Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-06 / 29. szám

Szíjjetl. 1018. f*livuüi v R. oco© Sz«ge<Ii panaszok a fémtárgyak beszolgáltatása ellen. (Sajdf tudósi tönk tói.) A hétfői és keddi lapok közölték dr. Somogyi Szilveszter pol­gármesternek a honvédelmi miniszter ren­delete alapján kibocsájtott fölhivását az őn, réz, nikkel és egyéb fémtárgyak haladéktalan beszolgáltatásáról. A fölhívást nem kell külön kommentálni, mert hiszen az elég világosan megmondja, hogy vas, arany és ezüst kivételével mindennemű fémtárgyat be kell szolgáltatni a fémátvételi bizottságnak, amely hónapok óta működésben van. És a bi­zottság megállapítja a beszolgáltatott fémtárgyak kilogrammonkinti árát, a tulajdonos pedig me­het a tárgyak után kapott pár fillérrel, legjobb esetben koronákkal, súlyos pénzekért rosszabb uj tárgyakat vásárolni, mert hiszen a háztartási tárgyak legjobb esetben is csak a legcsekélvebb mértékben nélkülözhetők. Mióta a hirdetmények megjelentek, százával érkeznek a panaszok a szerkesztőségbe a rek­virálásnak eme alakja, neme ellen. És a pa­naszkodók legnagyobb része megállapítja: hogy elviszik a fémtárgyakat is, rendben van. Annyi mindent, sokkal drágább dolgokat is elvitték már tőlünk a háborúba, hogy ezt is csak ki­bírnánk valahogyan. Ha testvéreink, fiaink életét odaadtuk, ezt is csak odaadnánk. Azonban szembeszökő, lázitó az az igazságtalanság, ami­vel a fémtárgyak rekvirálását végzik. Most való­sággal belenyúlnak a konyháinkba, lakásainkba, a hatalom, az, „aki birja, marja!" jelszavával kikényszerítik, elviszik tőlünk azokat a tárgya­kat, amelyekre leginkább szüksége van mind­annyiunknak. Elviszik és örülnünk kell, hogy egyáltalán adnak érte kártérítést, hogy kilo­grammonkinti árát fizetik annak, amikor béké­ben, más viszonyok között is drágább volt ennél. Pedig most az eivitt tárgy helyett sokkal drágábbért kel! megvásárolnunk a rosszat, mert szükségünk van rá, mert nem lehetünk el pél­dául mozsár nélkül, vagy nem főzhetik meg az ebédünket fazekak nélkül és a levest kanalaz­nunk kell, a kenyeret vágnunk, már pedig ezüst evőeszköz nem minden háznál akad. A helyzet pedig az, hogy például egy réz­mozsárért 3—4 koronát adnak, mig egy közön­séges porcellán, vagy vasmozsár 9—12 koro­nába kerül. Így gördülnek a panaszok egyre hango­sabban a rekvirálás ilyen módja ellen. És azt mondják teljes joggal, teljes igazsággal azok, akiket különösen súlyosan érint a fémtárgyak beszolgáltatásának kötelessége, mert szegények. — Nem kívánunk mi nyerekedni az álla­mon. De annyit kívánunk és kívánjuk, hogy ha elviszik a jót, legalább rosszabbat adjanak érte. Mozsárért mozsarat, vasalóért vasalót, edényért edényt. Arra még az állam sem köte­lezhet senkit, hogy saját nagyon keserves ke­resetéből ilyesmikre is ráfizesen. A katonáknak a kincstár például még mindig tud 90 koronáért báránybőrrel bélelt bekecset adni. Nekünk pol­gároknak egy öltözet ruha ugyanakkor közel 1000 koronába kerül. Hát, ha igy rekvirálnak, védjen meg bennünket is az állam ugy, mint a katonákat. De ne kívánják tőlünk, hogy rá­fizessünk még arra is. Ne kívánják el, hogy amikor a rézkarnisokat elviszik tőlünk és nekünk legrosszabb esetben fával kell azt helyettesíte­nünk, a fáért 30 koronát fizessünk darabonkint, amikor mi a rézért öt koronát sem kapunk. Ilyenek és ehhez hasonlóak a panaszok. Hogy mennyire jogosultak ezek, kiki döntse el saját lelkiismeretével szemben. Mi az egész ügyhöz még csak dr. Somogyi Szilveszter pol­gármester nyilatkozatát fttzzük hozzá: — A helyzet tényleg az, hogy nem kap­juk meg fele értékét sem annak az értéknek, Jön a béke! amit a fémárukat helyettesítő vas- és faáruk árai képviselnek De az is tény, hogy bábom­ban