Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1917-10-10 / 235. szám
Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305 ELŐFIZETÉS! ARA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre. . 14.—K. egy hónapra 2.40 K. Egyes msrÁm ára 1(> fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARÁSZ-UTCA 9. SZA/Ú. A kiadóhivatal telefonja: 85. Szeged, 1917. Vi. évfolyam, 235. szám. Szerda, október !0 fi kancellár ujabb kijelentéseket tett a békerezolttcii alapján. Capelie tengerészeti államtitkár szenzációs leleplezése a német flottában mutatkozó forradalmi jelenségekről. ,A birodalmi gyiiiés kedden iilést tartott, amelyen a kancellár felszólalt és ujabb nyilatkozatot tett Németország békefeltételeiről. A birodalmi kancellár visszatért az alldeutseh háborús .propaganda tárgyalása kapcsán fölmerült ismert incidensre és 'kijelentette, hogy a hadseregben felvilágosító munka folyik. Németország hadicéljairól, de politikai agitációt nem tűr meg a hadseregben a .birodalmi kormány. Michaelis ezután a birodalmi kormány külpolitikai álláspontjáról tett /fontos közléseket. Feltiünő, hogy Czernin közös külügyminiszter legutóbbi beszédéről egyáltalán nem emlékezett meg és tartózkodott attól, 'hogy a monarchia békeprogramjával szolidaritását a birodalmi gyűlés szine előtt kifejezésre juttassa. Nagy általánosságban azonban kijelentette a kancellár, .hogy a birodalmi kormány a julius 19-iki programban megjelölt hadicélokért küzd, vagyis a békerezolució alapján áll. A békerezolucióban foglalt hadicélok keretében azonban Németország nem mondhat le területi biztonságáról és gazdasági fejlődésének lehetőségéről. Ezzel a kancellár kiemelte a központi hatalmak háborújának védekező jellegét. A bé'ke akkor kezdődik, amikor az antant lemond hóditó terveiről s garanciákat ad arra nézve, hogy a jövőben sem fog támadó szándékkal szövetségbe lépni Németország és a monarchia ellen. A kancellár ezzel a nyilatkozatával, ha nem nyíltan is, de eléggé érezhetően, újból felajánlotta a megegyezésen alapuló békét ellenségeinknek. De természetesen a beszéd befejező részéből nem maradhatott el az a kijelentés sem, ami Czernin nyilatkozatából •sem hiányzott, hogy elég erőnk van ahhoz, hogy — ha tisztességes békét nem kaphatunk — a háborút folytassuk. A beszédet a birodalmi gyűlés nagy tetszéssel fogadta, ami annak tulajdonitható, bogy a kancellár a birodalmi pártokkal folytatott előzetes tanácskozások során megnyugtató kijelentéseket tett arról, hogy Németország nem követ hóditó politikát. Az ülésnek szenzációja küvekezett ezután, Capelie tengerészeti államtitkár beszé-, de. amelyben bejelentette, hogy a német flotta egy részében az oroszországi események hatása alatt forradalmi jelenségek mutatkoztak. A fegyelméről és kqtelességíudásáról hires német flotta kebelében tervszerű izgatás folyt az engedelmesség megtagadására, Rogy ezzel a békét kikényszerítsék. Az orosz példa tehát nem maradt egészen hatástalan, aminek részben az volt az oka, hogy a szocialista képviselők egy része agitációt folytatott a flotta körében. A tengerészeti államtitkár — a nagynéimetek felháborodása közben — meg is nevezett egy-két ilyen képviselőt. A tengerészeti államtitkár aktákra hivatkozott, amelyek ezt a vádat igazolják. Az egyik szocialista képviselő, hogy a birodalmi gyűlés izgalmát lecsillapítsa, kétségbevonta a tengerészeti államtitkár bizonyítékainak alaposságát. Az antant természetesen a német flotta