Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-30 / 24. szám

fí 'Tf"i Szeged, tóié. janiílr (Az Apponyi-párt csütörtökön határoz a csatlakozásról) Kedden délelőtt tíz órakor az ApúoiiyLpárf tanácsa gróf Appohyi Albert lakásán értekezletet tartott, amelyen Apponyj ismertette az ai Párt programját. Párttanács tagjai a programot teljes egészében elfogadták. Csütörtökön este, a Ház iilé&e után 'az Apponyi-párt értekezletet tart. amelyen az elnöki tanács előterjeszti azt a javaslatát, hogv a párt oszoljon föl és csatlakozzék az egységes kormánypárthoz. (Elnöki tanács az Apponyi-pártban.) A Magyar Tudósító jelenti: Az Apponyi-párt holnap, szerdán délelőtt 9 órakor Apponyi lakásán folytatja a ma délelőtt megkezdett elnöki tanács ülését, bleasbhabbaaaaabbasiihsabbsbsaahbbhamnbaaeshmsss A temesvári műegyetem. — Október 1-én megnyitható az első Rét évfolyam, — fiSaját tudósítónktól.) Szegednek á harmadik tudományegyetem elnyeréseért folytatott harcában Temesvár támogatója volt. Szeged küzdelme, mint közismert, meddő maradt. Debrecen lett a nyertes. Szeged és Temesvár között annakidején megállapodás -történt, hogy Szeged a kölcsönösség alapján támogatni fogja Temesvár érdekeit a műegyetem elnyerése _ körül. Amint a temesváriak, ugy a szegediek is betartották ígéretüket és Temesvár jogos érdekeit támogatták. Ma már befejezett ügy, hogy az uj műegyetemet Temesvár kapja meg. Ugyanis vasárnap délelőtt Geml József kir. tanácsos, polgármester értekezletre hivta össze a műegyetemei előkészítő bizottság temesvári tagjait s : i re az értekezletre a kultuszminiszter és a budapesti József műegyetem is leküldte képviselőit. Az értekezleten, amelyet a városháza auáestermében tartottak meg, Tóth Lajos miniszeri tanácsos, a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviselője elnökölt s azon a kultuszminisztérium rété érőt kivüle még dr. Mészaips Károly osztálytéré esős és Wjemer Emil mérnök, a budapesti József műegyetem részéről pedig dr, KTtáschák József udvari tanácsos, rektor, Nagy Virgil épitésztanár és dr. Tang Károly természettantanár vettek részt. Az értekezleten Geml József polgármester meleg szavakkal mondott köszönetet a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, hogy a temesvári műegyetem elhelyezése kérdésének helyszíni tanulmányozására megbízottjait kiküldte. Tóth Lajos miniszteri tanácsos a megjelenteket üdvözölte és kijelentette, hogy Apixitéyi a második müegiyefáon felállítását a törvényhozásnál minél előbb iniciálni kívánja és tekintettel a József műegyetem tehermentesitésének sürgős szükségességére, azzal a tervvel foglalkozik, hogy a második műegyetem — egyelőre ideiglenes elhelyezéssel — lehetőleg mihamarább megnyittassák. Ezen ideiglenes elhelyezés kérdésének helyszíni tanulmányozása végett küldte ki a miniszter megbízottjait Temesvárra. Kéri tehát a temesvári előkészítő bizottságot, hogy ebben közreműködni és javaslatait előterjeszteni szíveskedjék. tSzilárd Emil városi főmérnök erre bemutatta és behatóan ismertette a temesvári műegyetem ideiglenes cíheiyézérévs kiszemelt középületei terveit é* előadta, hogy a Város abban a Lelyzetban van. miszerint a műegyetem első és második évfolyamának ideiglenes elhelyezéséhez megkívánt minden átalakítást és netalán szükséges pófépitkezégt még ez év folyamán befejezheti, ugy, hogy az első két évfolyam ez évi október J-én megnyitható, ha a döntés hamarosan megtörténik. Ezután az értekezlet általánosságban megvitatta a bemutatott terveket és Tóth Lajos , miniszteri tanácsos, valamint Kürsehék József műegyetemi rektor, Nagy Virgil és Tangl Károly műegyetemi tanárok hozzászólásai után abban állapodtak meg, hogy a kiküldöttek a javaslatba hozott, épületek közül a legalkalovasabbaknak látszókat a helyszinén behatóan-megszemlélik s esak azután fognak a részletek kérdésében tovább tárgyalni. Egyúttal megtekintette a bizottság a temesvári középiskolák fizikai, kémiai és ter* méazetrajzi szertárait, valamint a miiszaki üzemek felszereléseit abból ,a szempontból, hogy azok mennyiben járulhatnának hozzá a műegyetem ideiglenes felszereléséhez. A bizottság küldetése esak Temesvárra szól, más városok viszonyai iránt a bizottság nem érdekmik. Olasz hitbuzgóság. Okss front, január 23. Mikor a