Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-05 / 283. szám

Szeged, 1917, december 5. DÉLMAGY ABOBSZÁG Bosnyák államtitkár nyilatkozata a rekonstrukciós politikáról. (Saját tudósítónktól,) Megírtuk, liogy hétfő este óta Szegeden tartózkodik Bosnyák Zoltán, a népjóléti minisztérium államtitká­ra. Kedden délben fölkerestük Kass-szálló­beli lakásán és fölkértük, hogy nyilatkozzék a népjóléti minisztérium jövendő munkájá­ról, különösen az anya és cseesemovédelem (erén.- Az államtitkár kérdéseinkre a követ­kezőkben volt szives válaszolni: — Azokban az államokban, ahol komo­lyan foglalkoznak a rekonstrukciós politiká­val, —. mint. például a németek, akik a hábo­rú' első pillanatától kezdve igy munkálkod­nak, — leginkább az emberi erő rekonstruk­ciójára fordítják a figyelmet, A rekonstruk­ció munkáját véleményem szerint négy fő­irányban kell elsősorban folytatni és ezek: 1, az emberi erő rekonstrukciója, 2. a gazdasági élet rekonstrukciója, 3. az etikai élet. rekon­strukciója és végül 4-. a nemzetközi élet re­konstrukciója , — Legfontosabb természetesen ezek kö­zött az első, mint amely minden rekonstruk­ciós munka alapja. Tudniillik a további há­rom már csak az emberekért va.n, az emberi­ség érdekében történik. Most már ebben a négy pontban fölvett nagy embervédelmi po­litikának természetes és szilárd alapja az anya és cseesemovédelem. Nálunk Magyaror­szágon az anya és csecsemővédelmet jelenleg állaimi, belügyminiszteri ellenőrzéssel egy nagy szövetségbe tömörült társadalmi akció, a Stefánia Szövetség intézi, amelynek élén tudvalevőleg gróf 'Apponyi Albert kultusz­miniszter u,r áll, — Mintán a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a csecsemőhalandóság legsúlyosabb oka a tudatlanság, ez ellen kell minden erő­vel fölvennünk a harcot. Nos, ennek a harc­inak alapja lesz a védőnői intézmény. Termé­szetes ahhoz, hogy ezzel az uj intézménnyel az egész országot behálózhassuk, idő kell. An­nál is inkább, mert van még egy súlyos aka­dálya az eredményes munkának és pedig sú­lyosabb az anyagi kérdésekhál is. az, hog^ jelenleg uincaf megfelelő számban védőnői anyag. — Természetes, hogy az egész szervezet ugy indul majd meg, ahogy. Magyarorszá­gon mindennek meg kell indulni: felülről. Tehát éppen ellentétben a nyugati államok­kal, amelyekben csaknem minden uj intéz­mény alulról indul. — Az egész szervezet élén fognak állni az országos biztosok, akik a szervezés mun­káját fogják végezni és irányítani. íElőszor csak 10—il2 különböző vidék vármegyéjét fogják beszervezni az ország biztosok, akik­nek száma mintegy 6—7 lesz cs akik az or­szág legtekintélyesebb orvostanáraiból, szo­ciológusaiból, és tudósaiból lesznek erre a tisztségre fölkérve. A beszervezett várme­gyék lesznek aztán mintái a körülötte levő vidékeknek. — Minden törvényhatóság területén egy­egy törvényhatósági 'biztos és egy-egy tör­vényhatósági védőnő fog állni a védőnők fö­lött. Törvényhatósági biztosok természetesen azok lesznek, akik már eddig is működtek az illető vidéktn az anya és eswsemő védel»ra terén és akik erre a tisztségre ugy tudással, mint munkájukkal rászolgáltak. • Ismétlem, az ilyen törvényhatósági szervek fölött fog­nak állni az országos biztosok, akik mellé a titkári és végrehajtó közegi teendőkkel meg­bízva a központi védőnőket rendeljük. — Véleményem szerint azonban mind­ezekkel esak a legkezdetlegesebb munkát vé­geztük el, bármennyire hivatása magaslatán álljon is a szervezet minden tagja, ha nem megyünk ennél még sokkal tovább. Mert ugy-e, menteni a csecsemőt, hogy aztán gyer­mekkorában elpusztuljon;, ez a legfurcsább félmunka és haszontalan pénz és energia­áldozat lenne. Ezért kiterjesztjük a védelmet az egész gyermekvilágra, mindaddig, amig individuális védelemre szorul. — De véleményem szerint még az álta­lános gyermekvédelem is fölmunka, bár eb­ből a hatalmas és erős szervezetből az egész ország higiénikus központja fog kifejlődni. És mindaddig fölmunka /marad, amig be nem hozzák a kötelező népbiztositá&t. Csak ezzel alkothatjuk meg a tökéletes anya és csecsemő védelmet, amely ezen az uton kifejlődik gyer­mek- és embervédelemmé is. Le kell még sze­geznem azonban, hogy a kötelező népbiztosi­tás is csak ugy vezet eredményre, ha a biz­tosítás kötelező erejét kiterjesztik nemcsak az ipari, do földmunkásokra is és általában minden térre. A nép biztosításnak betegség elleni biztositásnak kell lenüie. Csak ha ez megvalósult, tettük meg az első nagy lépést a néperő rekonstrukciója utján. •raeaiassartii^bieíiimagsiíssiíiiaes^ jTz adózás uj módjai. — Jegyzetek Pickier Gyu a előadásához. — Pickler Gyula értékes előadásában rá­mutatott az adózás uj módjaira, ui fajtáira, amelyek meghonosítása iránt mi már régen szót emeltünk. Szót emeltünk akkor, amikor az