élünk és Udinében például sokkal rosszabb helyzete van a lakősoknak, mint nálunk. Mi, a városi hatóság igazán nem tehetünk az ellen semmit. Ez a kormány dolga, nekünk csak a kormány rendelkezéseit végrehajtani van ha­talmunkban. — Tőzsde. Budapestről telefonálja tudósí­tónk: Az értékpiacon alig állott be változás. A vezető értékek szilárdan tartottak: Ma­gyar Hitel 1193, Osztrák Hitel 786, Fabank 746, Kereskedelmi Bank 5050, Beocsini 890, Salgótarjáni 906, Rimamurányi 932. Állam­vasút 865, Adria 1460 és Atlantica 1075. — Kitüntetések. A király dr. Boros József és dr. Zimmermann Vilmos ezredorvosnak a szegedi tartalékkórháznál, a háború idején tel­jesített kitiinő szolgálataik elismeréseül a koro­nás arany érdemkeresztet a vitézségi érem sza­lagján adományozta. Forisek József alőrmester­nek a II. csendőrkerületben különleges alkal­mazásban teljesített különösen köíelességhil szolgálata elismeréseül a koronás ezüst érdem­keresztet a vitézségi érem szalagján adomá­nyozta a király. — Közős élelmezési tanácskozás. Buda­pestről jelentik: A hét végén Bécsben közös éle mezési tanácskozás lesz, amelyen magyar részről Wekerle miniszterelnök, Windischgrőlz és Szterényi miniszterek, osztrák részről Land­wehr tábornok és Hófer osztrák élelmezési mi­niszter vesznek részt. — Károlyi a szolgák egyesületének dlsz­elnöke. Budapestről jelentik: Az állami és tör­vényhatósági szolgák egyesülete diszelnökévé választotta gróf Károlyi Mihályt. A díszokleve­let nagy küldöttség adta át Károlyinak. — Bizottság allapitja meg, hogy kiknek kell bevonulni az alkalmatlanok közül. A honvédelmi ministerium tudvalevőleg az alkal­matlannak talált egyének második részletének behívását is elrendelte azzal, hogy a behivási parancsokat legkésőbb február 9-ig ki kell bo­csájtani, a bevonulás határnapját pedig feb­ruár 25-re tűzték ki. Azt, hogy a behivandók családi körülményeiknél, foglalkozásuknál fogva a város közgazdasági életében mennyiben nél­külözhetetlenek s hogy ez által polgári foglal­kozásukban való visszatartásuk mennyire szük­séges, Szegeden a behivandók viszonyait leg­inkább ismerő bizottság fogja megállapítani, A bizottság tagjai Tonelh Sándor kereskedelmi és iparkamarai titkár, Bózső János ipartestületi titkár, Pásztor József és Újlaki Antal szerkesz­tők, Schűffer Márton törvényhatósági bizott­sági tag, Ábrahám Mátyás munkásszervezeti elnök, Martin Vencel és Eisner Ignác keres­kedők. A bizottság első üléseit szerdán és csü­törtökön délután 2 órakor tartja a városháza bizottsági termében. — Közélelmezési kormánybiztosok ki­nevezése. Budapestről jelentik: Herceg Win­dischgrütz Lajos közélelmezési kirendeltségeket fog szervezni Budapesten és tiz nagyobb vidéki városban, A kirendeltséggel együtt megalakítják a közélelmezési tanácsokat és a kirendeltségek élére kormánybiztosokat neveznek ki. A köz­élelmezési kirendeltsegeknek az lesz a feladatuk, hogy a közélelmezési hivatalt a kiadott rende­letek gyakorlati hatásáról tájékoztassák és szak­szerit javaslatokkal ellássák. — A szegedi Lioyd-társulat ötven éves története. Szeged legelső kereskedelmi egye­sülete, a Lloyd-társulat ez évben tölti be ötven éves fennállását. A mostani, nehéz idők, zajos ünneplésekre nem alkalmasak és igy a vezetőség célszerűbbnek vélte, hogy tagjai és a kereskedővilág számára megírassa a tarsulat első félszázados történetét. A Lioyd választ­mánya a mü megírásával dr. Tonelli Sándort bizta meg, aki a rendelkezésére állott anyagok felhasználásával,, a most megjelent könyvben érdemes munkát végzett, amennyiben az, amit a társulat történetének elnevezése alatt tárgyal, jóval több mint egy egyesület közgyűléseinek, választmányi üléseinek és egyéb ténykedéseinek i Un