Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-04 / 3. szám

Szaged, 1ÍH8. január 4. Meghiusul! francia előretörések. BERLIN, január 3. A nagy főtttdiszál* | északra francia ítlöretörések m#ghiusult»k. lás jelenti: Nyugati harctér: Az arcvonal különböző helyein tüzérségi harc folyt. A tengerparthoz közel eredményes vállalko­zásban foglyokat ejtettünk. A Champagne­ban, Prasnestól északra ós Lemensniltöl Keleti harctér: Nincs újság. Macedón és olasz arcvonal: A helyzet változatlau. LUDENDORFF, első főszállásmester. (Közli a vmsisztereteötei s«jíáö*ztály.) Frontjainkon nem volt esemény. BUDAPEST, január 3. (Közli a mi- | Olasz harctér: Nem voltak különösebb niszíerelnöki sajtóosztály.) Kelet! harctér: | események. Fegyverszünet. j A VEZÉRKAR röNÓKC. i(iiiiiiiiuii>uiuuii>aiuiiii3itt>«iuuHMiaiiniiuaiiHuuHiaiHiiMMiiwuiiiiii>raMniii>iMat Kilenc havi elzárásra itélt szegedi cérnadrágitó. (Saját tudósítónktól-) Meséliünk arról a karierröl. amelyet a cérna futott meg a há­ború három éve alatt? Mondjuk, hogy egy orsó cérna, amelynek békében 30—40 fillér volt az ára, most 30—40 korona? Vagy el­elmondjuk, hogy mi történt az után. hogy •megjelent a miniszteri rendelet a cérna árá­nak makszünálásáról? Azt hisszük, mindez fölösleges; tudja azt már mindenki. Elég •annyit, hogy jelenleg egyáltalán nincs cérna s ha mégis van a ,.megbízható" vevőnek, szinte rosszabb, mintha nem lenne. Olyan árat kérnek éríe egyes kereskedők. Még •szinte hallani is fáj, hogv 32—36 koronát kell adni egy kis gombolyag cérnáért. Csütörtökön azonban nagyon rossz nap virradt Szegeden egy cérnadrágltóra. A ki­hágás i bíróság elé került, ahol példásan szi­gorú Ítélettel igyekeztek a megtérés útjára vmni a miniszteri rendelettől, eltévelyedett kereskedőt. • . Nt'uhöjd Jakabné és Nagy Istvánná ta­nyai asszonyok reggel jelentették Kovács Antal .rendőrnek, hogy Koch imréné Tisza Lajos-Aöiut 57. szám alatti kereskedőnél 37 korona egy gombolyag cérna. A rendőr uta­sította az asszonyokat, hogy mentenek be az üzletbe és vegyenek cérnát. Igv is tőrtént. A két asszony hat orsó hatvanas számú, egyenkint 915 méter cérnát vásárolt dara­bunkint 37 koronájával. Mikor már a vásár ti-.íii ...nii-ii aiiköiafc,-!Í 5' Osztrák lapok támadása a magyar nemzeti hadsereg ellen. Bécs, január 3. A esetiek példáján fel­buzdulva most az osztrákok kezdtek táma­dajt a magyarok ellen. Az ostzrák kor­mányhoz legközelebb álló két reggeli lap ugyanis heves cikkben kel ki az önálló in­gj r hüsereg eszméje ellen Wekerle uj párt­ulakitásával kapcsolatban. A cikkek, ame­lyk nyilvánvalóan sugalmazó ttaik, itt követ­kezne]-. : A Fremdenblatt irja: — Wekerle tudatára ébredt annak, hogy az az eredeti terve, hogy a munka­párt egy részét eltántorítsa, keresztüMhe­tetlen. A Wekerle kormány tehát ilyen kö­• iilmények között feltétlenül rászorul annak a pártnak a támogatására, melynek Apponyl a Vezére. A magyar miniszterelnök a király megtörtént, a rendőr bement az üzletbe az asszonyoka! és minden cérnát lefoglalt, amit csak ott talált. Mintegy két láda cérna ke­rült igv a rendőrségre, ahol dr. Temesváry Géza heiyettes-fökapitánv nyomban tárgya­lást tűzött ki a cérnadrágitási ügyben. Kochné a tárgyaláson beismerte, hogy 37 koronájával számitofta az asszonyoknak a cérnát. Kihallgatták az asszonvokat is, a kik előadták a cérnavásárlás történetét. Még állapította ezután a kfhágási bíró, hogy az eladott hat orsó cérna makszimális ára da­rabonkint 4 korona 75 fillér. Az asszonyok tehát 193 kotorna 50 fillérrel, fizettek többet « makszimális árnál Dr- Dettre János tiszti ügyész ezután vádat emelt Kochné elten a makszimális ár megszegése miatt. Délben hirdette ki az Ítéletet dr, Temes­váry. amely szerint Kochnét árdrágítás m att fiat hónapi elzárásra és további száz napi e.zárásra átváltoztatható 2000 korona pénz­büntetésre uélte. vagyis a rendetekben meg­állapított büntetés rnakszimumára. Elrendelt© ezenkívül a kihágás; bíró a Kochné üzletében talált 974 orsó és gombolyag cérna elkob­zását és annak az összegnek visszafizetését, amellyel az asszonyok a makszimális árnál többet fizettek. Az elkobzott cérnát a mak­szimális .