Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-04 / 3. szám

Bzegod, 1ÍMH. január ' l > fcilM AG V khiimtiM j MXFEATY*sbwmmíbswwískss A birodalmi gyűlés főbizottságának Illése. — A plénumot egyeíőre osni fcivják össze. — Berlin, január 3. A birodalmi gyűlés főbizottsága délután ülést tartott, hogy a brösztiitovszlkí béketárgyalások ügyében állást foglaljon. A gyűlésen megjelent a kancellár, az államtitkár és számos politikus. A'z elnölk megnyitójában utalt arra, hogy a német nép a most beköszöntött újévtől becsületes maradandó bélkét remél. Még nem biztos, hogy a tárgyaláshoz csatlakoznak-e a nyugati hatalmak, de ha nem, akikor nagyon meg fogják keserülni, hogy a feléjük nyújtott békejobbot visszautasították. Hertüng kancellár szolalt fel ezután. Megelégedéssel állapítja meg, hogy a főbizottság összeillése módot adott arra, hogy a birodalmi kormányzat bizalmas módon érintkezésbe léphessen a népképviselettel ama fontos, következményeiben nagy sitíyu döntések dolgában, amelyekről ezidoszeriut tárgyalni kell. A kormány fel fogja használni az alkalmat, hogy a béketárgyalás eddigi lefolyásáról közléseket tegyen és a népképviselet kívánságait és kezdeményezéseit tudomásul vegye. Von dem Busche helyettes államtitkár utalt arra, hogy a nagy nyilvánosságot a tárgyalásokról sokkal bővebben tájékoztatták, mint egyébként. A nehézségek emiatt abban mutatkoztak, hogy ez által az antantnak mód nyílt arra, hogy a tárgyalásokat zavarja. Ez irányú erőteljes kísérletekben, amelyek hamis híresztelések terjesztésében állottak, nem volt hiány. Felsorolta ezután az oroszok által felvetett territoriális kérdések nehézségeit. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a kiinduló pont a népek önrendelkezési joga legyen és hogy ez a jog minden ember részéré érvényben tartandó, egészen az állami kötelékekből való kiválás határáig. Ezt éz álláspontot dokumentálták Finnországgal szemben is és kérdésünkre közölték, hogy hajlandók Finnország önállóságát elismerni, ha Finnország közvetlenül hozzájuk fordul. Az államtitkár helyettese ezután részletes közléseket tett a' territoriális kérdésekről, végül pedig ismertette a Pétervárra küldött bizottság feladatait, amelyeik kö'zé főleg az internált és sebesült foglyok kérdése tartozik. Erzherger centrumpárti képviselő szólalt fe! ezután. Kijelentette, hogy általában helyesli az álláspontot, amelyet a kormány a bresztíitovsz'ki tárgyalásokon elfoglal. Az ott folyó tárgyalások alapját a birodalmi gyűlés november 9-i-kén megalkotta. A cél az kell, hogy legyen: ne csak a bolsevikí kormánnyal jussanak megegyezésre, hanem az egész orosz néppel tartós békét kössenek. BERLIN, január 3. A birodalmi gyűlés pártelnökeinek konferenciája abban állapodott meg, hogy a birodalmi gyűlés píénumát egyelőre nem hívják össze. ;SS»TI5EI»SÍWB?«RSSSBSIÍS«®aBB«<Set«eSS^ Uj terv a közalkalmazottak állami támogatásáról (Saját tudósbtánktől.) Az állami 'és közalkalmazottak szomorú helyzetén a kormány a háborús évek alatt sok jóakarattal, de meglehetős szűkmarkúsággal igyekezett segíteni. A segítségek nagv hibái voltak, íhogv mindig elkésve érkeztek. A beszerzési előlegeket akkor adták ki. amikor már alig lehetett valamit beszerezni, vagy az áruk oly magasra szöktek, hogy az utalványozott összegek nem állottak arányban az élelmicikkek áraival, som a családok szüségleteivel. A rubasegélyéket akkor adták ki és oly összegekben, amikor a szövetek árai 3—400 százalékkal emelkedtek, amikör' a 'tisztvioe-,. lök a feleségeik számára egyáltalában be sem szerezhetlek még egy pongyolára valót sem. mert az asszonyok, a .férjeik és különösen az asszonyok végtelen keserűségére a kormány részéről figyelembe sem vétettek a segélyezéseknél. Csodálatos kalkuíánsok ülhetnek e'gvüí'. amikor a segélyeik arányának és mérvének megállapítása kerül napirendre. Hegy mint törtérik ez, nem tudjuk- De: hegy az élééi, a családos emberek szükségletéit, hellvzetét. a háború előtti nehéz megélhetési: viszonyokat és a már akkor eladósodott tisztviselői karok szenvedéseit most sem veszik figyelembe, az bizonyos: Pedig, ha háború előtt egy évve! az állami és közalkalmazottak rettenetes helyzetének enyhítésére a háborús évek alatt segélyezésekre fordított nagy összegek csak egyharmadát költötték volna, ugy ma a tisztviselők nem élnének olv gyötrelmes nehéz életet, mint amilyent minden ötletszerű segélyezések mellett folytatni kénytelenek. Ez természetes is. Hiszen minden tisztviselő ha a háború előirt 2—3000 korona segélyt kaphatott volna, ugy anvagi ügyeit, h'Z' rtnsi szükségleteit olv arányban rendez hettg volna, hogy a háborús évek alatt különleges szükséglete alig-alig merült volna fel. így mi tortént? A háborús esztendők második fordulóján kiadót* első segély a tisztviselők kezén a váratlanul rájuk