a béke! felsorolása. Tonelli, mint az egyetemes magyar gazdasági élet történelmének egy értékes da­rabját mutatja be Szeged gazdasági életét ötven év alatt. Felöleli egyben a magyar gazdasági élet kifejlődését, ismerteti a Lloyd alapítását, működését, az alapítástól az árvizig, innen a milleniumig és a legújabb évekig. Tárgyalja a társulat áru- és értékcsarnokának és tőzsde­biróságának munkásságát, a háborús éveket, végül a kegyelet és jótékonyság fejezettel zárja le a müvet. — Két vaggon gabonanem üt rekviráltak a mult héten Szegeden. A rekvirálás két héttel ezélőtt indult meg Szegeden és nagy eréllyel folyik azóta katonai segédlet mellett. Az első hét eredménye mintegy négy vaggon volt, a második hét alig ennek a felét ered­ményezte. Az elrekvirált gabonanemüek vég­összege ugyanis a hüvelyesekkel együtt 181 mázsa és 95 kilő. — Előadás. Dr. Szántó József munkásbiz­tositó pénztári főorvos a Munkásotthonban csü­törtökön este 8 órakor előadást tart a nép­egészségügyről. — Mezőgazdasági fakultás a pozsonyi egyetemen. Pozsonyból jelentik: A magyar­óvári gazdasági akadémia igazgatósága felter­jesztést intézett a földmivelésíigyi miniszterhez, amelyben azt javasolja, hogy a gazdasági aka­démiát a pozsonyi egyetem fakultásává szer­vezzék át. A fölterjesztés szerint a magyaróvári gazdasági akadémia, amely a gazdasági szak­oktatásnak országszerte ismert jelentékeny té­nyezője, ez idő szerint nem rendelkezik a meg­felelő személyi és anyagi eszközökkel, hogy hi­vatását méltó módon teljesíthetné. Az igazgató­ság arra kéri a földmivelésíigyi minisztert, hogy sürgősen eszközölje ki a királyi jóváhagyást a pozsonyi egyetemmel való ideiglenes kapcso­latra és ezzel tegye lehetővé, hogy azok az ifjak, akik már 1914-ben az óvári "akadémián megkezdték jogi tanulmányaikat, azt a pozsonyi egyetemen folytathassák és befejezhessék. — A szegedi hadisegélyesek februárban dupla hadtsegélyt kapnak. Dr. Somogyi Szil­veszter polgármester legutóbbi budapesti utja alkalmával eljárt báró Szurmay Sándor hon­védelmi miniszternél a szegedi hadisegélyes asszonyok ügyében. A hadisegélyek fölemelé­séről szóló rendelet módot nyújt arra, hogy a hadisegélyesek novemberig visszamenőleg meg­kaphassák a magasabb hadisegélyt, de ennek kifizetése és kezelése nehézkes, annyira, hogy hónapok telhetnek el a legszorgosabb munka folytatása mellett, amig a fölemelt hadisegé­lyek kifizetése megkezdődhet. A polgármester erre való tekintettel azt kérte a honvédelmi minisztertől, hogy februárban dupla hadisegélyt fizethessen ki a város az arra szorulóknak későbbi elszámolásra. A honvédelmi miniszter most értesítette a polgármestert, hogy engedé­lyezi a hadisegélyeknek februárban való dupla kiutalását. — Rendelet készül a liszt- és kenvér­adagok le&zallitasárői. Budapestről jelentik: Az országosan elrendelt rekvirálás tudvalévően folyamatban van. Addig is, amig a rekvirálás véget ér és a lefoglalt készleteket a köz­élelmezés számára átadják, a közélelme­zési miniszter gondoskodni fog a liszttel való ellátás folytonosságáról. Ezért a közélel­mezési miniszter rendeletet fog kibocsátani a liszt- és kenyéradagok átmeneti időre szóló leszállításáról. A munkásság kivételes elbánás­ban fog részesülni és részükre a jelenlegi fej­kvótát lehetőleg fenn fogják tartani. — Ötszázhatvan. Az egyik szegedi vas­kereskedésben történt. Beállított két alsóvárosi paprikás-asszony és egyforma takaréktüzhelyet kértek. Hátravezették őket a raktárba s a ki­szolgálókisasszony megmutatta a készletet. Ámde csak egyfajta takaréktűzhely volt, amely­ből még két darabot lehetett kapni. Körülnéze­gették, megtapogatták a ritka jószágot, aztán kimondták a határozatot;

Next

/
Oldalképek
Tartalom