áron értékesíti a kihágása bíróság. Kochné az Ítélet ellen felebbezést leterített be. elé terjesztetté a kormánypárt Uj program­jának alapvonalait. Ez a program a válasz­tói jog reformjának kérdésén kivül a magyar hadsereg kialakítását is magában foglalja. A hadsereg közössége azonban épen a vi­lágháború alatt nagyon is hasznos intéz-, menynek bizonyult, tehát nagyon is érett megfontolásra van szükség, ha ebben a rész­ben bármiféle változtatásokat is akarnának eszközölni. Világos ebből, hogy a magyar miniszterelnök miért hallgatott újesztendő napján. A magyar parlament jelenlegi viszo­nyai nem nyújtanak neki lehetőséget arra, hogy tervét keresztülvigye. Magyarország ismét kövtkezményeiben súlyos döntés előtt áll. A legközelebbi napokban tisztázódnád kell a helyzetnek és ki kell tűnnie, hogy Wekerle képes-e a kormányának fetima ru­dasához szükséges pártot mega laké tani. Kívánatos és remélhető, hogy ez nem a had­sereg tiarcképességéhék feltétlenül szüksé­ges intézmények rovására fog történni. A Reictspost irja: — Wekerle ugy reméli megalakíthatni a kormánypártot, hogy olyan engedménye­ket szerez, amilyeneket eddig a korona a magyar többségi pártoknak ilyen mérték­ben még sohasem adott. A magyar hadse­reg engedménye, volna az eszköz arra, hogy Wekerlét parlamenti többséghez se­gítse. Ez az engedmény a legnagyobb, a melyet magyar pártnak adhatnak és ezt most egy kisebbségi átmeneti kormánynak adják, hogy ezt az engedményt a personal unió híveinek és a kiegyezés ellenzőinek juttassák, anélkül, hogy ennek a pártnak parlamenti töbssége volna. Ez olyan kép­telenség (!), amely mindén politikai tör­vénynek ellentmond. Alig tehető fel, hogy Wekerle programja keresztülvihető. A had­sereg sorsa sokkal fontosabb, semhogy áru­cikk lehetne, amelynek segítségével szilárd parlamenti többséget akarnak szerezni, Románia még nem adta föl nemzeti aspirációit. Genf, január 3, A román király Jassy* ban mondott trónbeszéde egy szóval sem emlékezik meg a fegyverszünetről. A fran­cia és az antant-barát svájci sajtó szerint ez annak a bizonyítéka, hogy a román kor­mány vonakodott a fegyverszünet megkö­tését jóváhagyni. A trönbeszéd kiemeli, hogy Románia még nem adja fel nemzeti aspirációit, amelyeknek eléréseért háborút kezdett. Ez semmi esetre sem a lemondás hangja — írják a párisi lapok, — hanem a bizalomé, az erőé és a meg nem tört aka­raté. A románok azon a nézeten vannak, hogy a háborút a szövetségesek oldalán annak győzedelmes befejezéséig folytatni ok kell, Ez olyan intakt erőről (!) tesz tanúbi­zonyságot, mellyel számolni kell. Az antant fölveszi az érintkezést a boisevlkl Kormánnyal. Rotterdam, Január 3. A Mornfngpost jelenti: Az antant válasza az orosz kor­mány felszólítására csak negyedikén vagy ötödikén érkezhet Oroszországba. Az an­tant hatalmainak erre vonatkozó tanácsko­zása december harmincadikán kezdődött. Szilveszterkor Párisban négy óráig tartó minisztertanács volt Poincaré elnökletével. A tanácskozásokra meghívták Anglia, Olasz ország, Amerika és Románia párisi követeit is. A Matin szerint ezen a tanácskozáson szóba került az a kérdés is, hogv az antant felveszi az érintkezést a bolseviki kormány­nyal. _ • j; fliij fonyó Sománál

Next

/
Oldalképek
Tartalom