Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-27 / 250. szám

jájstAsumjM Í^IT. októbar ti. . Ugrón felajánlotta Wekerlének lemondását — Wekerle a lemondást nem fogadta el. — Budapest, október 26; Péteken este a képviselőház ülése után minisztertanács volt, amelyen Ugrón Qábor belügyminiszter felajánlotta lemondását. Wekerle kijelentette, hogy a iemondást nem fogadja el, mert szolidáris vele. A miniszterelnök későbben a» újságíróknak a következőket mondta: — Szolidárisak vagyunk Ugronnáí és mint kisebbségi kormány jelentést teszünk őfelségének. Wekerle még az éj folyamán Béesbc utazott. Károlyi házfeloszlatást javasol. Budapest, október 26. A kormányt támogató pártok közös értekezletén gróf Károlyi Mihály és Holló Lajos a házfeloszlatás mellett érveltek. Qrőf Andrássy Gyula kijelentette, hogy ez taktikai hiba volna, hogy egy alsóbbrendű kérdés miatt a választásokat elrendejék. A többségnek is ez volt a véleménye. Megalakult a szegedi átmenetgazdasági bizottság. — Teljes ülés a kereskedelmi és iparkamarában. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara pénteken délután két órakor Szarvady Lajos kamarai elnök vezetésével teljes ülést tartott. Az ülés elején kiosztották a kereskedelmi miniszter munkásjutalmát Drach Hermann bőrgyár! és Juhász István kendergyári munkásoknak. A jutalom száz korona és díszoklevél, amit néhány lelkesítő szó kíséretében adott át a munkásoknak az elnök. Az elnöki jelentéseket egyhangúlag, hozzászólás nélkül vették tudomásul, sor került a titkári jelentésekre, ameek kiemelkedő s egyúttal a tárgysorois legfontosabb és legérdekesebb ooj.t.ra a átmenet gazdasági tanács mágsber/ezéséröl szóló jelentés volt. Dr. Touelli Sándor egv órás beszédben ismertette a jelen gazdasági helvzetet és vázolta azokat az ismert okokat, amelyek az átmenetgazdasági tanács megalakítását szükségessé teszik. A beszéd eszmemenete a következő: — A háború befejeztével a gazdasági élet kétségtelenül megint olvan forradalmi rázkódásoknak lesz alávetve, mint aminőket a háboru idézett elő közgazdaságunkban. Előkészülni erre a változásra, csökkenteni a rázkódásokat. megalapozni a békés gazdaság: életet, tartozik annak a tevékenységnek körébe, melyet átmenet gazdasás néven jelölünk meg. Ez a;: átmenetgazdasági tevékenység az egyes kereseti ágakban nagyon különböző lesz. A mezőgazdaságban, ahol a föld termelőképességét változatlan tényezőnek lehet tekinteni, csekély, a kereskedelemben attól fog függni, hogv miiven lesz a helyzete a mezőgazdaságnak és az iparnak, mert e kettőnek a prosperitása n kereskedelem fellendülését is biztosítja. Kétségtelenül igen nagy átrnenetgazdasági tevékenységre lesz azonban szükség az iparban, amelynek már csaknem minden nyersanyagja kifogyott és úgyszólván máról holnapra él. — A legelső idevágó feladat a nyersanyagbeszerzés, különösen a tengerentúli nyersanyagok biztosítása. Kétségtelen, hogy ez nagy nehézségekbe fog ütközni, mert ha kellő elővigyázat nélkül történik, a tömeges behozatal rontani fogia amúgy is megromlott valutánkat. A tengeralattjárók háborúja folytán rnegcsökkent hajóállomány mellett nagyon nehéz lesz n nagy behozatalhoz szükséges hajótirt előteremteni. Ügyelnie kell egyúttal arra is. hogy az áruk fontosságuk szerint és nc tetszésszerinti sorrendben kerüljenek behozatalra és ügyelni kell arra is, hogy a behozott anyagok arányosan osztassanak meg a különböző vállalatok, nagy- és kisipar között, nehogy egves vállalatok aknázzák ki a háboru utáni időknek összes konjunkíuráit. Az anyagbeszerzés és elosztás i|j- hármas, valutáris, forgalmi és szociális tevékenységet tételez fei. A további szociális szempontoknak a leszerelés sorrendiében kel! érvényesülni, hogy először bocsáttassanak búza a z önálló kereseti tevékenységet űzők. akik másoknak is munkát biztosítanak, azután a családfentartók stb. Amennyiben közvetlenül a habom után a gazdasági tevékenység anyaghiány miatt egész terjedelmében nem indulhat meg, az állam nagvaránvu produktív célokat szolgáló közmunkákkal köteles gondoskodni az esetleges munkanélküliség leküzdéséről. n - ' ><$ff — E feladatok nagyarányú állami beavatkozást kivannak meg, miért i.s majd minden államban az átmenetgazdaság ügyeinek intézésére KÖzpontiszervek létesültek, nálunk az átmenetgazdaságiigvi m'niszterium és az átmenetgazdasági tanács. Az országos szervek mellett azonban nagy feladat vár a helyi hatóságokra és különösen a kereskedelmi és iparkamarákra is. Ezeknek a feladatoknak a megoldását célozta a Szász Ernő igazgató által javasíaiba hozott átrnenetgazdasági intéző bizottság s, amelynek ügyével a kamarának október 15-én tartott ad hoc bizottsági ülése foglalkozott. Az ülés elfogadván az indítványban lefektetett elvet, azt abban a formában terjeszti a kamara plénuma