uj. nagy és nagyobb adók még csak a lát­határon jelentek meg, amikor a boldogult koalíciós korszak pénzügym'nisztere terjesz­tette be adójavaslatait. Kifejtettük azóta is, hogy a mi mai adórendszerünk egv krónikus betegségben,' a hozadéki rendszer meghono­sításában szenved. Nem az fizeti az adót. a kinek fizetnie kell, hanem áthárítás és foly­ton dagadó átruházás folytán, az összes, vagy legalább is a fogyasztó tömegen szedetik be. Teljes félreismerése az adó definíciójának az, amit nálunk adózásnak neveznek. Megadóz­tatják a munkát, a vállalkozást, a tőkét, a szellemet egyszer, megadóztatják a fogyasz­tásnál másodszor, megadóztatják a lakásnál harmadszor és megadóztatják a vagyonnál majd negyedszer. Igaza van ennek folytán Picklernek, hogy ilyen adórendszernél adó­morálról beszélni lehetetlenség, rákénvszeri­tenek a liazudozásra. hogy ezen a elmen va­lahogy biztosítsuk magunknak a megélhetés lehetőségét. S igaza van abban is. hogv ez a folytonos adózás és adófoltozgatás egy körhinfaszerü játék, mert előidézője a foly­ton fokozódó drágaságnak, okozója a folyto­nos államszükségletek ugrásszerű emelkedé­sének, a deficitek állandósításának, a lakás­ínségnek. a" proletariátus növelésének, a köz­egészségügy romlásának, a bürokratizmus ijesztő növelésének, az állami gépezet foko­zódó oninipotenciájának, az állami alkalma­zottak hadseregének napról-napra való nö­vekedésének. a nyomor és elégedetlenség fokozásának, a kivándorlásnak, végezetül közgazdasági életünk hanyatlásának. Mert hiszen ma-holnap összes energiánkat ' csak egyre kell összpontosítanunk: az államház­tartás zavartalan fentartásának mikénti biz­tosítására. Mindez adórendszerünkben, annak hely­telenségében. annak betegségében rejlik. A mint ezt a betegséget meggyógyítottuk, önön magától gyógyul meg az egész vonalon vé­gig minden, de főleg gyógyul meg maga a beteg állami gépezet is. Adórendszerünk helytelen 1 Pickler csak helyi dologra, a városok által kivetendő te. íekértékemelési adóra mutatott rá. ami által az egyes városok háztartásán lénveg'leg segítve volna. (Ha jól emlékszám. 1913-ban szerette volna az előrelátó Balogh Károly pénzügyi- tanácsnok ezt az adónemet meg­honosítani. ami azonban nem sikerült.) Na­gyon helyesen vázolta azt a nemzetellenes cselekedetet, amelyet elkövet mindaz, aki telket évtizedeken át tart üresen, hozadék nélkül, vagy nem céljának megfelelően hasz­nosítva. csak azért, hogy embertársai véres verejtékes munkáján élősködve, ő zsebelje be azok munkásságának hasznait minden megerőltetés nélkül. De helyesen vázolta az állam gazdaság-ellenes politikáját is. amely az ilv élősdik törekvését nemcsak ölbe tett kezekkel nézi és kiséri figyelemmel, hanem még premiumokkal támogatja, amennyiben adómentességben, illetve oly adózásban ré­szesiti, amelv mintegy vállveregetéses elis­merése állam-, nemzet- és gazdaságellenes tevékenységüknek. Amint Budapesten és Aradon behozták a telekértékadót, nem kételkedünk abban, hogy Szegeden is behozzák, behozzák annál is in­.kább, mert a városnak szüksége van rá és mert a város belterületének fejlesztése, a lakásinség, a lakásuzsora rákényszerít erre. De ez csak egy helyi eredménve volna Pickler előadásának. Mi pedig többet várunk ettől Várjuk az adózók szervezkedését. Ezt egészen komolyan mondjuk. Kell. hogy min­den ujabb, igy a most képviselőházi tárgya­lásra beterjesztett uj adójavaslat tömege is szervezkedésre szólítsa fel a dolgozók tö­megét. mert tovább már nem lehet, de nem szabad azon a téren haladni, amelyen adó­zásunk eddig haladt. Nem lehet, mert nem szabad az állami gépezet összes terheit a polgárság, helyesebben a lakosság egyik ré­szére rakni, a másik részének pedig ugyan­ily arányú tehermentesítést biztosítani! — Ugyanakkor, amikor horribilis ui adóterhe­ket raknak a tőkére, a munkára, a jövede­lemre, szóval az ingó, a nem fundált vagyon­téte'.ekre, ugyanakkor leszállítják a földadót! Amikor a III. oszt. kereseti adat. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adóját cse­kély 60 százalékkal megpótlékoiiuk. amikor a házosztály- és házbéradót emeljük, de lak­bérek'emelését megtiltjuk, amikor az adózás legszerencsétlenebb formájához, a vagyon­adó rendszeresített behozatalához folyamo­dunk, amikor e vagyonadót lefelé progresz­sziváljuk, amikor a jövedelemadót fokozzuk: akkor a földadót leszállítjuk! Magam híve és hirdetője vagyok 'az egyszeres nagy va­gyonadónak, mert az egyszeres ily adó egyenlő egy gyökeres, egészséget hozó ope­rációval .De veszedelmes a rendszere'. ál­landóan visszatérő vagyonelvétel. mert aki nem a jövedelméből hanem tőkéiéből él, az egv szérmapon jövedelem és tőke nélkül fog állani! Es evvel szemben leszállítják a föld­adót! Itt Magyarországban, ebben a tipiku.

Next

/
Oldalképek
Tartalom