egy részének bejelentett lázongását ismét nagy túlzással és erősen színezve fogja az ellenséges közvélemény tudomására hozni. Pedig nem történt egyéb, minthogy a békevágy a német flotta kebelében is megkísérelte, hogy a forradalom erejével rombolja le útjából a béke gátjait. A gyenge kísérletet most azonban a német fegyelmezettség és 'kötelességtudás idejében legyőzte. Berlin, október 9. A birodalmi gyűlés mai ülésén Bíttmann független szocialista képviselő szólal/t fél. Elmondotta, hogy a kancellár tegnapi nyilatkozata a német politikát a külföldön ismét széthuzónak és tisztességtelennek (tünteti fel. (Az elnök rendre utasítja ezért Blttmamnt.) Mert olyannak látszik, amely nyíltan a megegyezéses hókét akarja, tito'kban azonban hódításokra készülődik. (Az elnök isméi rendre utasítja.) — Mi a nagynéniét propaganda megszüntetésért követeljük, — folytatta Bittmaim. — Bethmann-Hol'lweg kancellársága idején még volt ellenáramlat a kormányban, most azonban ,a katonai párt kerekedik felül. Követeli, hogy a kancellár nyíltan valljon szint. Michaelis kancellár emelkedőit szólásra ezután. Bevezőtö beszédében hangsúlyozza, hegy Bíttmannak nincsen joga áriról gy;-.;-. , . beszélni, hogy a hadseregben agitáció <o lylk. (Viharos felkiáltások balfelöl: Most végre tudjuk, kicsoda ön!) A kancélUtr hosszasan fejtegeti, hogy legközelebb megkezdődik a közvélemény felvilágosítása a háború okairól. Németország gazdasági fejlődéséről és hogy mi a jelentőségé egy vesztett háborúnak a némeít munkásság számára. Az oktatás révén fokozni keíl a tekintély Öntudatát'; és annak felismerését, hogy mennyire szükséges, hogy az egyesek teljesen alá vessék magukat az általános, közös célnak. Ha valahol ellenben politikai irányban történnék kisérleíereés, gondoskodni fognak a sérelám orvoslásáról. A kancellár kijelentette továbbá, hogy a tisztviselők 'teljesen szabadon Vallhatják politikai meggyőződésüket és bármelyik párthoz csatlakozhatnak, amely nem áll ellentétben a német birodalom fennállásával. Egy feljebbvaló sem kötelezheti bármely alantasát, hogy valamelyik pártba be lenjén. Nekünk a julius 19-íki nyilatkozatba foglalt célokat meg kefl értenünk és ki kell bélőie venni mindent, amit tartalmaz. Gondoskodni kell arröf, hogy ellenségeink a háború u'tán ne köthessenek ellenünk irányuló dacszövetséget. Nem valósíthatunk meg olyan békét, a mely a mi parasztjainkat megfosztja országunk rögeitől és munkásainkat mégfosztja a fellendülésre való képességétől. A béke nekünk gazdasági és kulturális fejlődésre kell. Mindaddig, amig ellenségeink olyan követelésekkel lépnek feí, amelyek a németek számára elfogadhatatlanok, amelyek azt akarják, hogy német területet engedjünk át, békére kész kezünket karhatéve tartjuk. Várunk, mert várhalunk. Addig hadd dolgozzanak ágyúink, hadd dolgozzanak tengeralattjáróink. A mi békénk egyszer végre is ránk virrad. A kancellár beszédét a birodalmi gyiiiés viharos tetszéssel fogadta. Ezután Capelie tengerészeti államiitkár emelkedett szólásra. — Sajnálatos tény, — mondotta, — hogy az orosz forradalom a m< flottánkban is megzavarta néhány ember fejét és nagyra növelte bennük a forradalom eszmélt. Ez a néhány ember azzal az őrületes teVvvei foglalkozott, hogy bizalmi férfiakat állítson minden hajóra, hogy a flotta egész legénységét rábírják az engedelme~rég mry'r Ilyen módon, esetleg erőszak alkalmazásával akarták a flottát megbénitprd és a békét kierőszakolni, (Viharos pfuj