Baínsizzától a Piaveig nyomultunk előre, sok szép templomot láttam és azt hittem, hogv a nép még a miénknél is vallásosabb. Két hónapi itt, tartózkodás azonban másról győzött meg. Az olasz kormánv és általában minden közigazgatási hatóság bősz ellensége a papságnak. Működését állandóan ellenőrzik és ahol csak lehet, ütnek rajta. Közvetlenül a háború kitörése előtt a papoknak megparancsolták, hogv szentbeszédeikben a háború mellett szitsaJtak. Jaj volt annak, aki a békét merte hirdetni. Egv ilyent épen a mi előnyomulásunk mentett meg a haláltól. Ugyanis^ a diadalmas offenzíva előtt a béke után való sóvárgásról beszélt. Letartóztatták és haditörvényszék elé állították. Hogy a hadvezetőség mennyire félt a papoktól, jellemzi az a körülmény, hogy amióta a háború tart. nem volt szabad hapcéngozm. Körmenetekát és karácsony szánt estéién éjféli misét nem tarthattak. Most. hogy a meghódított területen mi uralkodunk, megszólaltattuk a harangokat. A nép és különösen a papság egyszerre fellélekzett és vasárnaponként megtelik a templom áitatos hívekkel. Csakhogy más ez az ájtatosság, mint a mi magyar népünké. A mise kezdetéig a templom előtt gyülekeznek és folyik a pletvkázás, hangos beszélgetés. Akik előbb bemennek. rövid imát mondanak s aztán szintén beszélgetnek feltűnő hangosan. Akadnak olvanok is, akik háttal az oltárnak a padok zsámolyára, vagv más alkalmas helvre ülnek le. A mise alatt sem észlelhető a nagv hitbuzgóság. Az idegen szemlélőnek az a meggyőződése, hogy* azért jöttek el a misére, mert vasárnap igy* illik és ilven a szokás. Bár érdeklődéssel hallgatják a pap beszédjét. de kellemetlen látvány*, hogv a beszéd után szinte megvitatják a hallottakat, Nem győzzük hallgatni a papok panaszát. Az intelligens elem templomba egyáltalán nem jár. Még a tanítók is elkerülik. Köztük és a papok közt a lehető legridegebb az érintkezés. Az ifjúságot az iskolában nem nevelik a vallásosságra. Igy érthető meg az utcán az a feltűnő látvány, hogy a papot, senki se tiszteli. Még a gyerekek sem emelnek kalapot neki. Egy olasz hadifogságból hazakerült és most velem szolgáló tiszt mondta el a következő érdekes esetet, amelvnek Szicíliában volt a szemtanuja: — Egy* öreg kanonok jött ki egy házból. A lépcsőn gyerekek üldögéltek. Nem tudta őket kikerülni és mert önként nem adtak utat. egy*ef félre akart húzni. Ez azonban nem volt hajlandó megmozdulni. Fülön ragadta és cibálni kezdte. Erre a gyerekek szétugrattak és öreg napjukat kövekkel megdobálták. Mindamellett a nép elég erkölcsös. Ennek azonban nem a vallás az alapja, hanem a törvény. Tudvalevőleg a nők igen heves vérüek. Hogy* tehát az erkölcsi züllést valamiképen megakadályozzák, a férfiak — inkább a maguk számára — igen szigorú törvényeket alkottak. Bizony azt a legényt, aki egy nőben megbotlik, agyon bicskázzák, ha feleségül nem veszi. Különben a nők nagyban hódolnak a fran, cia divatnak, a férfiak pedig igen szabad elveket hi rdetnek. Azt mondják, liogv a-hitbuzgóság rohamos siilvedése Olaszországot előbb-utóbb teljesen megbomlasztia. Máris nagy az anarchia. A királynak nincs semmi tetóntélye. Csak néha tner egy-két órára Rómába menni, egyébként állandóan a fronton tartózkodik. Ezért is hívják katona-királynak. Az olasz nép hitbuzgóságának ellentéteképen megemlítem még legutóbbi istentiszteletünket. amelyet egy nagy község templomái ban tartottunk. A mi misénk előtt a Itelvbeli olasz pap misézett. Még be sem fejezte, a templom szorongásig megtelt katonákkal. A vallásos katonák nagy* tömege és főkénen a példás rend igen meglephette, mert a miséié után a miénket is feszült figyelemmel hallgatta végig. Énekkarunk az olasz katonák által megrongált orgona segítségével gyönyörűen énekelt. Igazán lélekemelő volt a misénk, ugv külsőleg. mint a jelenlévők szent áhítata következtében, Mise után az olasz pap tábori lelké* sziinkhez sietett és megilletődve mondta: — Ilyet még nem láttam. Most már elhiszem. hogy* ezzel a hadsereggel csak győzni lehet. Homo. Sem mese az írta mesések, mert a szakműhelyében Javított iró gépek tényleg mesések. ó gépszalag szénpapir stb. uj és hazsnáli rógépek állandóan raktáron tartatnak SZEGED, Széchenyi-tér 8. Telefon sz. 3 Kapható kizárólag Fongó Soma világítási vállalatánál Szegeden.