Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-28 / 251. szám

Szakértőket hallgat ki a bíróság a város és a gázgyár pőrében. ( Salát tudósítónktól.) A szegedi törvényszéken szombaton délután folytatták a város és a légszeszgyár között a villany és légszeszegységárak fölemelése ügyében keletkezett pör tárgyalását. Mint emlékezetes, néhány héttel ezelőtt már volt tárgyalás ebben az ügyben a szegedi törvényszéken és akkor szenzációs fordulatot vett a pör, a mennyiben a kereseti kérelem előterjesztése után dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész viszontkereseti kérelmet adott be a gázgyár ellen s ebben annak kimondását kérte, hogy a városnak joga legyen a gázgyár megváltása iránt azonnal intézkedni. A szombati tárgyaláson dr. László Adolf táblabiró elnökölt. A város képviseletében dr. Turóczy Mihály főügyész jelent meg, de ott volt a tárgyaláson dr. Somogyi Szilveszter polgármester is. A gázgyár képviseletében dr. Pisztor Egon ügyvéden kivül megjelent Pongrdcz Albert igazgató is. A tárgyalás megnyitása után dr. Pisztor a gázgyár eljárását, majd a kereseti kérelmet ismertette. Eszerint a gázgyár többször megkísérelte peren kivül fölemeltetni az egységárakat, de a város makacs magatartásán minden kísérlet meghiusult. Holott világos, hogy a gázgyár kérelme nemcsak méltányos. de jogos is. Három évig. mig bírták, a régi egységárakon szolgáltatták ki a gázt, de a viszonyok egyre inkább súlyosbodtak. A szén ára 1914-ben 3 korona 52. 15-ben 3 korona 60, 16-ban 3 korona 70 volt, de az idén már 7 korona 50, sőt ina már a nyolc koronát is eléri. Az áremelkedés mellett a drágább szén roSsz-abb minőségű is. A három kor. 50 fitl.-es szén mázsájából 25 százalékkal több gázt lehetett előállítani, mint a maiból, amelyből kokszot is csak 55—60 kilogrammot kap a gázgyár a békebeli 75 kilo, grammal szemben. Sőt ebből az 55—60 kilogramm szénből is csak 25—30 kilogramm adható el, a többi használhatatlan. A villanyszén ára 1914-ben 2 korona 70 fillér volt. Ma 10—12 koronás szenet kell használni a villany előállításához. S hogv drágultak a többi anyagok? A gép- és hengerolaj ára például, ami a villanygyártásnál nagyon fontos tényező, koronákról 640 koronára emelkedett. Ezzel szemben a gázgyár jövedelmei hogyan emelkedtek? Az egységárak a régiek, de a melléktermékek is alig jövedelmezőbbek, mint voltak. A koksz ára például 4 korona 50 fillérről csak 6 korona 50 fillérre emelkedett. A gáznak és villanynak ilyen áron való további kiszolgáltatása a gázgyár anyagi romlásához fog vezetni. Már pedig senki nem kötelezhető olyan szerződés betartására. amely nyilvánvalóan az fí anyagi romlását idézi elő. A gázgyár megszüntetné üzemét szívesen, ha mint katonai felügyelet alatt álló vállalat megtehetné ezt. vagy ha nem lenne a szerződésnek más contia, amely Szerint a város azonnal birtokba veheti a gázgyárat, ha az szerződéses kötelezettségét nem teljesíti. Ezzel különben meg is fenyegette a város a gázgyárat. 400—500 százalékos üzemköltség emelkedés mellett különbéit is csak alig kért valamit a gázgyár, a mikor a szerződéses árak 25—30 százalékos felemelését kéri. És 3z árfölemelés viszmajor. hiszen a világítási szerződés értelmében — ha a technika tökéletesedése következtében olcsóbban is' lehetne előállítani gázt és villanyt, mint lehetett hajdan — a gázgyár köteles egységárait leszállítani. Mindezek alapjárt kér! a keresetben foglalt kérelmek kimondását. Dr. Turóc'zy Mihály tiszti főügyész válaszában először viszOntk'erestét indokolja és csak azután terjeszti elő kifogásait. ViszontJveresetében a város tudvalevőleg triégállapikell a társaságnak a részvényeseknek mind eifizetni. Ezt tőkének is kell tekinteni, amely az esetleges jövedelemnélküli évek elmaradt kamatjövedelmének fedezetére szolgál. Ha ilyen jövedelmezőségű évek után egy-két év veszteségesnek mutatkozik is. 40 éves szerződésnél még nem indokolt az árfölemelés iránti kéretem, Háborús állapotokat ezen felül nem lehet viszmajornak tekinteni. A gyárnak még 18 év áll rendelkezésére, behozni az esetleges elmaradt jövedelmeket. Hiszen senkinek sem lehet kétsége az iránt,, hogy a gázgyár üzeme az abnormis viszonyok elmultával csak jobban föllendül. Szakértők kihallgatását inditvánvözza. Egyébként hajlandó kimutatni, hogy a melléktermékek ára mennyire fölment, — nem két koronával, de 4 korona 50 fillérről 12. sőt 14 koronára. A gázgyár melléktermékeinek drágulásán megtérül az egész üzemköltség drágulása. Erre tehát nem hivatkozhatik a gázgyár. Pisztor Egon válaszában kifeiti, hogy ha emberfeletti előrelátással kötötték volna meg a szerződést, a világháború okozta rendkívül; viszonyokat előre látni lehetetlen lett volna. Tagadja az, is, hogv a két háborús év bevétele elérte