Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-06 / 29. szám

fizegell, 3018. TeMf & 200 hold főidet akar bérbevenni a Tisztviselők Otthona a várostól. • (Saját tudósítónktól.) Ismertettük már a Szegedi Tisztviselők Otthonának mozgalmát, amelynek célja, hogy egyesítse a tisztviselői kiskerteket, közös művelés alá vegyen nagyobb földterületet és előkészítse a tisztviselői kertváros létesítését. A mozgalom legújabb fejleménye, hogy Hauser (Rezső Sándor, az egyesület elnöke beadvánnyal fordult a tanácshoz, amelyben a többi között ezeket mondja: A Szegedi Tisztviselők Otthona, mint a Szegeden működő különböző köztisztviselők 1895. óta fennálló társadalmi szervezete, elérkezettnek látja az időt arra. hoev a tisztviselők sorsának enyhítése érdekében a maga hatáskörében is a cselekvés terére lépjen s módot és alkalmat keressen arra nézve, hogv a szegedi köztisztviselők megélhetésének könnyítése céljából megfelelő intézkedéseket tegyen. Mint. a háboru alatt, valószínűleg a háború után is a legnagyobb nehézségét a háztartáshoz feltétlenül szükséges élelmezési cikkek megszerzése fog.ia okozni. Ebben a tekintetben ugyanis a köztisztviselő, most még nagyobb mértékben ki van szolgáltatva a piaci konjunktúrának, mint azelőtt, amelyek pedig messze felülemelkednek teljesítő képességén és távolról sincsenek arányban azzal a segéllyel amelvet ezen a cimen élvez. A Szegedi Tisztviselők Otthona azért legelső és legfontosabb kötelességének tartja, hogv ebben az irányban indítsa meg a köztisztviselők érdekében szociális iránvu mozgalmát s azzal, amennyire azt a körülmények csak megengedik, a köztisztviselőt függetlenítse a piac ma már tűrhetetlenné és elviselhetetlenné vált konjunktúráitól. Ezt a célt kívánja szolgálni a Szegedi Tisztviselők Kertgazdasági Társasága is. a mely 1917-ben alakult meg s 473 köztisztviselőnek és alkalmazottnak nvu.it alkalmat arra, hogv saját szorgalmának gyümölcsével járulhasson legalább némileg háztartási nehézségeinek könnyítéséhez. A tisztviselői kiskertek szervezéséve! azonban nemjnyerhet meg oldást ez a fontos kérdés, mée abban az esetbén sem. ha minden egyes tisztviselő-családnak is rendelkezésére állana egv kis kert. Nagyobb szabású, szélesebb körű mozgalomra van szükség, hogv ez a kérdés csak részben is kielégítő megoldást találjon. A Szegedi Tisztviselők Otthona ezt a megoldást abban látia. hogv maga az egyesület mint Mkölcsi testület a termelök sdrába lépjen. s ebből a célból a niaga körében gazdálkodást folytasson. Ez a gazdálkodás természetesen csak oly termények előállítására irányulna, amelyek a háztartásban áz elsőrendű életszükségletek fedezésére szolgálnának. Ennek a tervnek a megvalósítása érdekében az egyesület 200 holdnyi földterületet szándékozik bérelni & azt saját hatáskörében megművelni. Ez a földterület egyelőre kettős célt volna hivatva szolgálni. Egvik részén ugyanis a jelenlegi, hét különböző (helyen elhelyezett tisztviselői kiskerteket összepontositanánk, másik részét pedig közös müvelésre használnék föl. Tervünk megvalósulása esetén a kiskertek összpontosításával ezen a telepen a műveléshez szükséges berendezéseket eszközölhetnénk, amivel azután a legteljesebb értelemben vett kertszerü gazdálkodás válnék lehetségessé. Kiskert céljaira egv-egv köztisztviselő. családtagjainak számához kénest. 100, legfeljebb 200 négyszögölnyi területet kapna. A közös müvelésre szánt terület minél gazdaságosabb megmüveHetéséhez is — már a saját érdekünkben is — az összes szükséges berendezésekről gondoskodnánk, s mindent elkövetnénk arra nézve, hogy ugy az egyik teleprész, mint a másik céliát minél jobban, minél nagyobb eredménnyel szolgálja. Egyesületünk e tervének megvalósításával azonban még egy távolabbi cél is lebeg szemünk előtt. Talán ez a telep lehetne alapja és kiinduló pontja annak, hogv azon idővel Szegeden is. mint a külföld számos városában. u. n. tisztviselői kertváros fejlődjék. Ezt a lehetőséget is figyelembe vettük, ebben az irányban is kívánjuk alkalmas időben a mozgalmat kiterjeszteni s erre a célra egv-egv köztisztviselőnek 600 négyszögölnyi területet kívánunk biztosítani. Fölöslegesnek tartjuk, hogv egyesületünk eme mozgalmának gazdasági fontosságát ugv a mozgalomban résztvevő köztisztviselőkre, mint a szegedi piacra nézve részletesebben kifejtsük, egyesületiünknek ezidőszerint legfőbb célja az. hogv a köztisztviselők nvornásztó s immár elviselhet étlen gazdásági helyzátén mielőbb segítsünk. Értesülésünk szerint az Alsó-Tisza partján az ujszegedi kendergyártól a kamarai töltésig terjedő, mintegy 1200 holdnyi földterület bérlete 1919. október 1-től felszabadul. Azzal a kérelemmel fordulunk mármost a tek. városi Tanácshoz, sziveskedfjék a Szegedi Tisztviselők Otthona kifejtett tervének megvalósithatásához az ujszegedi Tiszaparttói kezdődőleg 200 holdnyi területet, a lehétő