameddig csak egy nem komunális alapon álló kormány elmehet, Nehézséget a függetlenségi pártnak csak az Ausztriával kötendő gazdasági kiegyezés jelent. Amikor az Eszterházy kormány megalakult és a szóló abban bélcpett bizonyos fen tartással élt. Ezzel szemben a jelenlegi kormány nyilatkozata egész határozottsággal azt mondja, hogy a kiegyezést törvényhozásilag elintézni a Jövő ország gyűlésnek tartatik fent. Nem kell tehát avval a kifejezett fentartással élnie, mint az előző kormánynál. Ezzel szemben el kell ismernie, hogy alakulhat olyan helyzet, melyben rögtön intézkedni kell. Csak hogy ez a helyzet nincsen előre kontemplálva. Emberileg biztosítva van a jövő országgyűlésnek az elhatározási szabadsága. Amennyiben a nemzet a gazdasági önállóság létesítését határozná el, ennek az elhatározásnak megvalósítása akadályokba nem ütközik. Apponyi beszéde után az elnök délután két órakor berekesztette az ülést és a vita folytatását másnapra halasztotta. Jf szegedi földgázkérdés. Dr. Beöck Hugó és Cholnoky Jenő szakértői véleménye. írta: Sornlyódy István. özeged városának vezető egyesületei és pedig: a Dugonics-Társaság és a Mérnök és Epitész Egyesölet, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara uj elnökének Wimmer Fülöpnek programjában kifejtett elvek szerint, állandóan foglalkoznak a földgáz kerdésével, Közönségünket, a nagy magyar Alföldnek értelmiségét erthető módon érdekli a kérdés; vájjon Szegeden és környékén egy megejtendő földgázkutatás sikerre vezetne-e? Érthető az érdeklődésemért ezzel nemcsak a fütés-világitás problémája kerülne gyökeres megoldáshoz, hanem az ipari vállalatok ezzel olyan erőforráshoz jutnának, amely erőforrással egy csapással versenyképessé tudnánk tenni iparunkat, akár a nyugati országok fejlettebb iparával szemben is. Az első tervünk az volt, hogy nevezett egyesületekkel közösen, vállvetve egy földgáznapot rendezünk, amikor több szakértő ferfiu megjelenne a városban és egy vagy két napon át felolvasásokat, esetleg valóságos vitanapot rendeznének a kérdés felett. Irtunk is ebben a kérdésben több szakembernek, de ezek válaszából be kellett látnunk, hogy a háborús állapotokkal járó tüzetesebb elfoglaltságok miatt a szakembereit összehozása egy kitűzött napra a lehetetlensegge! határos, Egyszer az egyiknek, máskor a másik szakembernek nincs érkezése. Igy abban történt a megállapodás, hogy a szegedi egyesületek külön-külön alkalommal tartják meg a földgázra vonatkozó előadásaikat, Addig is, mig ezek az előadások megkezdődnek, érdekesnek és értékesnek tartom a pénzügyminisztérium földgáz-osztályának vezetőjétől dr. Beöck Hugó miniszteri tanácsostól e tárgyban kérésemre hozzám írott leveléből — mintegy a közönség tájékoztatása végett — közölni az alábbiakat: — A nagy Alföldnek rendszeres átkutatását a kormány már elrendelte. A kutatás azonban csak teljes rendszerességgel történhet; meg az Alföld sik területén a felszínen nem kapunk semmi támaszpontot arra nézve, hogy hol fürjünk, — Van ugyan már az Alföldön nagyobb gzámu ártézi fúrás. De ezek sem adnak kellő felvilágosítást. Azok a helyek, ahol a földgáz, vagy ásványolaj, esetleg kősó nagyobb tömegekben található, aránylag kis területek és mgy véletlenség, ha egv fúrás véletlenül beletalál az ilyen előfordulásba. — Nékem sikerült kimutatnom, hogy az Eötvös-féle ingát fel lehet használni arra, hogy kinyomozzuk azokat a helyeket, ahol a kutató fúrásokat le kell mélyíteni. Megjegyzem, az inga nem mondja meg, hogy gáz, olaj, vagy kősó van-e ott, vagy, hogy mennyi van, hanem csak azt állapítjuk meg vele, hogy abban az esetben, ha ezek az anyagok megvannak, hol furhatók meg, A kérdéses anyagok előfordulása ugyanis a földet alkotó közetek bizonyos szerkezeti viszonyaival kapcsolatosak és az ingával azt a szerkezetet nyomozhatjuk ki. — Eddig a szerkezet kinyomozására sik területen nagyszámú fúrást kellett lemélyiteni, ami rengeteg időbe és pénzbe került, — Az inga-mérések is sok jdőt igényelnek. Szeged környékének átvizsgálása legalább hat hónapi külső mérést igényel. Ha ez megvan, jön a kiszámítás és azután a fúrás, ami megint legalább egy uszkve másfél év. — Szeged környékének