Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-30 / 24. szám

•Szeged, 1818. Január 8Ü. 'il 1* rmmmm tn, Elrekvirálták a város 50 vagon szenét. (Salát tudósítónktól.) Nehánv nappal ex- | előtt megírta a Délmagyarország, hogv Vá- # zsonyi Jenő, a széniigvek kormánybiztosa 1 leiratban értesítette a várost arról, hogv a szegedi közüzemek, de különösen a légszesz­gyár szénnel való ellátásáról különös mértek­ben kivár, gondoskodni. Egyidejűleg közölte a szénügyj kormánybiztos, hogv a légszesz­gyár ellátására január hónapra 8000 méter­mázsa szenet utalt ki magyarországi és kül­földi szénbányákból, amelyek utasítást kap­tak arra is. hogv a kiutalt szénmennviséget legalább részben, a magyarországi szénbá­nyák pedig föltétlenül teljes egészében leszál­lítsák. Előre kellett ezeket bocsájtani, hogv az olvasó megérthesse az alábbi közigazgatás; történetet, vagv korrajzot, amelv szép. sze­líd szóval megmagyarázza nekiink szomoru háborus nyomorúságunk okait is. Tehát szá­razon vázoljuk tovább is a tényeket. Történt nehánv nannal ezelőtt, hogy az egyik galíciai kőszénbánva megunva a város sok sifTgeíését. elhatározta magát a szállítás­ra. Útnak is indított a városi közüzemek ré­szére. mint amilyenek a vízvezeték, szivattvii­telepek 30. mondd: harminc vagon szenet. És a szénnek nevezett drágakövek meg­kezdték utjukat. A határon akadálytalanul átjöttek. No azért nem.siettek valami nagyon, csak ugv, mint ahogyan a tehervonatok szok­tak menr.i. lihegve, fújva, lassan. A M. Á. V. nagvon ismeri a ..lassan járj. tovább érsz" közmondást s lehetőleg alkalmazza is. Nagv fáradtságába igazán nem kerül ez a tényke­dés. hát megteheti. Ám a sors könyvében meg vagyon irva az is. hogv a háborúban a közmondások igazságának is el kell veszni. Mert az a tehervonat, amelv a szóbanforgó harminc vagonnyi fekete köveket szállította, bár lassan járt, mégsem ért tovább.' A szó szoros értelmében nem ért tovább Felsőma­gyarországnál. Megrekedt szeg'énv és nem használt semminemű liaitószer. A Szeged ré­szére utnák indított 30 vagon szén ott rekedt Felsőmagyarországon, ahol elrekvirálták. Igv egyszerűen:'elrekvirálták. Hogv miért? Va­lami ilven történhetett: Az egvik felsömagyarországi város ka­tonai parancsnokságánál jelentette valamely alantas parancsnokság, hogv valamelyik kór­háznál. vagv hadiüzemnél kifogyott a szén. A felettes katonai parancsnokság tovább je­lentette az ügyet mindaddig, amig nem jött a parancs: kimenni az állomásra és az első szén vonatot elrekvirálni. És a szegedi vonat jött és elrekvirálták a szegedi közüzemek szenét. Azt kérdi a tisztelt olvasó, hogv miért van ez igv, amikor a katonaság és a katonai üzemek szénellátásáról ugvis elsősorban gon­doskodnak? Vagv azt kérdi talán, hogv miért nem vezetik nagyobb előrelátással a katonai üzemek szénellátását, nehoerv ilven esetek előfordulhassanak? Hiszen telelnénk, letel­nénk erre magunk is, de mikor magunknak is azt kell kérdeznünk, hogv miért van még ma. a háború negyedik évében is ilven fejetlenség csaknem minden heiven. A Détmagyarország munkatársa kérdést intézett ebből az alkalomból dt. Somogyi Szilveszter polgármesterhez a szegedi köz­üzemek szénellátását illetőleg. A polgármes­ter kérdéseinkre ezeket mondta: — A gázgvár szénnel jelenleg mintegy 15—20 napra van ellátva. 