szakadt meglepetések, árfelszökés, ideges, kapaodó beszerzések sílb. révén nyomtalanul eluszoit. Utána már a mindenből való kikopás, lerongyoiódás, nélkülözés; kopogtatott a tisztviselők ajtaján. Ugyanekkor már a küldöttségek, szervezetek kezdtek hangosodni. A har.gcsodásnál tovább — szerencsere — n-m is mentek- A nagy és országos érdekek, a háború megnyerése erősebb erkölcsi fegyelmet rótt minden magyar tisztviselőre, semhogy az állami és hadiérdekeket megakasztó mozgalmat indítottak volna. A tisztviselői bérmozgaímuk tehát nem a kormánv nagylelkűségén csillapultak le. hisz országos bérmozgalmat munkabeszüntetéssel a tisztviselők nem rendeztek, épen az ország hadiérdekeinek kivédése érdekében. A munkásságon, a pénzintézetek és egyes'biztosHó társaságok tisztviselőin kívül a postai kezelőnők, napibéresek kényszeritették munkaadóikat, illetve az államot, hogv helyzetükön javítsanak. A többi állami és közalkalmazottak az országos gyűléseik határozatát memorandum alakjában terjesztették a kormány elé. Wekerle mondta, hogv az állami tisztviselők helyzetének javításában elment a legmesszebbmenő határig. A tisztviselők már a kijelentés alatt és után érezték, hogy a kijelentésnek óriási hatása lehet az igények leredukálása köriil, azonban ez az erkölcsi hatás kiváltása csak kfcig-óráig csítMiiattja el a tisztviselők' követeléseit. Hiszen az csak természetes, hogv akkor, amikor a tisztviselők rajtuk kívül álló okokból kifolyólag a nyújtott segélyek mellett sem tudnak m-gélni — újból kérnPfogfiak. Kérni azt. anrt a még egyre fokozódó drágaság mellett kérni kénytelenek a tisztességes megélhetésük céljából. Mart amit eddig kaptak, tessék megszavaztatni a tisztviselőket, igaz-e, hogy a tisztességes jelző elhagyásával csak a tengődésre elegendő. Mi azt hisszük, hogv maga a kormány is tudatában van annak a szerencsétlen, beteges á'lapotnak, amely háború után rettenetesen fogja éreztetni a hatását a tisztviselőkkel történő mostoha elbánásból k foiyólag ugy közigazgatási, mint közgazdasági, kulturális és nemzetgazdasági téren. Elkeseredett, agyongyötört tisz'.yiselői társadalommal a feltámasztás nagv munkáját, az uj, felilendülő eletet, az uj ezerága berendezkedést elöreviim:, kiépíteni, vezetni és irányítani aligha lehet. Ezek az óráról-órára való segélyiiijekcióik a magyar tisztviselői karban csak a háború alatt tarthatják az életet — u-tána nem. Pedig mi azt hisszük, hegy az uj életei erős, kötelességtudásban fokozott kedvvel, odaadással és lelkesedéssel működő tisztviselőktől várhatjuk csupán, a kormány is. Már pedig ennek ellenében mit kell nyújtania az államnak? Megélhetést. Nem nyomorúságosat. nem koldusnak való alamizsnásat, hanem tisztességest. Olyant, amelyen az idős tisztviselők becsülettel megállhatnak és hosszú, fáradságteljes életük munkásságának gyümölcsét elvezhetik, a fiatalok pedig elindulhatnak, családot alapíthatnak és hűséges sáfárai lehetnek ennek a nagvrahivafott országnak. A nyomor, az éhbér nem lehet alapja semmiféle országos érdeknek. Az éhbérrendszernek meg kell szűnni örökre. Tudomást vettünk róla. hogv az állam, csak a közein apókban lendített ismét az államháztartás nagy gépezetének, az államvasutak alkalmazottainak anyagi helyzetén bizonyos rendkívüli segéllyel. A dolog váratlan és meglepetésszerű volt a kormány részéről. A vasútiak örültek is. Es most azt halijuk széles kórben beszélni, hogv a kormány úgynevezett fehérnemű-pótlék kiutalását tervezi. Nem akarunk a dolog elé vágni és bár érdeklődtünk íheiékes heiycken az ügy iránt, határozott választ nem nyertünk, hogy miben. milv mértékben, kik részére utaltatnék ki a tervezett segély. Bármint és bármi legyen is azonban az uj tervezett segély, azt elvárják a tisztviselők, hogy tegyen az alapos segély. ha fehérneműre adatik, kapjon abból az apa. a feleség, a gyerekek és legyen az megszabva ugy, hogy abból az összegből tényleg be is lehessen szerezni az összes fehér nemiteket, legalább két. három rendet, mert bizony a tisztviselők a háború előtt alig szerezhettek be valamit, a háború alatt semmit és a háború alatt a kis gyerekekből nagv gyerekek, a kis lányokból nagy lányok lettek és a gyerekek, lányok elviselték az apa. az anya ingét, alsóját és tessék képzelni, hogy ujat beszerezni n-:m lehetett. Nem lehetett! Azt pedig ugyebár a kormány sem kívánhatja, hogy intelligens tisztviselői kara, amelytől oly sok erkölcsi, anyagi, társadalmi és egyéb elsőrendű államérdek megvédését követeli meg — ing nélkül járjon. Hölgyek figyelmébe I Velour- és bársony-modellek, nemez- és gyászkalapok, fátyol, szallag és toltüzékekben nagy választék. Alakitások és díszítések jutányos árban, úgyszintén szőrme, sapka é3 garnitúra a'akitasakat vá'lal. ÓZS2 SsrsrLfjé, női kalap divaterme Deák Ferencz-u. és Oroszlán-ti. sarok