volna a hét és fél, vagy pláne nyolc és fél százalékot. Amire a város hivatkozik, az a jövedelme a bruttóbevétel, amelyből még lemennek a központi igazgatás. az igazgatás és egyéb költségek. Ennek az összegnek csak az ötven százaléka, ha megmarad. A bíróság a replikák meghallgatása után elrendelte a szakértők kihallgatását. R tisztviselők drágasági segélyét megszavazta a Ház, Polónyi Javaslatát, Ugrón válaszának napirendre tüzésérd! elvetették. — tani kéri azi a jogát, hogy a gázgyárat már most birtokba veíhesse, megválthassa és átvehesse. Felperes gázgyár árfölemelési kérelmével tulajdonképen a szerződés megváltoztatását kéri. Ezzel szemben pedig jogos és föltétlenül méltányos a város megváltás iránti viszonfkeresete. Ezután pontról-pontra cáfolja ellenfele állításait. — Nem helytálló —• mondia a főügyész — felperesnek az az állítása, hogv a szerződés csak normális időkben birt kötelező erővei. Nem szabad elfelejteni, hogy itt egy 40 éves, kizárólagossági jogot élvező társaságról van szó. Ilyen hosszú szerződésnél pedig minden gondos kereskedő számításba vesz minden eshetőséget, azt az eshetőséget is, hogy rendkívüli viszonyok jönnek és egykét év nem lesz jövedelmező Sőt számítania kellett volna a háborús állapotokra is. S éppen a rendkívüli viszonyokra való tekintettel fizetik a fogyasztók a világítási szerződés legmagasabb díjtételeit. Bizonvitanj kívánja. hogv a gázgyár az első háborús évben 466.920 koronát keresett, a második háborús évben pedig ez az összeg 514.630 koronára emelkedett. Két évben az öt százalékos kamatjövedelmen felül — ha elfogadja is a gázgyárnak azt az állítását, hogy ott tényleg hat millió korona befektetésről- van szó — ez a bevétel 383.683 korona tiszta jövedelmet jelent. És ezt. az összeget nem (Budapesti tudósítónk telet önjelmtése.) A képviselőház szombaton délután 4 órakor Szász Károly elnöklésével ülést tartott. Az ülés megnyitása után az elnök jelenti, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök bejelentést akar tenni a Háznak. Ezután feszült érdeklődés mellett Wekerle emelkedett szólásra és ezeket mondta: — A vezérkar főnökétől a következő értesítést kaptam: A szövetségesek hősi harcai délnyugaton ugy, mint eddig is rendkívüli kedvezően folynak. Canin, a Monté Stol, a Matajur és az Olaszországban, mint a 11-ik Isonzó-csata győzelmi dijaként oly túltengőén ünnepelt Monet Santo birtokunkban vannak. A foglyok Száma több, tnint 60.000, a zsákmányolt ágyuk száma több, mint 500. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Császárunk és királyunk őfelsége személyesen vezeti az offenzív hadseregek főparancsnokságát, (Hosszantartó zajos éljenzés és taps, min. den oldalról kiáltják: Éljen a király!) Ezután Szász Károly elnök javasolta, hogy a képviselőház a szokott alkotmányos formák között ebből az alkalomból fejezze ki királyunk, dicső hadseregünk legfőbb ura, aí olaszországi hadműveletek főparancsnoka előtt törhetetlen hűségét, allattvalói hódolatát és hadseregünk győzelme fölötti határtalan örömét. (Lelkes éljenzés.) Javasolja továbbá, hogy üdvözöljék a hadsereget, királyaink és nemzetünk lobogójának dicső vivőit. Juttassák kifejezésre, hogy a magyar nemzet ott van a hadsereggel és torhetetle nül áll mögötte a végső gyoZele'mig, a karddal kivivandó hatalmas békéig, amely Magyarország jövendő nagyságára épül fel. Az elnök javaslatáa a Ház elfogadta, 'majd harmadszori olvasásban megszavazták a horvát pénzügyi egyezményről szóló javaslatot, ami után áttértek a tisztviselők drágasági segélyének folytatólagos tárgyalására. Almássy László a segédjegyzők helyzetének javítását sürgette. Springer Ferenc szerint a tisztviselők végleges fizetésrendezését illetőleg mec, kell várni a háború végét és a kialakulandó helyzethez képest kell rendezni fizetésüket. Antal Qéza szerint a ia* vaslat nem keltett olyan megnyugvást a tisztviselőkben, mint az előző javaslatok, mert Batthyány többet igért nekik, fíartos János és Benedek János a felekezeti és állami tanítók egyenlő elbánását kérik. Lengyel Zoltán a vasutasok érdekében szólal fel. Amikor beszélni kezd, az egész baloldal zajos közbekiáltásokkal kiséri, majd a baloldali képviselők kivonulnak a teremből. Polónyi Qéza a továbbszolgáló altisztek és mezőgazdasági munkások érdekében szólal fel. — Fényes László a 11-ik fizetés oszt tályba tartozó mindhárom kategória számára száz százalékos emelést akar. Wekerle Sándor miniszterelnök részletesen válaszol az elhangzott felszólalásokra. Fényes módotiását nem fogadja el. Bejelenti, hogy az állami és felekezeti tanitók között nem lesz különbség. A tisztviselők mindenütt beszerzési szövetkezeteket alakithatnak, a. melyeket a kormány támogatni fog. A fizetések végleges rendezésénél a gyermekekre