lesr métsékekebb feltétetek mellett, lő évi bérletre átengedni. Minthogy pedig a tisztviselői kertváros létesítése iránti tervünk is a gazdasági viszonyok kedvezőbb irányban való változásával esetleg megvalósítható lesz. arra is kérjük a tek. városi Tanácsot, hogy a haszonbérbe kért területtel közvetetlenül szomszédos földeket 1919. október 1-től kezdődőleg azzal a feltétellel szíveskedjék bérbe adni. hogv abból a jelzett célra szükséges terület egv gazdasági évvel előbb bármikor fölmondható legyen. A mozgalmat egyesületünk már kellőleg előkészítette. A terv reálizálása mégis hosszabb időt fog igényelni, anrért is arra kérjük a tek. városi Tanácsot, hoev ezt a kérelmünket lehetőleg már a március havi közgyűlés elé terjeszteni szíveskedjék, még pedig leghathatósabb támogatása kíséretében. P kormányprogram megvitatása a Házban. — Andrássy és Apponyi beszéde. — {Budapesti iudósitóük telefönjélentése.) A képviselőház keddi ülését féltizenegy órakor nyitotta meg Szász Károly elnök. Az elnök bejelentette, hogy'Fráter Lóránd lemondott jegyzői állásáról. Ezután a kormányprogramról megindult vitát folytatták. A képviselőház ülése előtt az elnöki teremben értekezlet volt, amelyen a Ház tanácskozási rendiéről tárgyaltak. A tanácskozáson Wekerle Sándor miniszterelnök, Szász Károly, a képviselőház elnöke, a munkapárt részéről gróf Tisza István és Balogh Jenő, a kormányt támogató pártok részéről gróf Apponyi Albert és Vázsonyi Vilmos miniszter, gróf Andrássy Gyula, gróf Károlyi Mihály, gróf Zichy Aladár, ZlinSzky István, Simányi-Sempdan Sándor, Barta Ödön, nagyatádi Szabó István és Székely Ferenc vett részt.' Elhatározták, hogy a hadviselés érdekeit érintő kérdéseket zárt üléseken fogják tárgyalni, amit az elnök minden esetben elrendel. Az első felszólaló Szabó István (nagyatádi) volt, aki a kisgazdapárt nevében bírálja a kormány programját. Kijelenti, hogy a kisgazdák nincsenek abban a helyzetben, hogy a miniszterelnök programiát teljes egészében elfogadják. Ezért pártja nem is csatlakozik a kormányhoz. A választójogi javaslat olyan igazságtalanságokat tartalmaz a falvakkal szemben, hogy azt mai formájában semmi szin alatt el nem fogadhatja. Áttér ezután a kormányprogram birtokpolitikai részének bírálatára. A birtok politikai reformot — úgymond —- nemcsak a programba kell felvenni, hanem meg is kell valósítani, még előbb, mint a választójogot. Megvallom, nekem még sürgősebb is a birtokpolitika reformja, mint a választójogé. Meg kell akadályozni, hogy a birtokok a bankok kezére jussanak. A kormány az önálló magyar hadsereg kérdését is felvette programjába. Nemzeti szempontból nem szükséges fejtegetni, milyen fontos a magyar hadsereg. Magyar fiuknak türniök kell morva és cseh tisztek kíméletlen bánásmódját. A magyarnak nemcsak nemzeti, hanem emberi szempontból is szüksége van a magyar hadseregre. Csak az a kérdésem, hogy mikor lesz meg a nemzeti hadsereg? Ugyanarra a határidőre, mint a birtokpolitika reformja? Fényes László: A néppariament majd megcsinálja. Szabó István: Áz én véleményem az, hogy a magyar hadsereget a háboru alatt is meg lehet és meg kell csinálni. A rékvirálásnak más módját kell keresni, mert a mostani a legnagyobb elkeseredést szüli és ha ez igy megy, veszélyezteti a jövő évi termést. A nagybirtokosok nem nagyon tiltakoznak a rekvirálás ellen, de erre nincs is olyan nagy okuk, mint a kisgazdáknak. A kisgazda kénytelen bizonyos készleteket elrejteni, ha nem akar éhenhalni. Meg kell büntetni az élelmiszereirejtőket, de azért, mert valaki 10—20 kilót eldugott a családjának, nem lehet középkori büntetésekkel sújtani. (Andrássy beszéde.) Gróf Andrássy Gyula kötelességének tartja az alkotmány-párt nevében válaszolni a miniszterelnök felszólítására. A miniszterelnök. programja nincsen ellentétben az alkotmány párt programjával, sőt a választójog tekintetében tovább megy. A katonai kérdésekről kijelenti, hogy a nemzeti hadseregért már a régebbi időben is sokat küzdöttek. Régi küzdelmük és munkásságuk okozta azt, hogy a fogékonylelkül ifjú király ily módon akarja megjutalmazni a magyarságot. Beszédének tovább folyamán kijelenti, hogy a nemzet létéért keli küzdeni mindvégig. Vannak, akik azt tartják a tisztességes békéről, hogy nem fontos milyen, csak béke legyen. Ez a legnagyobb vétek a nemzet ellen és legtöbbet szenvednek majd azok az osz_ tályok, amelyek mostan ilyen békét akarnak. Kötelességünk a végsőkig való kitartás. Blokád által nem lehet bennünket letörni, bár a szenvedések szaporíthatják a tömeget, amelyek az agitációi révén a minden áron való békét követeli. A kormánynak és minden hazafias emberek kötelessége az agitáció és a forradalom ellen küzdeni.\Az agitáció egyik jelszava önrendelkezési jog. Ez nem talál talajra nálunk, de annál inkább Ausztriába. A másik a társadalom forradalma. Ez a bolsevikiektől