28—30 vagon szén­nél mostanában soha sincs több szén a gáz­gyárban s igv képtelenség arra gondolni, hogv a korlátozásokat envhitsük. vagv pláne teljesen megszüntessük. Ha sikerülne mintegy 100 vagonnyi tartalékot gyűjteni, megváltoz­nék a helvzet. amennyiben legalább a gáz­resókat felszabadíthatnánk. Azonban erre — sainos — semmi reménv nincsen. A szén most is csak gyengén, mondhatni alig érkezik. — A közüzemek, igv a vízvezeték, szi­vattyútelep. vágóhíd jelenleg nagvon gyengén vannak ellátva. Alig van két hétre elegendő szenünk és igv valósággal katasztrófa, hogv az útban levő harminc vagon szenünket el­rekvirálták. Ha hamarosan nem érkezik meg­felelő mennyiség, bizony könnyen zavarok kezdődhetnek. — A közönség ellátása szintén gyönge. Szerencsére eddig ió idők voltak, de most megint több szükség lesz a szénre, mint volt az utóbbi napkoban. Ezeket az igénveket azonban — ha szűkösen is — talán mégis kl fogjuk tudni elégíteni. Rosszabb a helvzet a fával, amelv alig érkezik Szegedre. Készle­tünk pedig nincsen. 4B» HÍREK ocoo Wimm«r, mint kegyelmts ur. Ebben a vérzivataros időben, amikor az elcsigázott lelkekből egyik könny a másikat sajtolja ki, amikor az egyik borulat alig hogy elszáll az arcokról, nyomban ráereszkedik a másik, mint valami barna felhő — csak nagy­ritkán verődnek össze az emberek egymás szórakoztatására. Pedig ha van erre idő, a mostani az, amikor legjobban rászorul min­denki a kedélyek felvillanyozására. Szeged bohémtársasága, a cs. és kir, köz­társaság tréfás fogalma alatt szellemeskedő és vidám összejöveteleket rendező társaság, mely évek óta rendezi itt-ott, fehér asztalok és fehérlelkü cigányfiuk részvétele mellett — sok esetben nemes intencióval — a maga kurta és vidám összejöveteleit, talán az egyet­len társaság Szegeden, mely olykor együvé hivja ifjú és öregedő urakból álló tagjait, hogy a borús arcok könnyei helyére mosolyt és jókedvet varázsoljon. 'Ennek a társaságnak a tagjai egytől-egyig kegyelmes urak. Köztár­sasági miniszterek, tábornokok, az egyes reszor­tok bohém elnevezésével és „magas" fizetés­sel, melyek soha nem lettek még kiutalva, no­ha pénzügyminisztere is van, aki az évi bud­getről tartozik gondoskodni. iA cs. és kir. köztársaság érdemeket is ju­talmaz s ilyen alkalommal okmányt, kineve­zési okiratot, elismerő levelet állt ki. az illető •részére, mint kedves emléket, mely még érek multával is mosolyt fog fakasztani a jövenlő kor talán koravénült ifjúságánál. A köztársaságnak A napokban volt ilyen kedves és kedélyes összejövetele, melyben sze­retettel hajtotta meg zászlaját Wimmer Fü­löp előtt, a szegedi kereskedelmi és ipai kama­rának elnökévé való megválasztása alkalmá­ból. S ugyanekkor kendei'miniszterévé avatta a szintén bohém lelkű Wimmert, köztársasági kegyéftmes úrrá emelvén fel eddigi tisztes pol­gári címét. Vidám este volt ez, gyönyörű fel­köszöntők hangzottak el s részt vett azon Sze­ged társadalmának számos előkelősége. A humor pajkos koboldjai és a szellemes­kedés nem közönséges sziporkázásai mellett a legkomolyabb elősmerés is beleszövődött ebbe a pár órai ünneplő estvébe, s ugy csillogott, mint a levegőben szétszórt aranypor, mely szelíden, lassan hull arra, aki szép. hasznos és jótékony munkásságával időnkint,kiváltja a lelkekből a legforróbb érzéseket: a tiszteletet és hodoló nagyrabecsülést. Wimmer teliát ezen a szép estén kegyel­mes ur lett. A baráti lelkek körülölelték Sze­ged közéletének ezt a kimagasló alakját és ha­bár a tréfa szines köntösébe burkoltan is, megmondták szemébe, papiroson, sajátkezű aláírásukkal megpecsételve, a régóta kiérde­melt cimet: a kegyeimest. Mert Wimmer a szó legtökélesebb értelmében véve már hosszú esztendők óta az. Akinek olyan nagy szive van, aki embertársaiért két kézzel áldozza fel az anyagiak tekintélyes részét, aki minden jótékonycélnál első az adakozók között, akihez § nem