elé, hogy a bizottság négv csoportban alakuljon meg Az. első csoport feladata a készletek és az anyagszükséglet megállapítása és a fedezés módjára nézve megfelelő iavaslatok kidolgozása. A második csoport a hazatérő iparosok és kereskedők hitelszükségletének fedezésérő! gondoskodik, a harmadik a technikai vonatkozású ügyeket intézi, a negyedik pedig ? tisztán kereskedelmi vonatkozású kérdésekkel foglalkozik. A hazatérők számára üzemük felvételéhez szükséges hitelek nyújtását a kamara az előadó titkár javaslatához képest olyformán kivania megoldani, hogy a kormánytól kérni fogia a háboru tartamára adott segély-átalánvnak még egy évre való folyósítását és ebből az összegből valamint a törvényhatóságok által megszavazandó hozzájárulásokból garancia-alapot teremt, melynek alapján a vállalkozó intézetek olcsó kölcsönöket nyújthatnak az arra érdemes kereskedőknek és iparosoknak. A garancia-alap felosztatnék a kerület törvényhatóságai között, hogv a kamarai kerületnek minden része a rendelkezésre álló eszközökhöz képest aránylag,osan részesüljön ebben a segélyben, illetőleg olcsó hitelben. Előzetes számítás szerint mintegy 2500 egyénnek kel! majd ilyen hitelt nvuitani, ami ezer koronás átlag mellett két és fél millió korona kihelyezésnek felel meg. Ezután előterjesztette Touelli javaslatát, amelv teljes egészében a következő: 1. A szegedi kereskedelmi és iparkamara átrnenetgazdasági bizottságot alakit abból a célból, hogy a békekötés utáni átmeneti időszakban a kerületéhez tartozó kereskedőket és iparosokat a rendelkezésére átló öszszes eszközökkel támogassa. A bizottság elnöke a kamara ipari osztályának elnöke, titkára a kamara titkára. 2. A bizottság négv csoportban végzi működését, u. m. anyag- és készletfelvételi, pénzügyi, technikai és kereskedelmi csoport, A csoportok taglétszáma korlátozva nincs; magukat helybeli és kerületbeli tagokkal a szükséghez képest bármikor kiegészíthetik. 3. Az anyag- és készletfelvételi csoport feladata az egyes iparágak körében jelentkező szükségletnek megállapítása és javaslatok tétele a szükséglet fedezésének módozataira. Ehhez képest a csoportnak iparágankint van egy-egy referense, illetőleg tagja, aki vállalja az illető iparágra vonatkozó kimutatás és javaslat elkészítését. 4. A pénzügyi csoport feladata a hazatérő kereskedők és iparosok támogatásához, szükséges garancia-alapnak megteremtése és felosztás a a kamarái kerület egves törvényhatóságai között, a benyújtott kölcsön-kérvények elbírálása és az utalványozás megejtése, a kölcsönt nyújtó intézetek és kerület többi helyein is felkérendő bizalmi férfiak nieghailgaíása alapján. 5. A technikai csoport véleményező szerve a bizottságnak a segélyezéssel kapcsolatos Összes műszaki vonatkozású ügyekben. 6. A kereskedelmi csoport feladata az összes kereskedelmi vonatkozású ügyek előkészítése. tárgyalása és megfelelő javaslatok tétele. 7. A speciális feladatokra alakított Csoportok együtt alkotják » kamara átmenetgazdasági bizottságát. Az egyes csoportok aktiválásának és működésének időpontját a bizottság plénuma állapítja meg. Adatok beszerzése tekintetében a kamara irodája az egyes csoportoknak rendelkezésére áll. A bizottság működésével kapcsolatos költségeket a kamara fedezi. 8: A csoportok működésűk tekintetében önállóak; üléseiket a csoport-elnökök a szükséghez képest hívják össze. Elvi ielentőségü kérdésekben a teljes bizottság dönt. A bizottság elnöke és titkára a csoportok ülésein is résztvehetnek. 9. Oly esetekben, midőn átrnenetgazdasági ügyekben a felsőbb hatóságok a kamarához fordulnak, a bizottság véleménye kérendő ki. Általában átmenetgazdasági ügyekben a kamara véleményező és javaslattevő szerve a bizottság. 10. Az átmenetgazdasági bizottság működése a kamarának a törvényben megállapított szervezetét és működési körét nem érmti. Jelentette ezután a titkár, hogv amenynyiben a teljes ülés a javaslatot elfogadja, a Samara a bizottság megalakulását az átmeneígazdaságiigyi miniszternek beielenti és neki az átmenetgazdasággal kapcsolatos kérdésekben közreműködéséi felajánlja. Egyúttal a kamara felterjesztéssel fordul ugy az átrnenetgazdaságiigyi miniszterhez, mint az Országos Hadsegélyző Bizottság helyébe lepett Országos Hadigondozó Hivatal elnökéhez, hogy a háborúra megadott átalány a háboru után is a garancia-alap megteremtése céljából legalább még egy évig folvósittassák. Megkeresi azonkívül az Összes társkamarákat, hogy hasonló átrnenetgazdasági bizottságokat szervezzenek és n garanciaalapnak; hasonló módon való megszerzése iránt keressék meg az illetékes felsőbb hálóságokat. A kamara teljes ülése nehánv hozzászólás után egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Az átrnenetgazdasági intéző-bizottság elnökévé Wimmer Fülöpöt választották meg,