átvizsgálását is okvetlenül megejtjük a közeljövőben. A munkában azonban bizonyos korlátokat szab az, hogy a méréseket csakis speciálisan képzett szakemberekkel, úgynevezett geofizikusokkal végeztethetjük és az, hogy a nagy vashiány miatt nem lehet sem kellő számú béléscsővet, sem furó-berendezést szerezni és itt hozzáteszem, hogy nagy mélységű fúrásokról, 800—1200 méterről van szó. — Az alföldi földgáz kérdésében, miután az ingával már átvizsgált területeken rövidesen megkezdjük a fúrásokat, mintegy másfél év múlva teijesen világosan fogunk látni, addig azonban türelem kell, — Hivatalos elfoglaltságom sajnálatomra most nem engedi meg, hogy felkeressem szép városukat, de itt Budapesten bármikor szívesen rendelkezésre állok. Itt említjük föl, hogy a mult hónap 27-én a Dugonics-Társaságban megtartott fölolvasás Jön a béke! .srctíwl.' 1íu8. fesrair 15. i -vii --rrn rí • n inrnr nmrrii.iir.imnti rj fen lum után beszéltünk erről a kérdésről a városunkban is nagy népszerűségnek örvendő Cholnoky Jenő egyetemi tanárral, átei társadalmi mozgalmunkát a legnagyobb örömmel vette tudomásul és készséggel ajánlkozott arta, hogy erről a szegedieknek előadást tartson. Nem lehet mondani, hogy Cholnoky ebben a kérdésben optimista volna. Helyesli a mozgalmat, de kifejezte azt a nézetét, hogy el lehetünk rá készülve, hogy a fúrások alkalmával nagy mélye ségekre kell lehatolni. Csak kivételes szerencsvolna, ha már 500- 1000 méterig nagyobb tömegű földgázt találnánk. Érdekesen beszélte el a sármási földgáz fölfedezésének és megrendszabályozásának történetét, valamint azt is, hogy a földtulajdonos főszolgabíró milyen kálvárián ment át, amíg hosszas huzavona után abban a szerencsében részesült, hogy a magyar állam 200.000 koronáért megvásárolta tőle azt s földterületet, ahol a kissármási földgáz-kálium keresése közben — jelentkezett és megajándékozta Erdély népét egy olyan valóságos égből csöppent ajándékkal, amelynek hasznát most a Magyar Földgáz Részvénytársaság címén idegen pénzintézetek élvezik. POLITIKAI HÍREK. Budapest! tudósítónk telefonjelentése. — (Interpellációk a Ház szerda! illésén.) A Ház szerdai ülésére a következő interpellációkat jegyezték be: Brandsch Rudolf Nagyszeben közélelmezöse ügyében a közélelmezési miniszterhez, Polónyi Géza a kormány alakításról a miniszterelnökhöz, Polónyi Dezső a háromszékmegyei erőszakos rekvirálábról, Nóvák János a pálinkafőzésről, Barta Ödön a népnevelési érdekek védelméről, Ábrahám Dezső a külfölddel kötendő kereskedelmi szerződések tárgyában. (A választójogi bizottság összeillését megint elhalasztották.) A választójogi bizottságnak a 6-ikán délelőtt 10 órára összehívott ülését a képviselőház ülésére való tekintette! 8-ikán délelőtt 10 órára halasztották. (Az Apponyi-párt záró értekezlete.) Az Apponyi-párt kedden este Szentiványi Árpád elnöklésével záró értekezletet tartott, amelynek során Barta Ödön indítványára elhatározták, hogy az uj kormánypárt korszakos jelentőségű munkaprogramjának keresztülviteléhez szükséges tömörülésben a'z Apponyi-párt képviselő tagjaival belép az újonnan alakuló 48-as alkotmánypártba. Ezután elhatározták, hogy a vidéki pártszervezeteket továbbra is fentartják és az ezekkel va'ó összeköttetés megőrzése céljából Budapesten központi bizottságot alakítanak, a melynek szervezésével az elnökséget bízták meg. (Az uj párt szrvezö bizottságának ülése.) Az uj párt alakulásával kapcsolatban a pártok részéről kiküldött szervező bizottság ma délután az Apponyi-párt helyiségében ülést tartott, amelyen Wekerle te részt vett, mint az uj párt vezére. A szervező bizottság végleg megállapította azokat a feltételeket, ame; lyek mellett az uj alakulás végbe megy. Megállapították az uj párt nevét is: 48-as alkotmánypárt. A szervező bizottság a pártalakulásra vonatkozó tervezetet közösen fogja elkészíteni és előterjeszteni a 6-ikán tartandó értekezleten, (Mihályi nem akar tagja lenni a választójogi bizottságnak.) Mihályi Tivadar nemzetiségi képviselő bejelentette, hogy választójogi bizottsági tagságáról lemond. Mihályi hir szerint azért mondott le, mert mellőzésnek vette, hogy utólag irták be a jelöltek lisztájába,