jnt el ember, anélkül, hogy segéde1.erű nélkül visszatérjen, aki erejének megfeszité­sével, fáradhatatlanul dolgozik, hogy munká­jával mások hasznát előmozdítsa, aki a fog­lalkozás izzó robotmunkája mellől teljes lelke­sedéssel rohan el, hogy a közügyek lomha ke­rekén, minden elismerés és jutalmazás nélkül lendítsen, az csak kegyelmes lehet. Kegyel­mes mindenkihez, aki az ő nagy emberszere­tetére, támogatására és okos, bölcs tanácsára rá van utalva. Ha a későbbi tréfa igy szólítaná Wimmer Fülöpöt, a puritán és nagyképzettségii ipari kapat teást, nem űzne gúnyt, mert a bohém­társaság közvetlen és igaz, bár tréfás címado­mányozásával csak megerősítette azt a szép .valóságot, amely sokaknak, kétkezi és szellemi munkásoknak, lelkében él, liogy t. i. Wimmer sok kegyelm.es urnái is kegyelmesebb. —y. — Tőzsde. Budapestről telefonálja tudósí­tónk: Az értéktőzsdén ma különösen az üz­letidő első felében igen kedvező volt a han­gulat. Az elért legmagasabb árak mindazon­által nem maradtak mindvégig érvényben. Magyar Hitel 1208, Osztrák Hitel 810, Fa­bank 769, Kereskedelmi Bank 5140, Salgó­tarjáni 950, Urikány 622, Rtmamurány 954, Államvasút 992. Atlantika 1115, Adria 1590, Nasici 2920. — Gróf Károlyi Imre és Sándor Pál. Budape&lrpl jelentik: Sándor Pál, a Közúti r.-t. igazgatója, mint ismeretes, szombat est® részt vett és beszédeit mondott a gróf Káfloüyi Mihály tiszteletére rendezett társasvacsorán. Emiatt gróf Károlyi Imre lemondott a Közúti r.-t. igazgatósági tagságáról. Azt a hirt, liogy gróf Károlyi Imre és 'Sándor Pál között sze­mélyi affér is keletkezeit volna az ügyből, Sándor Pál egy újságíró előtt megcáfolta. — Kitüntetések. A király Strauss József 46. gyalogezredben alezredesnek a vaskorona­rend 2. osztályát a hadiékitménnyel és a kar­dokkal díjmentesen, Réder Béla 46. •gyalogez­redbeli századosnak és Dehrprszky Gyula 46. gyalogezredben tartalékos hadnagynak a vas­koronarend 3. osztályát a hadiékitménnyel és a kardokkal adományozta. A király meg­engedte, hogy J^edmczky Mihály, a 308. hon­véd gyalogezrednél beosztott 3. honvéd huszár­ezredben tartalékos százados a porosz királyi 2. osztályú vaskeresztet elfogadhassa és visel­hesse. — Az országos demokratapárt éttekeziete Vasárnap az országos demokratapárt értekez­letet tart Budapesten. A pártvezetőség az ér­tekezletre meghívta a vidéki pártszervezeteket is. Az értekezleten a pártnak az egységes kor­mánypárthoz való viszonyát állapítják meg. — Ztta királyné egy székely menyasz­szonynak aj <üdéket küldött. Marosvásárhely­ről jelentik: Deesó Ágnes gidófalvi székely leány most tartotta esküvőjét Svmem Pál rok­kant katonával. A leánynak, akinek az apja hősi halált halt, Zita királyné 500 korona nász­ajándékot küldött. A királyné ajándékát a há­romszéki főispán adta át a menyasszonynak. — Kitüntetett szegedi úriasszonyok. A M,agyf.br Tudósitó jelenti: A király a háború alatt a közjótékonyság terén kifejtett műkö­désűk elismeréséül Reök Ivánné, született Ke­lemfítn Idának, a szegedi Felebaráti Szeretet Szövetség elnökuőjének a 2. osztályú, özvegy Szamosi György né, született Tóth Margitnak a szövetség főtitkárának a 3. osztályú polgári hadi érdemkeresztet adományozta. — Védekezés a csempészet ellen. Buda­pestiről jelentik: Kedden délelőtt tiz órakor a Közélelmezési Hivatal üléstermében értekez­let volt herceg Windbtfchgrátz Lajos közélel­mezési miniszter elnöklésével. Az értekezleten, amelyen a határrendőreégi kapitányok ég a határszéli csendőrszárnyparancsnokok vettek részt, a határcsempészet elleni védekezés mód-

Next

/
Oldalképek
Tartalom